C_16.00 táblák Magyar Nemzeti Bank Kulics Nikolett 2017. április 27.
Tartalom 1. Működési kockázat tőkekövetelmény (OPR) - Jogszabályi háttér 2. Tapasztalatok 3. Kérdések és válaszok
Jogszabályi háttér 1. Működési kockázat tőkekövetelmény (OPR) - Jogszabályi háttér 2. Tapasztalatok 3. Kérdések és válaszok
Működési kockázat tőkekövetelmény - jogszabályi háttér A közös európai jogrendszerben az Európai Parlament és a Tanács 575/2013 EU rendelet (CRR) és az azt kiegészítő 680/2014/EU Végrehajtási Rendelet (ITS) határozza meg a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározását. Q&A III. Cím 312-324. cikk – Működési kockázat tőkekövetelménye ITS II. Melléklet II. rész 4. fejezet C_16.00 táblacsoport CRR EBA és MNB honlapján közzétett kérdések és válaszok, állásfoglalások Magyar Nemzeti Bank
Működési kockázat tőkekövetelménye Alapmutató módszer (BIA) Sztenderd módszer (TSA) Alternatív sztenderd módszer (ASA) Fejlett mérési módszerek (AMA) Magyar Nemzeti Bank
Tapasztalatok 1. Működési kockázat tőkekövetelmény (OPR) - Jogszabályi háttér 2. Tapasztalatok 3. Kérdések és válaszok
Tapasztalatok - típushibák Módszertani probléma: Az irányadómutató meghatározásakor olyan eredménytételt is számba vesz, amit a CRR nem enged (CRR 316. cikk (1) bekezdés b) pont). Üzletágak besorolása CRR-nek ellentmondott (CRR 317. cikk (4) bekezdés 2. tábla) Számszaki hiba: Ahol az irányadómutató értéke negatív vagy nulla, nem vehető figyelembe a hároméves átlag számításakor (CRR 315. cikk (4) bekezdés); Új évzárást követően nem gördül tovább a három év auditált eredménye; C_16.00 tábla 010-030 oszlopaiban a tőkekövetelmény értéke szerepel az irányadómutató értéke helyett (ITS II. Melléklet II. Rész 4.1.2. fejezet). Magyar Nemzeti Bank
Kérdések és válaszok 1. Működési kockázat tőkekövetelmény (OPR) - Jogszabályi háttér 2. Tapasztalatok 3. Kérdések és válaszok
Működési kockázat – Q&A 1. A számviteli rendszer változása (pl. IFRS) esetén mi a teendő a tőkekövetelmény számításakor? (MNB 2/2016) Válasz: Mindenkor a hatályos számviteli standard szerint történik az irányadó mutató adott évre vonatkozó értékének meghatározása. A működési kockázat tőkekövetelménye az ily módon meghatározott irányadó mutató értékek átlagából számolandó. Milyen adatokkal kell a működési kockázat tőkekövetelményét meghatározni sztenderd módszer használata esetén? (Új MNB 4/2015) Válasz: A CRR 315. cikk (1) bekezdés és a 317. cikk (4) bekezdés szerint az utolsó három év auditált eredményének átlagát kell számba venni. Ha nem áll rendelkezésre auditált adat, akkor az üzleti becslés is elfogadható. Mi a teendő újonnan alakult intézmény esetében? Válasz: A CRR 315. cikk (2) bekezdése és a 317. cikk (4) bekezdése szerint, ha az intézmény három évnél rövidebb ideje működik, akkor az irányadó mutató kiszámításához a jövőre vonatkozó üzleti becslés is felhasználható. Magyar Nemzeti Bank
Működési kockázat – Q&A 2. A működési kockázat fogalma magába foglalja a compliance kockázatot is? (EBA 2014_1153) Válasz: A CRR 4. cikk (1) bekezdés 52. fogalom meghatározása alapján közvetett módon beleértendő. Hogyan lehet a biztosítást figyelembe venni az alapmutató és a sztenderd módszer alkalmazása során? (EBA 2014_706) Válasz: A biztosítási tevékenységet csak a fejlett mérési módszer alatt lehet számításba venni. Magyar Nemzeti Bank
Köszönjük a figyelmet!