Kommunikációs technikák Kérdések, párbeszéd, meggyőzés vita

Kérdések szokrátészi módszer Kíváncsiság, érdeklődés, biztonságérzet erősítése,a dolgok közötti összefüggések keresése azaz az Értelem keresés. Információ gyűjtés ( tartalomra + érzelmekre irányulók) Megkönnyíti: a tájékozódást, az eligazodást a döntést

A kérdezés okai Fontosnak tartjuk a választ. ( úgy kell kérdezni, hogy jó választ kapjunk + aktív hallgatás) Fontosnak tartjuk a kérdést. ( kételkedés kifejezése, vitaindítás, pl. tanári kérdés célja a gondolkodtatás) Ne magyarázz, hanem kérdezz! (Szokrátész) Fontos a kérdezés folyamata. (kínos helyzet teremtése v. egy probléma szokásostól eltérő megoldásának keresése)

Alapkérdések Zárt kérdés: meghatározott választ kíván. (igen-nem, egyszavas válaszok) Nyitott kérdések:kifejtendő válasz. Mozgásteret biztosít. Életben tartja a beszélgetést. Közvetett kérdések: Miért? Kíváncsi lennék hogy,… és mondják csak kérdések vezetik be.

Kérdéskészlet Mi, hol, mikor, ki, hogyan, mennyi, miért, mi lenne ha…? ( Melyik, lehetne, lenne, kellene ) Amennyiben alaposan körül akarunk járni valamit, ezekre a kérdésekre mind meg kell kapnunk a választ.

Hogyan kérdezzünk Fogalmazzunk egyszerűen! A kérdés legyen a helyzethez és a személyhez illő! A kérdezés módja tükrözze a szándékunkat! Teremtsünk szemkontaktust! Tudnunk kell mit kezdjünk a válasszal!

A kérdést feltevő határozza meg miről beszéljenek A kérdést feltevő határozza meg miről beszéljenek. Lényeges, hogy ezért a kérdés nem mindig igazi, azaz nem arra keres választ, amit kérdez, hanem valami másra. Pl. az ellenfél reakcióját, hangulatát akarja kifürkészni, vagy hangulatot akr teremteni, saját érveit akarja alátámasztani.

A kérdezésnél elkövetett hibák Meghallgatási hibák Nem érdekel a válasz. Félbeszakítjuk a választ. Másra figyelünk. Pl. pakolunk, számítógépezünk. Ezért megismételjük a kérdést, mert elkalandoztunk közben. Faképnél hagyjuk a válaszolót

A helyes kérdésfeltevés technikái. Mi a kérdésünk célja? Adatok. Mit kell megtudnom? Pontosság. Elég pontosan fogalmazok- e? Idő. Miért van szükségem most erre az információra? Emberek. A megfelelő embereket kérdezem-e? Következmények. Milyen lehetséges irányokba vihet el a kérdés? Reakció. Hogyan reagálok a válaszra. Stílus. Hogyan fogok kérdezni?

Kérdések és non verbális jelzések Valójában az egész testünk kérdez! A kezünk által közvetített üzenet összhangban álljon a kérdésünkkel. (pl. összefont karral ne kérdezzünk, pisztoly módszer) Szemkontaktus Üljünk vagy álljunk egyenesen. Miután a kérdést feltettük hajoljunk egy kicsit előre. (érdeklődés)

Párbeszéd A demokrácia és az együttműködés alapelve. Közös érdekek Közös szándék Közös tevékenység Szükségünk van egymásra!!!

Párbeszéd-kör (Tanuló –kör) Az emberek eltérő módon dolgozzák fel a valóságot és eltérő módon viselkednek. ( nem biztos, ahogy én látom, én csinálom úgy a legjobb.) Cél: annak feltárása,megértése, hogy a másik miért úgy gondolkodik és cselekszik ahogy teszi azt. Másik gondolkodásának a megismerése. Az eltérőségből, majd egy olyan egység megtalálása, amely két vagy több ember kapcsolatát, együttműködését előreviszi.

Párbeszéd lefolytatásának technikája Egyenrangú partnernek tekintjük egymást Rövid közlés, nem agyonbeszélés A szó átadása ( hogy látja, mi a véleménye? hogy gondolkodik erről? stb) Aktív hallgatás, értő figyelem. Kérdések. Mások iránti igazi érdeklődés. Megfellebbezhetetlen kijelentések kerülése. A párbeszéd nyitott marad.

Miért nehéz párbeszédet folytatni? Önelemzésre késztet,esetleg meg kell változtatni a szempontjainkat. Be kell ismerni tévedésünket, változnunk kell. Saját hitünk átmeneti felfüggesztését kívánja.

Mit nyerünk a párbeszéd által Szélesíti a látókörünket Teret nyit egy jobb megoldásnak Alapegyetértés jöhet létre Szinergia ( a megoldás részei sokak kezében van)

Vita Eltérő álláspontok, nézetek ütköztetése kettő vagy több ember között. A vitázók célja: a meggyőzés. A relatív igazság elfogadtatása.

Vita lefolytatásának szabályai A vita tárgyának pontos tisztázása Tények és vélemények szétválasztása Magunk állításának igazolása (én üzenetek)Érvelés/cáfolás. Aktív hallgatás, értő figyelem Ne használjuk homályos vagy kétértelmű megfogalmazásokat. Időnként összegezzük az elhangzottakat Érzelmek kezelése Hajlam a meggyőzhetőségre

Zárt hozzáállást jelent, elszántak vagyunk az igazunkban Saját hitünk teljes kimutatása Feltűnő különbségeket keresünk Másik gyenge pontjait keressük A vita azt feltételezi, hogy egyetlen jó válasz van valakinek a kezében.

A vita lezárása Konszenzus Kompromisszum Nem tudták meggyőzni egymást. ( saját álláspontom fenntartása, nem pedig neked akkor sincs igazad)

Meggyőzés A meggyőzés a befolyásolásnak olyan intenzív folyamata, amikor a közlő előre eltervezett hatást akar a befogadóban kiváltani, hogy azután a befogadó már saját meggyőződéséből vállalja és képviselje az új nézetét, magatartását.

A meggyőzés folyamata A meglévő attitűdöket először meg/fel kell olvasztani Formálás, tulajdonképpeni változás Megszilárdítás, hogy ellenállók legyenek a későbbi befolyással szemben.

A folyamat sikeressége függ A befolyásoló meggyőző képességétől, hitelességétől A befogadó pillanatnyi beállítottságától A szituációtól. Lényeges annak felismerése, hogy mindenkihez más módon kell közelíteni.

A meggyőzés folyamatában fontos A célszemély figyelmének felkeltése és megtartása(név) Szükségleteinek ismerete /ld. motiváció / kapcsolat létesítése a javaslat és a másik érdeklődése között specifikus reakció kiváltása ( cselekvés )

Az egész folyamat alatt lényeges a kapcsolati sík állandó figyelése és korrigálása az aktív hallgatás módszere a kérdések az információk összegyűjtéséhez a közös gondolkodás irányításához

Az érvelés technikája Egyoldalú:csak az előnyök hangsúlyozása (tájékozatlanoknál előnyős) Kétoldalú: előnyök és hátrányok együttes kezelése Értelemre ható közlés elsődlegessége (igaz – nem igaz, ez a módszer a képzett partnereknél előnyös ) Érzelemre ható( tetszik - nem tetszik, általában fontos, de az iskolázottság mértékében változó ) Változatosság a hangnemben, a beszéd ütemében és a konkrét példákban.

Az egyén válasza a befolyásolásra Meggyőzött: Belátja Elfogadja Ez alapján cselekszik Formálisan elfogadja, de másként cselekszik. Elutasítja.