Szövetségi rendszerek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az I. világháború
Advertisements

ÉRDEKELLENTÉTEK A BALKÁN KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGÉBEN
A bolgárok és a magyarok letelepedésének hatása a délszlávokra
Az 1. világháború.
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
Európa ( ).
Sodródás a háborúba.
A SZÖVETSÉGES DIPOMÁCIA
„Különös házasságok”, avagy szövetségi rendszerek Európában
Az első világháború
Az I. Világháború Békekötések.
A világ az I. világháború előestéjén
Előadó: Bordás Bertalan
A balkáni „puskaporos hordó”
Az ortodox Európa geopolitikája
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Úton az újabb háború felé
A NÉMET EGYSÉG MEGTEREMTÉSE
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
Az I. világháborút lezáró békék
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
Gyarmatosítás.
8.1 Az OMM felbomlása és következményei
Földünk a második világháború után
Politikai és szociálgeográfia I.
Közelgő vihar Út a világháborúba
Nyári Tábor, Hajdúszoboszló
1914.
Európa vallásai.
A népesség számának változása Európában
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
A POLITIKA SZEREPE A BALKÁN KÖZLEKEDÉSÉBEN Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja Pécs, 2006.
EURÓPA A XVIII.SZÁZADBAN
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
4. tétel: A történelmi Magyarország területfejlesztése az újkorban
Az I. világháború
A „nagy háború” okai 36. lecke Készítette: Vezér Zalán.
TÉMAKÖR: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ: szeptember szeptember 2.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.
A független Magyarország bukása Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend, kerecsend.sulinet.hu/okt_anyagok.htm.
A világ az első világháború után. Egy új korszak kezdete  Első világháború  A „nagy háború”  A világ megváltozott  Warum?  anyagban és emberben a.
Szövetségi rendszerek Európa az első világháború előtt
Az első világháború Az első világháború
A gyarmatosítás folyamata Imperializmus: a XIX. sz.-i történelmi korszak, melynek jellemzője a nagyhatalmak birodalomépítő politikája.
Európa a forradalmak után A forradalmi hullám utáni Európa Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták.
AZ I. VILÁGHÁBORÚ I. ÚTBAN A HÁBORÚ FELÉ Régi gyarmattartók Anglia Franciaország Spanyolország Portugália Belgium, Hollandia Cél: megtartani.
A felvilágosult abszolutizmus
A világ az első világháború után
Kelet-Európa és a Balkán
A Szent Szövetség rendszere
A Szent Szövetség Európája
A balkáni lőporos hordó
A nagyhatalmak.
A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1900 és 1914 között
Európa peremén: A Török Birodalom hanyatlása
A brit birodalom („A világ műhelye”).
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Az első világháború.
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
A II. világháború (1.) A háború első szakasza
Hidegháború.
A felvilágosodás elterjedése
Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei
1. A BALKÁN- FÉLSZIGET.
A gyarmatosítás folyamata
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

Szövetségi rendszerek Európa az első világháború előtt 1871-1914

Bismarck politikája » elsődleges célja: Franciaország elszigetelése Franciaország célja a revans, Németország legyőzése, Elzász-Lotharingia visszaszerzése » szoros kapcsolat: Osztrák-Magyar Monarchiával Oroszországgal 1873. három császár szövetsége probléma: Balkáni érdekellentétek!!

A három császár szövetsége és a keleti kérdés

A Balkán-krízis és hatásai » Oroszország és az OMM érdekellentéte Törökország balkáni területeinek felosztásával kapcsolatban Az orosz terjeszkedés okai: román, szerb, bolgár, görög irány az ortodox testvériség miatt szerb, bolgár szláv testvériség miatt (pánszlávizmus) » Az OMM célja a történelmi terjeszkedés Bosznia, Szerbia és Bulgária irányába

Háborúk a Balkánon 1. 1875. Bulgáriában felkelés a törökök ellen 1877. orosz beavatkozás a gyenge Török Birodalom ellen 1877-78 orosz-török háború 1878-ra létrehozták Nagy-Bulgáriát 1878 Berlini kongresszus: → a nagyhatalmak félnek az orosz térnyeréstől → jelentős területek maradtak török kézen

A berlini kongresszus következményei Az OMM megszállta (okkupálta) Bosznia-Hercegovinát Nagy-Bulgária jelentős területeket vesztett, Törökország megmaradt Románia (OMM és német orientáció) és Szerbia (oroszbarát állam) önállóságot kapott » A három császár szövetsége fellazult

Háborúk a Balkánon 2. » a térség eseményeit áthatotta a nacionalizmus és a nagyhatalmi érdekek, befolyási övezetek kérdése BALKÁN: - „Európa puskaporos hordója” Szerbia az első összeütközési felület (orosz↔osztrák) 1908. Boszniát annektálta a Monarchia 1912. első Balkán-háború törökök ↔ szerbek, bolgárok, görögök, románok 1913. második Balkán-háború bolgárok ↔ szerbek, görögök, románok A törökök végleg kiszorultak a Balkánról Bulgária óriási területeket veszített

A Balkán a XX. század elején

Szövetségi rendszerek a XIX-XX. század fordulójáig

A szövetségi rendszerek kialakulása A központi hatalmak 1879. kettős szövetség (német-osztrák) 1882. hármas szövetség (német-OMM-olasz) 1883. Románia csatlakozik Az antant hatalmak 1893. francia-orosz szöv. (a teljes elszigetelődés ellen) 1904. Entente Cordiale Antant: francia-angol szöv. 1907. angol-orosz szöv.

Szövetségi rendszerek a XX. század elején

Orosz terjeszkedés Ázsiában és az orosz–japán háború

Orosz terjeszkedés Ázsiában oka: a krími háború (1853-56) kudarcának enyhítése » folyamatosan függésbe hozta Közép-Ázsia államait 1885. Afganisztán ↔ Anglia érdekei India miatt 1860. Vlagyivosztok kikötőjét megszerzik az oroszok → transzszibériai vasút (Moszkva-Távol-Kelet) ↔ Japán – Mandzsúria miatt 1904-05. japán-orosz háború → orosz vereségek → Japán megszerzi Mandzsúriát, orosz kiszorulás