Numerikus differenciálás és integrálás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Minden mérnök ismeri azt a matematikai jelölésrendszert, amelynek megfelelően két valós szám összege, mint például egy teljesen egyszerű formában felírható.
Advertisements

MI 2003/9 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
MI 2003/ A következőkben más megközelítés: nem közvetlenül az eloszlásokból indulunk ki, hanem a diszkriminancia függvényeket keressük. Legegyszerűbb:
Kalman-féle rendszer definíció
Diszkrét idejű bemenet kimenet modellek
Számítógépes algebrai problémák a geodéziában
9. Diszkrét wavelet transzformáció, szűrők, sokskálás felbontás, operátor tömörítés Speciálkurzus 2009 tavasz.
Előadás 51 Kormányzati politika Államkötvény nélküli eset Az egyensúlyi modellben a kormányzati változók közül 2 exogén, egy endogén, mivel a kormányzat.
A lyukas dob hangjai Hagymási Imre Bolyai Kollégium fizikus szakszeminárium november 15.
Klasszikus mechanikai kéttestprobléma és merev test szabad mozgása állandó pozitív görbületű sokaságon Kómár Péter témavezető: Dr. Vattay Gábor
DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSA
DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS
Csoportosítás megadása: Δx – csoport szélesség
Mérés és adatgyűjtés laboratóriumi gyakorlat
Mindenki az egyenes illesztést erőlteti. Kell olyan ábra ahol 1 ismeretlen pont van Kell olyan ábra ami a görbék párhuzamos lefutását mutatja Kell olyan.
Statisztika II. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Másodfokú egyenletek.
III. előadás.
Differenciál számítás
A lokális szélsőérték és a derivált kapcsolata
Lineáris korreláció és lineáris regresszió. A probléma felvetése y = 1,138x + 80,778r = 0,8962.
KÖZMŰ INFORMATIKA NUMERIKUS MÓDSZEREK I.
NUMERIKUS MÓDSZEREK II
PTE PMMK Matematika Tanszék dr. Klincsik Mihály Matematika III. előadások MINB083, MILB083 Gépész és Villamosmérnök szak BSc képzés 2007/2008. őszi félév.
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Lineáris egyenletrendszerek megoldása
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VI.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Regresszióanalízis.
Dinamikai rendszerek kaotikus viselkedése
Koordináta-geometria
Számítógépes szimuláció A RITSIM-2000 rendszer ismertetése.
Készítette: Gergó Márton Konzulens: Engedy István 2009/2010 tavasz.
Idősor elemzés Idősor : időben ekvidisztáns elemekből álló sorozat
Modellek besorolása …származtatás alapján: 1.Determinisztikus fizika (más tudományág) alaptörvényeire, igazolt összefüggésere alapulfizika (más tudományág)
Modellek besorolása …származtatás alapján: 1.Determinisztikus fizika (más tudományág) alaptörvényeire, igazolt összefüggésere alapulfizika (más tudományág)
Matematika I. 1. heti előadás Műszaki Térinformatika 2013/2014. tanév szakirányú továbbképzés tavaszi félév Deák Ottó mestertanár.
A Boltzmann-egyenlet megoldása nem-egyensúlyi állapotban
A differenciálszámtás alapjai Készítette : Scharle Miklósné
Mérések.
Lineáris regresszió.
Szabályos hasábok Mit tudok róla? (Know) (Wonder) Mit tanultam?
Szabályos hasábok Mit tudok róla? (Know) Mit szeretnék tudni? (Wonder) Mit tanultam? (Learn) Szabályos sokszög az alapja. Mindent meg szeretnék tudni velük.
Alapok 2013/2014, őszi szemeszter gyakorlati foglalkozás Automatizálási tanszék.
A függvény deriváltja Digitális tananyag.
Határozatlan integrál
Instacionárius hővezetés
Differenciálszámítás
A derivált alkalmazása a matematikában
Integrátorok alkalmazása a számítógépes szimulációban
előadások, konzultációk
A folytonosság Digitális tananyag.
előadások, konzultációk
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
Hibaszámítás Gräff József 2014 MechatrSzim.
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében Az információtechnika fiziája X. Előadás Szilárdtestek fizikája Törzsanyag Az Európai Szociális.
Algoritmusok és adatszerkezetek elemzése II.
Szimuláció. Mi a szimuláció? A szimuláció a legáltalánosabb értelemben a megismerés egyik fajtája A megismerés a tudás megszerzése vagy annak folyamata.
Kontinuum modellek 1.  Bevezetés a kontinuum modellekbe  Numerikus számolás alapjai.
Manhertz Gábor; Raj Levente Tanársegéd; Tanszéki mérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék.
A Richardson-extrapoláció és alkalmazása környezeti modellekben
KŐZETFIZIKAI VIZSGÁLATOK SZÁMÍTÓGÉPES MÉRŐRENDSZERREL
Korreláció, regresszió
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
III. előadás.
5. Kalibráció, függvényillesztés
Matematika I. BGRMA1GNNC BGRMA1GNNB 5. előadás.
Készletek – Állandó felhasználási mennyiség (folyamatos)
A lineáris függvény NULLAHELYE
Előadás másolata:

Numerikus differenciálás és integrálás y y f ’(x) f(x) f(x)  f(x) x x x1 x1 x2 Gräff József

Tartalomjegyzék Numerikus differenciálás módszerei Első és második differencia hányados A módszer tulajdonságai Differenciál egyenlet átírási módja Numerikus integrálás módszerei Egylépéses formulák Többlépéses formulák Runge-Kutta módszer

Numerikus differenciálás Adott egy f(x) valós függvény, melynek szeretnénk adott pontjaiban a függvény érintőit meghatározni numerikusan. Ha f(x) differenciálható, akkor differenciálhányadosa közelítőleg előállítható a függvény értékek lineáris kombinációjaként. Ez akár differenciál egyenleteket numerikus megoldásához is felhasználható.

Differenciálás Legyen az f(x) függvény diszkrét pontokban adott: yi = f(xi) Ahol: xi azok a diszkrét pontok, ahol a függvény értékét keressük, erre igaz, hogy xi+1 = xi+h h a lépésköz yi a függvény értékek a diszkrét pontokban

Első derivált kiszámítása Matematikailag levezethető az alábbi összefüggések: A közelítési hiba nagyságrendje: f ’(xi) Jelentése: Az i-edik helyen úgy közelítjük meg a függvény meredekségét, hogy felírjuk xi-1 és xi+1 helyen levő függvény értékek által alkotott húr meredekségét. y f(x) yi+1 yi-1 y’ h h x xi-1 xi xi+1

Második derivált meghatározása Matematikailag levezethető az alábbi összefüggések: A közelítési hiba nagyságrendje: Jelentése: Az i-edik helyen úgy közelítjük meg a függvény meredekségét, hogy felírjuk xi-1 és xi+1 helyen levő függvény értékek által alkotott húr meredekségét. y f(x) yi+1 yi-1 h x xi-1 xi xi+1 h h

A módszer tulajdonságai Könnyű, egyszerű képletek Az f(x) függvény pontjait ismerni kell A differenciálás a mérési hibákat, hirtelen ugrásokat nagyon felnagyítja, stabilitási problémák adódnak Szimulációhoz nagyon kicsi lépésköz kell

Differenciál egyenlet átírása Tekintsük az alábbi, klasszikus másodrendű differenciál egyenletet: Az egyenlet a differencia hányadosok segítségével így alakul: Ahhoz, hogy a következő, tehát x(ti+1) értéket megkapjuk, ki kell fejezni a fenti egyenletből (egyszerűsítések után):

A D.E. kezdőértékei Adottnak tekintjük a következő kezdeti értékeket: Viszont x1-re is szükségünk van, ezért azt kénytelenek vagyunk a kezdeti feltételekből kikövetkeztetni: x x’0 x1 = x0+x’0*h Ha ez megvan, akkor iterációval x2-től kiszámítható minden x érték x0 t h