tetragonális holoéderes Uvarovit: Ca 3 Cr 2 Si O 12 Ugranditsor (Ca - gránátok) Grosszulár: Al Andradit: Fe Cirkon szerkezet Cirkon: ZrSiO 4 Tórit: ThSiO tetragonális holoéderes Andalúzit,disztén, staurolit, topáz, szillimanit mullit Andal uzit: SiO 5 ,(Al2[O·SiO ]) rombos dip. Cianit v. disztén.: triklin v.l. Szillimanit rom.dip. Staurolit: 2Al [SiO ] • Fe(OH) rombos dip . Mullit 3Al 2SiO Topáz: [(OH,F) 8 [6] [4] [(Al 6 )O 39 Titanit CaTiSiO monoklin prizm. Átmeneti (kevert) szerkezetek: epidot, zoizit, R 2+ 3+ [(SiO ) (OH)] Klinozoizit: [O OH 7 Epidot: (Al,Fe)Al B.a.o. SZORO (CSOPORT) SZILIKÁTOK 1. Főcsop. Szoroszilikátok Si2O7 kettős tetraéderek a . Thortveitit sor Thortveitit: Sc [Si mon.priz. b . Melilit Gehlenit: Al[(Si,Al) tetrag.szkal. Melilit: (Ca,Na,K) (Mg,Fe ,Fe ,Al)[(Si,Al) t etrag. szkal. Á kermanit: Mg[Si

H2O pressure (kbar) Temperature (oC) kyanite sillimanite andalusite Al Oa Si 2.696 Å Al2 Ob Od Oc 3.074 Å SiO4 AlO4 C Al1 AlO6 (a) (b) 6 4 2 200 300 400 500 600 700 800 kyanite sillimanite andalusite 500oC 3,8 kbar H2O pressure (kbar) Temperature (oC) Al Si Al,Si Oc (a) (b)

Benitoit-szerkezet (0001) szerinti vetülete Si3O9 TiO6 BaO6 Benitoit-szerkezet (0001) szerinti vetülete Si6O18 CuO6 H2O Dioptáz-szerkezet

Berill-szerkezet (0001) szerinti vetületben BeO4 AlO6 Si6O18 Berill-szerkezet (0001) szerinti vetületben BO3 (Al,Mg)O6 Na(O,OH)7 Turmalin-szerkezet a c-tengely irányából nézve.

M2M1T2O6 = M2(R2+,R1+)M1(R2+) T2(2R4+)O6 c=5.2 Å (0,52 nm) M1: Mg2+,Fe2+,Mn2+ [6] (Li,Cr3+,V3+,Ti3+,Zr4+,Sc3+,Zn) M2: Ca2+(Na,Li) [8] (100) a·sin (001) C2/c szabályos tömött O

I. Mg – Fe piroxének II. Ca III. Ca Na IV. Na V. Li piroxén Ensztatit 2 [Si O 6 ] Pbca Ferroszilit II. Ca Diopszid CaMg[Si C2/c Hedenbergit CaFe[Si Augit (CaMgFe)[Si III. Ca Na Omphacit (CaNA)(R 2+ Al)[Si Egirinaugit Fe)[Si IV. Na Egirin NaFe[Si V. Li piroxén Spodumen LiAl[Si

Amfibol-szerkezet: a – kettős tetraéderlánc hosszanti és harántnézetben; b – a kettős láncok szerkezeti összeépülésének vázlata a 124o-os hasadási szög kialakulásának megjelölésével; c – hasadási vonalak az amfibol c-tengelyre merőleges metszetén C/2m Tremolit-szerkezet képe a c-tengely felől nézve. Az A atomhelyek a tremolitban nincsenek betöltve, ezeket egyes amfibolfajtákban alkáliatomok foglalhatják el. A monoklin amfibolok kioltási szöge:  ˆ c oldallapon

T O T T O T T O T T O T Pirofillit Dioktaéderes Al2[Si4O10(OH)2] Talk Trioktaéderes Mg3[Si4O10(OH)2] O T T O T

Muszkovit KAl2[AlSi3O10(OH)2] Dioktaéderes A 4 tetraéder közül 3 Si-t és 1 Al-t tartalmaz koordináció 12 K T O Al

KRIZOTIL [Si2O5] 8,7Å [Mg(O,OH)6] 9,3Å OKTAÉDEREK Al(O,OH)4 8,62Å

Szodalit-szerkezet. a – 4-es tetraédergyűrűkből felépített váz; b – kuboktaéder, a vázépítmény geometriai alapformája; c – a szodalitrács (001) sík szerinti képe. A szaggatott vonalak a kuboktaéder vetületét, a kihúzott vonalak az elemi cella határát jelölik.

C. Alosztály VOLFRAMÁTOK, Wolfranit (Mn,Fe)[WO4] Scheelit Ca[WO4]

SKAERGAARD

Dolomit-szerkezet

Kristálytan 2006/2007. II. félév Földtudományi alapszak részére meghirdetett speciális tantárgy. Ajánlott minden Földtudományi szakosnak, hangsúlyozottan ajánlott geológus szakirányt választó hallgatók részére. Ásványtár látogatás: Csütörtök: 16-17h Péntek: 1. csoport 10-11h 2. csoport 11-12h

FÖLDTUDOMÁNYI ALAPSZAK szakindítási kérelem A GEOLÓGUS SZAKIRÁNY TÁRGYAI Tantárgy neve: KRISTÁLYTAN GL6B11 Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Buda György egyetemi tanár tanszéke: Ásványtani Tanszék A számonkérés rendje: kollokvium Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Célja: a kristály külső megjelenésének és belső szerkezetének és ezzel összefüggő fizikai tulajdonságainak megismertetése. Tematika: külső szimmetria elemek: girek, tükörsík, szimmetria centrum és ezek kombinációja, indexelés, 7 laphelyzet, projekciók. Kristályrendszerek és szimmetria osztályok levezetése, Belső szimmetria elemek: helikogirek, siklatásos tükörsík. Sík és térháló, 14 Bravais elemi cella, 230 tércsoport. Diffrakció elmélet, reciprok rács. Röntgen diffrakció, röntgen porfelvételi eljárások. Minőségi fázis-meghatározás. Kristály morfológia: rendszer, osztály, formák meghatározás, indexelés. Reciprokrács szerkesztés. Kvadratikus egyenletek. Szisztematikus kioltások, indexelés, rács állandó és elemicella-típus meghatározása. Röntgen pordiffrakciós felvételek értékelése. Kötelező irodalom: Buda György: Kristályrendszertani táblázatok. Jegyzet. Tankönyvkiadó Koch S., Sztrókay K., Grasselly Gy.(1994): Ásványtan I.-II. Tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó Sztrókay I., Grasselly Gy., Nemcz E., Kiss J. (1971): Ásványtani praktikum I. II. köt. Tankönyvkiadó Sztrókay K.I., Bérczi J. (1972): Kristálytani Alapismeretek. Jegyzet. Ajánlott irodalom: Bloss D. (1971): Crystallography and crystal chemistry. Holt, Rinekart and Winston, Inc. Putnis A. (1992): Introduction to Mineral Sciences. Cambrige Univ. Press. Klein C. and Hurlbut C. (1993): Manual of Mineralogy. Wiley and Sons.