„Hadd jelentsem ki munkám e részének bevezetésében, amit a legtöbb történetíró az egész mű elején szokott hangoztatni, hogy a valaha is lezajlott háborúk.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az 1. világháború.
Advertisements

Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
Bonaparte Napoleon.
Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
A Nyugatrómai Birodalom bukása
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Az antikvitás akropolisz.
A hódító Róma.
A görög-perzsa háborúk
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Ki volt? Jézus • Mária • József • Heródes • Péter • Pilatus • Kőszikla
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
Karthágó 1. Türoszi gyarmat (814); eredetileg átrakodóhely, pihenőhely, 7. századtól saját gyarmatok Föníciaiak a Földközi-tenger nyugati medencéjében.
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
Kerettantervi követelmények
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
A köztársasági Róma.
A válság százada (III.sz.)
Az egyeduralom létrejötte
A hódító Róma.
Róma háborúi.
Róma háborúi.
ALEXENDROSZ Makedón Nagy Sándor.
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA.
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
NAGY SÁNDOR ÉS A HELLÉNIZMUS KORA
Csaták, hadvezérek, katonák
Honfoglalás.
Csaták, hadvezérek, katonák
A királyság és a köztársaság kora
A NYUGATI BIRODALOM BUKÁSA
Görög-perzsa háborúk i.e
Csaták, hadvezérek, katonák
Csaták, hadvezérek, katonák
Rómaiak és zsidók az I. században
A Pun-Római háborúk.
Magyarország a korai feudalizmus korában
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
A Római Birodalom Összeállította: Csapó Konrád 9.C.
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
A köztársasági Róma.
A világháború kezdete július 28. – november 11.
A római köztársaság válsága
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A pun háborúk Itália meghódítása után a punok érzik fenyegetve magukat
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Őskor és ókortörténet Az ókori Kelet története a
Róma a világ ura i. e. 27-ben Octavianus Augustust Róma első polgárává választották. Megalakult a császárság, élén a császárral, aki teljhatalmú.
A római köztársaság válsága
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A pun háborúk és Földközi-tenger medencéjének meghódít
Kinizsi pál 1431?-1494.
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Európa peremén: A Török Birodalom hanyatlása
„Hadd jelentsem ki munkám e részének bevezetésében, amit a legtöbb történetíró az egész mű elején szokott hangoztatni, hogy a valaha is lezajlott háborúk.
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
Róma I.
A római hadsereg Órai vázlat.
Az egyeduralom létrejötte
Bonaparte Napoleon Kasza Kristóf 6.a.
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
Itália meghódítása ( Kr. e. IV-III. sz.)
Jézus Krisztus világa 3. A Makkabeusok és háborúik
A GÖRÖG PERZSA HÁBORÚK (i.e. 492 – 449)
A görög-perzsa háborúk (i.e )
Izrael a hellénizmus korában
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
Hellasz egységesítése
Előadás másolata:

„Hadd jelentsem ki munkám e részének bevezetésében, amit a legtöbb történetíró az egész mű elején szokott hangoztatni, hogy a valaha is lezajlott háborúk közül a legemlékezetesebbet óhajtom megírni, azt, amelyet a carthagóiak viseltek Hannibal vezetésével a római nép ellen. Mert erősebb államok és népek még soha nem mérték össze fegyvereiket, s ők maguk se voltak soha ennyire hatalmuk és erejük teljében, nem is ismeretlen, hanem az első pun háborúban már kipróbált hadi módszerekkel küzdöttek meg, s annyira forgandó volt a hadiszerencse, annyira ingadozott a küzdelem, hogy közelebb voltak a pusztuláshoz, akik győztek. És szinte nagyobb gyűlölettel küzdöttek, mint amilyen erővel. A rómaiakat fűtötte a felháborodás, hogy a legyőzöttek maguktól fegyvert mertek ragadni legyőzőik ellen, a punokat pedig az a meggyőződés, hogy vereségük után hatalmaskodó és kapzsi módon elnyomták őket. Arról is tud a hagyomány, hogy Hamilcar, mikor az africai háború befejezése után seregét Hispaniába készült átszállítani, és áldozatot mutatott be, a mintegy kilencéves Hannibalt, aki gyermeki módon hízelegve kérte apját, vigye magával, odavezette az oltárhoz, megérintette vele az áldozatot, és szent esküvel kötelezte, hogy mihelyt teheti, ellensége lesz a római népnek. E büszke lelkű férfi nem tudta elviselni Sardinia és Sicilia elvesztését, mert Siciliát túl korai kétségbeesésükben engedték át az ellenségnek, Sardiniát pedig az africai lázadás idején csellel ragadták el a rómaiak, ráadásul még hadisarc fizetésére is kötelezték őket.” (Livius: AUC XXIV. 1. – Muraközy Gyula fordítása) VÁROSÁLLAMBÓL Birodalom. A pun háborúk és Hatásai. A Földközi-tenger keleti medencéjének meghódítása. ELTE BTK TI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor agocs.nandor@nyme.hu

I. PUN HÁBORÚ (i.e. 264-241) Szerződések Karthagóval i.e. 264-241 – I. pun háború Sicilia provincia 3200 talanton (84 t) ezüsthadisarc Szardínia és Korzika megszerzése (i.e. 237) Tartománnyá szervezés (i.e. 227)

i.e. 229-228 - I. illyr háború i.e. 226 – pun-római szerződés i.e. 222 – Cisalpina elfoglalása i.e. 219 - II. illyr háború

II. PUN HÁBORÚ (i.e. 218-201) A karthagói Hannibal, Hamilcar fia – ha igaz, amiben senki sem kételkedik, hogy a római nép vitézségben az összes nemzetet felülmúlta – katonai hozzáértésben tagadhatatlanul annyira fölötte állt minden más hadvezérnek, mint amennyire a római nép bátorság dolgában mindegyik nemzetet maga mögé utasította.” (Cornelius Nepos: Hannibal 1.)

William Turner: Hóvihar – Hannibál és serege átkel az Alpokon (1812, olaj, vászon)

II. PUN HÁBORÚ (i.e. 218-201) Hannibal ante portas Hannibál sikerei i.e. 218 – Trebia i.e. 217 – Trasimenus-tó i.e. 216 – Cannae „Vincere scis, Hannibal; victoria uti nescis” Szövetség V. Philipposszal (i.e. 215) A Scipiok kiszorítják a punokat Hispaniából (i.e. 215-206) Hasdrubal Barkas halála (i.e. 207) Zamai csata (i.e. 202) Béke flotta, elefántok, foglyok átadása Róma engedélye nélkül nem fegyverkezhet, nem harcolhat 50 év alatt 10 000 talanton hadisarc visszaadják Massinissának ősei földjét

III. PUN HÁBORÚ (i.e. 149-146) „Ceterum censeo Cartaginem esse delendam” P. Cornelius Scipio Aemilianus Africanus Minor Numantinus (i.e. 185-129) M. Porcius Cato Maior sive Censorius (i.e. 234-149)

A római társadalmi rend az i. e. III A római társadalmi rend az i.e. III. században A hódítások és háborúk társadalmi hatásai patricius – plebeius küzdelmek lezárulása a társadalmi differenciálódás erőteljesebbé válik új társadalmi rétegek csírái senatus (300 fő) - nobiles (20 család - Fabii, Aemili, Cornelii, Claudii, Valerii stb.), homines novi - MOS MAIORUM, magistratus – cursus honorum Scipio-per tresviri monetalis (i.e. 210 k. – denarius) i.e. 218 - lex Claudia: 300 amphora i.e. 271 - 271 224 cives Romani i. e. 265 - 292 234 cives Romani i. e. 247 - 241 712 cives Romani i.e. 204 – 214 000 c. R. i.e. 326 - adósrabszolgaság vége

A római társadalmi rend az i. e. II A római társadalmi rend az i.e. II. században A hódítások és háborúk társadalmi hatásai ordo senatorius a népgyűlésen kilépnek az equites centuriáiból, leadják állami lovaikat 100. 000 denarius (400. 000 HS) i.e. 180 - lex Villia annalis – cursus honorum szabályozása i.e. 129 - lex reddendorum equorum – a lovak leadásáról profit orientált nagybirtokrendszer ordo equester (angustus clavus, anulus aureus) publicani, kereskedők, bankárok

A római társadalmi rend az i. e. II A római társadalmi rend az i.e. II. században A hódítások és háborúk társadalmi hatásai alsóbb rétegek (parasztság, plebs, liberti, servi, socii, provinciales) "Még az Itáliában élő vadállatoknak is - érvelt - van barlangja vagy búvóhelye, ahol meghúzzák magukat, de azoknak, akik harcolnak és meghalnak Itáliáért, egyebük sincs a levegőnél és a világosságnál; nincs házuk, nincs fejüket hova lehajtaniuk, földönfutókként kóborolnak gyermekeikkel és feleségükkel. A hadvezérek hazudnak katonáiknak, mikor a csatákban arra biztatják őket, hogy őseik sírjáért és templomaiért harcoljanak az ellenséggel, hiszen ezek közül a rómaiak közül nincs egynek sem családi oltára, nincs ősi temetkezőhelye, vadidegenek fényűzéséért és vagyonáért harcolnak és halnak meg; a világ urainak hívják őket, de nincs egy talpalatnyi saját földjük sem." (Plut. Ti. Gracchus 9, 4.) i.e. 177 - lex Claudia de sociis et nomine Latinis i.e. 149 - lex Calpurnia – magistratusok és helytartók túlkapásai ellen i.e. 198 – coniuratio servorum i.e. 185/184 – magnus motus servilis

Hódítások a Mediterraneum keleti felében i.e. 168 – Anicius praetor elfoglalja Illyriát i.e. 215-205 – I. makedón háború i.e. 200-196 – II. makedón háború i.e. 197 – Kymnoskephalai i.e. 196 – T. Quinctius Flaminius bejelenti a görög városok szabadságát az isthmosi játékokon i.e. 171-168 – III. makedón háború i.e. 168 – Pydna i.e. 149 – Andriskos felkelése i.e. 148 – Macedonia provincia i.e. 146 – Achaia provincia, Korinthosz elpusztítása

Hódítások a Mediterraneum keleti felében III. Antiochos Megas (i.e. 223-187) V. syriai háború (i.e. 202-195) Thermopylai (i.e. 191) Magnésia (i.e. 190) IV. Antiochos támadása (i.e. 175-164) támadása VI. Ptolemaios ellen i.e. 166-160 – Makkabeus-lázadás i.e. 133- III. Attalos Rómára hagyja királyságát, Asia provincia i.e. 129 – A Seleukidák uralma csak Észak- Szíriára és Kilikiára terjed ki i.e. 101 – Cilicia provincia IV. Antiochos Epiphanes és M. Popilius Laenas

Numantiai háború (i.e. 144-133) i.e. 154-138 – Viriathus és a lusitanok legyőzése Amennyire elmarad gazdagságban Numantia Karthagótól, Capuától és Corinthustól, annyira vetekszik mindegyikükkel hírnév és dicsőség dolgában, ha pedig erejét tekintjük, ez Hispania legfőbb büszkesége. Noha nem kérkedhetett falakkal és tornyokkal, és csak egyetlen folyó menti dombocskán feküdt, mégis tizenegy éven keresztül tartóztatott fel itt, pusztán ezen a helyen négyezer celtiber egy negyvenezer fős római hadsereget, és nemcsak hogy feltartóztatta, hanem iszonyú módon szét is verte, és szégyenletes békekötésre kényszerítette. Amikor már mindenki azt hitte, hogy Numantia legyőzhetetlen, utoljára annak az embernek a segítségéhez kellett folyamodniuk a rómaiaknak, aki Karthagót is elpusztította.

i.e. 186 – Bacchanalia botrány

Római hadsereg a II. században

„Polybosi legio” (Polybios: VI. 19-42.) tribuni (4+2, 3+3, 4+2, 3+3) equites (10x30, 10x3 decurio, 10x3 optio) triarii (10x60) principes (10x120, 10x2 centurio, 10x2 signifer) hastati (10x120, 10x2 centurio, 10x2 optio, 10x2 signifer) velites

DECIMATIO