© Bjorn Holland - Getty Images Élő Bolygó Jelentés A természeti környezet határai komoly veszélyek vannak kitéve.

Küldetésünk

A WWF a világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezete +1 300 Jelenleg több mint 1300 természetvédelmi projekt fut globálisan +100 A WWF a világ több mint 100 országában végez természetvédelmi tevékenységet +55 2011-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját +12 000 Több mint 12 000 természetvédelmi projektet vezetett már le 6000 Közel 6000 dolgozó világszerte

WWF Magyarország 25 4 2016-ban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját 4 fő pillér: Éghajlatváltozás és energia Erdővédelem Vizeink védelme Környezeti nevelés 15+ Tizenöt természetvédelmi projekt fut egyszerre 20 6000+ 20 hazai dolgozó Több mint 6000 támogató 100+ Több mint 100 sikeresen lezárt természetvédelmi projekt

Élő Bolygó jelentés 6 2 1998 óta 1970 42 295 Hat szervezet közös munkája Kétévente jelenik meg 1998 óta 1970 A legkorábbi rendelkezésre álló adatokhoz viszonyítunk 18 éve adjuk ki a jelentést 42 295 A 2016-os jelentés az 1970 és 2012 közötti 42 éves időszakot vizsgálja be Lektorált tudományos jelentés és kutatás eredményére épül 3000 különböző forrásból

Ember és természet kapcsolata EZ az ábra bemutatja az ember és természet közötti kapcsolatot: Az alap okok (az intézményrendszerek, a rossz berögződések a technológia terén, a kutatás-fejlődés, a szegénység és a hatalom-koncentráció) határozza meg a mozgatóerőket (fogyasztás, termelés, piac, finanszírozás, irányítási rendszerek), amelyek meghatározzák azokat a módokat, amelyeken keresztül hatással vagyunk a természeti erőforrásokra (mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat és vadászat, energia és közlekedés, bányászat és infrastruktúra), amelyek következtében kialakulnak a természetre leselkedő veszélyek (élőhelyek eltűnése és pusztulása, kizyákmányolás, éghajlatváltozás, szennyezés, invazív fajok), amelyek végül meghatározzák a biológiai sokféleséget és ezáltal hatással vannak az ökoszisztéma szolgáltatásokra: ellátó, szabályozó, támogató és kulturális)

1. A bolygó állapota A biodiverzitás alakulása, élő bolygó index mutató, emberi hatások, függőségünk az ökoszisztéma szolgáltatásoktól, Négy különlegesen fontos szolgáltatás: víz, talaj, halállomány, erdőállomány

Mi az Élő Bolygó Index? A változás átlagos üteme ≠ elveszett állatok száma 80% 10% 60% A populációk méretének csökkenését jelzi

Mi az Élő Bolygó Index? Alapállapot Index érték Megbízhatósági intervallum Viszonyítási év Viszonyítási időszak utolsó éve

Az információk eloszlanak a bolygó területén Az Élő Bolygó Index számításához felhasznált információk eloszlása 14 152 populáció 3 706 gerinces faj Élő Bolygó Index 3000 különböző forrásból származó adatok 14 152 populáció vizsgálatáról számolunk be Növekvő adatbázis – 2014-es jelentés óta 668 fajjal és 3772 populációval többet vizsgáltunk 3706 gerinces populáció (A populációk méretei több mint felével csökkent átlagosan)

2014-eshez képest 6%-os csökkenés, főleg az édesvízi fajok esetében A bolygó állapota A Globális Élő Bolygó Index 58%-os csökkenést mutat 1970 és 2012 között Évente átlagosan 2%-os csökkenés 2014-eshez képest 6%-os csökkenés, főleg az édesvízi fajok esetében Összehasonlítás 2014 és 2016 között.

Veszélyek Élőhelyek pusztulása és eltűnése Fajok túlzott kizsákmányolása Környezetszennyezés Invazív fajok és betegségek Éghajlatváltozás A megvizsgált populációk harmadára vonatkozóan biztosan tudjuk, mik a veszélyek Ezek a legfőbb veszélyek. Ezek nagyrészt emberi tevékenység hatásai. A fajokat érintő veszélyek (3776 populáció esetében) ismertek

Szárazföldi Élő Bolygó Index A szárazföldi Élő Bolygó Index 38%-os visszaesést mutat 1970 és 2012 között 1 678 faj Élőhely pusztulás és eltűnés; Túltermelés és kizsákmányolás Veszélyek A veszélyek mások és mások az egyes csoportokra: invazív fajok nagyon veszélyesek a hüllőkre nézve. Szárazföldi populációk Védett területek: a Föld szárazföldi területeinek 15,4%-a A pusztulás üteme lassul ugyan, (21 és 51 % között ingadozott) de ez nem jelenti azt, hogy a pusztulás mértéke nem veszélyes 33%-uk esetében rendelkezünk információval a veszélyeket illetően (703 populáció, 1281 veszély) Élőhely-csökkenés/eltűnés a legfőbb veszély - Élőhely-csökkenés/eltűnés mellett az invazív fajok és betegségek a legjellemzőbb veszélyek a kétéltűek és a hüllők esetében – különösen a szigetek élővilágára nézve Populációk száma: 25 kétéltű 63 hüllő 350 emlős 265 madár A szárazföldi fajok pusztulásának íve nem olyan meredek, mint a tengeri és az édesvizi fajok esetében Jó példa azonban a görbe megfordulására a nagyragadozók visszatérés Európába Natura 2000 ami biztosítja az élőhelyvédelmet

Édesvizi Élő Bolygó Index Az édesvízi Élő Bolygó Index egy nagy mértékű, 81%-os csökkenést mutat 1970 és 2012 között Évente 3,9%-os visszaesés 881 faj Élőhelypusztulás; kizsákmányolás Vízzáró gátak; Szennyezés Invazív fajok Vízhasználat Veszélyek A világ vízkészleteinek mindössze 0,01%-a édesvíz, amely a Föld felszínének csupán 0,8%-át borítja. Látszólag csekély jelenlét ellenére az édesvízi élőhelyek a ma ismert földi fajok mintegy 10%-ának élőhelyéül szolgálnak. „Az édesvízi élőhelyeket különösen nehéz megóvni, hiszen ezek jelentős mértékben ki vannak téve a folyószabályozásoknak, a gátak, a vízszennyezés, az invázíós fajok és a nem fenntartható vízhasználat okozta ártalmaknak” – foglalta össze Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhelyvédelmi programjának vezetője. pusztulás üteme 68-89 között mozgott 31%-uk esetében rendelkezünk információval a veszélyeket illetően (449 populáció, 781 veszély) Élőhely-csökkenés/eltűnés a legfőbb veszély Második legnagyobb veszély: közvetlen túlhasználat (fenntarthatatlan halászat többek között) A vizesélőhelyekhez köthető fajok az indexen belül 39%-os esést mutatnak, átlagosan évi 1,2 % eséssel (ez az adat 706 populáció 308 faját érinti) 2005 óta az üteme felgyorsult Populációk száma: 205 hal 55 kétéltű hüllő 49 emlős 19 madár 121   A vizesélőhelyek 87%-a eltűnt az elmúlt 300 évben Elsődleges oka valószínűleg a mezőgazdasági tevékenység terjeszkedése Sajnos az üteme gyorsul, 30%-os veszteséget mutat az elmúlt 40 év alatt Folyók veszélyben 3700 gát épül vagy van tervben vízerőmű miatt 48%-a a globális folyóvizeknek módosult a szabályozásoknak, felszabdalásnak köszönhetően A jelenlegi összes tervezett gát megépülése esetén a folyóvizek 93%-a módosulna, elveszne természetes állapotuk A vándorló halfajok 41%-a esett vissza (162 faj 735 populációja) Ezek a rendelkezésre álló adatok alapján (226 populáció) 70%-a az élőhely megváltozása miatt van veszélyben Jó példa: az elbontott gát

Tengeri Élő Bolygó Index A tengeri Élő Bolygó Index 36%-os visszaesést mutat 1970 és 2012 között 1 353 faj A legnagyobb halállománnyal rendelkező területek túlhalászottak Túlhasználat Élőhelyek pusztulása és eltűnése Veszélyek 20 és 48 % között mozgott Legnagyobb visszaesés 1970 és 80 közt volt azóta stagnál a hanyatlás üteme veszélyeket tekintve 29%-áról van információ, ami 829 populáció elsődleges veszély a túlhazsnálat, kizsákmányolás (ezen belül pedig a túlhalászat), ezt követi az élőhelyek eltűnése/pusztulása A globális halállomány 31%-a túl van halászva a cápák és ráják harmadát veszélyezteti ez halfajok – 447 populáció hüllők – 56 emlősök – 82 madarak - 244   korallok óceán felszínének kevesebb mint 0,1%át teszi ki de a tengeri halfajok 25% függ tőle A KORALLOK ¾-E veszélyben van veszélyek leginkább: szén dioxid kibocsátás, elsavasodás, túlhalászat, pusztító halászati technikák Biodiverzitás célok – 196 aláíró ország, 20 cél 2020-ra LPI egy monitoring eszköz erre kihalási ráta: 100-1000 kihalás 10 000 fajra nézve 100 évre vonatkozóan

A jövő Az Élő Bolygó Index állapotának előrejelzése 2020-ig A jelenlegi trendek szerint a gerinces populációk állománya 67%-al csökken 1970-hez képest. Az ábra azt mutatja, hogy a jelenlegi folyamatok mellett mi várható 2020-ra. Azt mutatja, hogy a gerinces fajok populációi esetében 67%-os csökkenés várható 1970-hez képest.

2. Az emberi tevékenység hatása Mi a mi szerepünk? A különféle emberi tevékenységek és az erőforrások, amelyeket használunk rendkívüli módon megnőttek.

Az emberi tevékenységek hatásai Globális tendenciák Ezek az ábrák mutatják a trendeket és a méretet illetve a mértéket, ahogy az események változnak. 1950 óta nőtt meg jelentősen gyakorlatilag minden. Nőtt a népesség, az mindenre hatással volt – fogyasztásra, szén-dioxid kibocsátásra, édesvíz fogyasztásra stb Ma már az éghajlatváltozás legfőbb oka a szén dioxid kibocsátás, amely szintén az 50-es években nőtt meg drasztikusan. A műtrágya felhasználás is nőtt. 1950 előtt nem használtunk szinte. A műtrágya azért lényeges, mert túlzott használata szennyezi a vízkészleteket, a talajt, és az élelmiszereket is közvetve. Emellett előállításához nagy mennyiségű fosszilis energiát használnak fel, ami jelentős szén-dioxid kibocsátást eredményez. Ehhez hasonlóan jelentős mértékben tűntek el a trópusi esőerdők. Mindezek a globális trendek, amelyek az utóbbi évtizedekben FELERŐSÖDTEK.

Mi az Ökológiai Lábnyom? Biokapacitás Lábnyom Annak a területnek a nagyságát, amely ténylegesen rendelkezésünkre áll a megújuló erőforrások előállítására és a felesleges CO2 elnyelésére. Szántóföld Legeltetés Halászat Erdő Beépített területek Szén-kibocsátás

Az ökológiai lábnyom alakulása A Globális Ökológiai Lábnyom összetevői a Föld biokapacitásához mérten (1961-2012) 1,6 bolygóra van szükségünk Minden emberi tevékenység használ biológiailag produktív földterületeket és/vagy halászat területeket. Az Ökológiai Lábnyom ezeknek a területeknek az összessége, függetlenül attól, hogy hol helyezkednek el a Földön. Annak meghatározására, hogy a megújuló erőforrások és CO2 elnyelés iránti emberi igény fenntartható-e, az Ökológiai Lábnyomot összehasonlítjuk a bolygó megújulási képességével (vagy ’biokapacitásával’). A biokapacitás a rendelkezésre álló összes megújuló kapacitás, ami a Lábnyom összegezte igények kielégítésére rendelkezésre áll. Látható, hogy a szén-kibocsátás brutálisan megnőtt! A 70-es évek elején átléptük azt a határt, ami fölött már több erőforrást fogyasztunk, mint ami megújulni képes. 2012-re a biokapacitáshoz mérten 1,6 bolygóra volt szükségünk.

Ökológiai lábnyom az egyes országokban Az országokra vonatkozó egy főre eső Átlagos Ökológiai Lábnyom globális hektárban Tartalmazza az áruk és szolgáltatások fogyasztásának mértékét, a természeti erőforrások használatának mértékét, a felhasznált karbon mennyiségét, amely mindezek előállításához szükséges. Ha megnézed, lehet róla beszélni, hogy egyes országok esetében ez 6szor-7szer nagyobb (US, Kanada, Ausztrália, Svédország, Belgium), mint az átlag (1,7gha).

3. Egy ellenállóbb bolygó Mit tehetünk? A 21. század kettős kihívás elé állítja az emberiséget: egyrészt a természeti erőforrások mennyiségét és minőségét kell fenntartani, másrészt egy igazságosabb otthont teremteni lassan 8-10 milliárd embernek. Jelenleg már jóval több, mint 7 milliárdan vagyunk.

Egyetlen Bolygó Szemlélet Az Egy Bolygó Szemlélet lényege: Úgy kell használni, gazdálkodni és elosztani a természeti erőforrásokat, azzal a szemlélettel, hogy egy bolygónk van Ennek legfontosabb eleme a jobb választások, hogy jobb döntéseket hozunk Kiemeli, hogy mindig van jobb választás a természeti erőforrások használatára, elosztására és gazdálkodására vonatkozóan. Ha jobban választunk, annak pozitív következménye lesz az ökoszisztéma egységére, a biológiai sokféleségre és az élelmiszer, víz és energiabiztonságra. Ez nemcsak az egyének és a kormányok számára fogalmaz meg ajánlásokat, hanem a vállalatok számára is.  

Egy ellenállóbb bolygó A természeti tőke megóvása: Az erdőterületek és egyéb élőhelyek területe ne csökkenjen, A védett tengeri területek arányának növelése Megfelelő erőforrás gazdálkodás: Döntéshozás a jövő generációinak érdekeinek figyelembe vételével, A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás beszámítása gazdasági és politikai döntésekbe Fenntartható energia: Igény az új, megújuló energiaforrások iránt Egy fenntarthatóbb élelmezési rendszer: Egészséges és fenntarthatóbb fogyasztás, Kevesebb hulladék Az élőhelyek területének csökkenését megakadályozzuk A döntéshozásunk során a jövő generációira gondoljunk

Az előttünk álló út Paradigmaváltás kell Új világgazdasági rendszert kell kialakítani A természeti tőkét meg kell őrizni Mégis, a jelenlegi trendek aggasztóak Innovációkra lesz szükség. Meg kell érteni az emberi hatások és a természeti erőforrások közötti kapcsolatot.

Köszönöm a figyelmet! Antal Alexa wwf.hu facebook.com/wwfhungary/ alexa.antal@wwf.hu