MINŐSÉGMENEDZSMENT dr. SZabó Gábor Csaba 2016./2. 2016. 04. 13.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár
Advertisements

PTE PMMK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 4. ELŐADÁS.
AZ EURÓPAI KIVÁLÓSÁG MODELL ÉS SZEREPE AZ EU CSATLAKOZÁSBAN STRATOSZ KIADVÁNY 2003.
Készítette: Pápai Zsolt Lex Ákos Kiss Gábor Borbély Csaba
MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK 2011.
Optimális szervezet Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszerrel
Minőségköltségek.
Minőségmenedzsment alapelvek
A szolgáltatások minőségének biztosítása és értékelése
Tanuló (projekt)szervezet a Magyar Nemzeti Bankban
Minőségbiztosítás. A minőségügy A minőségügy alapjai A minőséget meghatározó tényezők A minőségrendszer Minőségrendszer felépítése Tanúsítás.
Minőségmenedzsment 1. előadás
Minőségmenedzsment 4.előadás
Minőségmenedzsment 2. előadás
11. hét: A Teljes körű Minőségmenedzsment (TQM)
12. hét: A TQM és a Minőségdíj Modellek (EFQM)
Minőségirányítás a felsőoktatásban
1 Gazdaság és környezet Előadó: Nagy Tamás. 2 Általános környezetvédelmi kérdések a vállalatoknál A gazdasági, piaci és környezeti körülmények miatt egyre.
MINŐSÉGMENEDZSMENT Értékteremtő folyamatok menedzsmentje - IX. előadás
Zalayné Kovács Éva: Minőség és könyvtár
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
INFORMATIKA E-management E-business E-gyártás. Információ alapú gazdálkodás E-management E-business E-gyártás – E-minőségirányítás.
Brachmann Ferenc PTE-TTK/KTK 2009
Robert S. Kaplan – David P. Norton Csanádi Gábor Tamás C8ITGY 2007.
Robert Kaplan – David Norton: Balanced Scorecard
Humánkontrolling Kiélezett verseny→ legjobb munkaerő
A kontrolling és a minőségmenedzsment kapcsolata
Ellenőrzés, visszacsatolás
A LOGISZTIKAI RENDSZEREK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA
Minőségdíjak.
Minőségmenedzsment. Ha ugyanazt csináljuk, mint eddig, akkor ugyanazt kapjuk, mint eddig.
A MINŐSÉG FOGALMA A minőség az egység (az egyedileg leírható és vizsgálható folyamat, termék, szervezet, illetve ezek kombinációja) azon jellemzőinek összessége,
A teljesítménymérés helye és szerepe a könyvtári menedzsmentben
A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management)
Szervezeti viselkedés Bevezetés
III.4. A VEZETŐ SZEREPE ”... tudomásunk szerint minden sikeres minőségi forradalom a felső menedzsment részvételével történt EGYETLEN KIVÉTELT sem ismerünk.”
Vállalati emberi erőforrás menedzsment
Minőség menedzsment 6.előadás
Az EEM helye a menedzsmentben
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (ISO, TQM, HACCP)
A teljesítménymérés helye és szerepe a minőségmenedzsmentben
KOLLABORÁCIÓT ÉS KOOPERÁCIÓT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK
1 Hogyan tovább minőségügy? XIV. Magyar Minőség Hét november 07.
Mikroszintű versenyk é pess é g. Az üzleti szervezetek versenyképességének elemzése, a versenyképesség növelése Egy, a magyar közgazdászok által 1995-ben.
Minőségbiztosítás LB-II.
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
Minőségbiztosítási ismeretek
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
Minőségbiztosítás II_4. előadás
Minőségköltségek.
ISO 9000:2000 A minőségügy rendszerének új
Minőségirányítás 2. Dr. Dénes Levente
Minőségmenedzsment a felsőoktatásban UNI-EFQM Vas Beatrix ügyvivő szakértő Minőségfejlesztési és Informatikai Központ
PROJEKTMENEDZSMENT. Projektmenedzsment a stratégia megvalósításának eszköze. Projekt egy-egy konkrét stratégiai program vagy részprogram.
PTE PMMIK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. ELŐADÁS.
MI LEHET TEHÁT A MAGYAR MEGOLDÁS MA (ITT és MOST)?
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület 1119 Budapest, Tétényi. u  Tel/Fax: , web: 
Minőségmenedzsment alapjai Minőségmenedzsment alapjai November 27. Dénes Rita.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
A problémamegoldás 7 lépéses módszere:
MILYEN LEGYEN A MAGYAR MODELL?
MIÉRT stabilak (jók??) a minőségrendszereik?.
MILYEN LEGYEN A MAGYAR MODELL?
Minőségbiztosítás II_3. előadás
6 szigma.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
Szabályozott és képes termékek/szolgáltatások, folyamatok, rendszerek
A VEZETÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
Előadás másolata:

MINŐSÉGMENEDZSMENT dr. SZabó Gábor Csaba 2016./2. 2016. 04. 13.

Miért jók, stabilak a (minőség)rendszereik? 0. Hosszútávon tudatosan „törnek” a TQM felé 1. Van átgondolt szerkezetük 2. Van stratégiájuk 3. A módszereket hatékonyan alkalmazzák 4. Szabályozottak/képesek a folyamataik/rendszereik

0. Hosszútávon tudatosan „törnek” a TQM felé

a TQM háromszintű modellje Folyamatos javítás-fejlesztés CÉL a folyamatok javítás-fejlesztése ALAPELVEK vevő- központúság teljes körű felhatalmazás Vezetés, irányítás, menedzsment; képzés, tréningek; rugalmas támogató szervezet; kommunikáció; motiváció, elismerés; értékelés, mérés, elemzés. TÁMOGATÓ ELEMEK

A támogató elemek kiépítése: vezetés, irányítás, menedzsment; képzés, tréningek; rugalmas támogató szervezet; kommunikáció; motiváció, elismerés; értékelés, mérés, elemzés.

2. a Total Quality Management: a minőség valamennyi feltételének felsővezetői szintről történő biztosítása és menedzselése. Elemei: - vevőközpontúság, - folyamatos javítás-fejlesztés, - az alkalmazottak felhatalmazása.

1. Vevőközpontúság: a külső és belső vevők igényeinek megismerése, és a lehető legjobb kielégítésére való törekvés. 2. Folyamatos javítás-fejlesztés: állandó folyamat-javítás, a tervezett és a megvalósult tevékenységek közti eltérés csökkentésére és a folyamatok tökéletesítésére. 3. Az alkalmazottak felhatalmazása: a szervezet minden szintjének minél széleskörűbb bevonása a döntési folyamatokba.

a „harmadik dimenzió“: a MENEDZSMENT FELTÉTELRENDSZER, kialakítása. a fejlődés lényege: a „harmadik dimenzió“: a MENEDZSMENT KLÍMA, a MENEDZSMENT FELTÉTELRENDSZER, kialakítása.

A MINŐSÉG FEJLŐDÉSÉNEK „SZINTJEI” az elmúlt 100 évben. Termékminőség - szint („a múlt”) megoldás: minőségellenőrzés Folyamatminőség - szint („a jelen”) megoldás: folyamatszabályozás(SPC) Rendszerminőség - szint („a jövő”) megoldás: TQM

1. VAN ÁTGONDOLT SZERKEZETÜK

TERMÉK/SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉG A TELJESÍTMÉNY MINŐSÉGE 10 20 30 40 A TELJESÍTMÉNY MINŐSÉGE munka folyamat anyag A RENDSZER MINŐSÉGE rendszer vezetés állóeszköz szervezés dolgozók A TÁRSADALOM KULTÚRÁJÁNAK MINŐSÉGE

a stabil minőség gúla vevői környezetben vevők, környezet társadalom jó minőségű termék 10 20 30 40 vevők, környezet társadalom vevők, környezet társadalom (minőség)módszerek,technikák (minőség) modellek, rendszerek általános (minőség) kultúra vevők, környezet társadalom

a minőségtevékenységek „hierarchiája” 4. minőség-ellenőrzés- 10% 3. minőségbiztosítás - 20 % 2. minőségszabályozás- 30 % 1. minőségmenedzsment- 40 %

VEVŐI IGÉNYEK KOMPLEX HIBAELEMZÉS a TQM felé törő rendszer realizáló gúlája VEVŐI IGÉNYEK TQM, CWQC, TQC, IQM MINŐSÉG-KÉPESSÉG-, -SZABÁLYOZOTTSÁG KOMPLEX HIBAELEMZÉS MINŐSÉG- INFORMATIKAI ÉS - ADATBÁZIS

stratégia és taktika/súlyok a minőségrendszerben VEVŐK, PIAC 10 20 30 40 MINŐSÉGELLENŐRZÉS MINŐSÉG MÓDSZEREK, -TAKTIKÁK MINŐSÉGRENDSZER, -STRATÉGIA MINŐSÉGKULTÚRA ÉS -SZEMLÉLET

út a minőségcsúcsra Objektivizált TQM MB RENDSZER (pl. ISO 9001) Folyamatos, strukturált hibamegelőzés, minőségtervezés Folyamatos, strukturált minőségjavítás (pl.: CIP) Teljeskörű bevezetés, oktatás; rendszeres hibaelemzés, szabályozottságnövelés MB RENDSZER (pl. ISO 9001)

2. VAN STRATÉGIÁJUK

Működő rendszer minőséganalízise döntően intern minőségbiztosítás döntően extern minőségtervezés D2 D3 valódi hosszabb távú minőség fejlesztés ETS tisztán minőség tartó, stabilizáló IBS3 tisztán minőség javító, s.csökk. IBS1 kevert minőség tartó-javító IBS2

TQM TQM TQM BPR a Six szigma módszertan 3 dimenziója folyamatirányítás = BPMS = MINŐSÉGTARTÁS a Six szigma módszertan 3 dimenziója folyamattervezés = DMADV = MINŐSÉGFEJLESZTÉS folyamatjavítás = DMAIC = MINŐSÉGJAVÍTÁS TQM TQM BPR

Működő rendszer minőséganalízise/1. verzió általános felfogás (USA?) dötően intern minőségbiztosítás D3 tisztán minőség- tartó, stabilizáló IBS3

dötően intern minőségbiztosítás Működő rendszer minőséganalízise/2. verzió a többségében indokolt hazai felfogás D1 dötően intern minőségbiztosítás D3 kevert minőség javító-tartó IBS2

MINŐSÉGJAVÍTÁS ALAPVETŐEN A GYÁRTÓ ELÉGEDETLEN ÁLTALÁBAN KÖZÉPTÁVON LEHETSÉGES A DÖNTÉS SZINTJE: KÖZÉP/VÉGREHAJTÓ AZ ERŐFORRÁSIGÉNY (PÉNZÜGYI, INFORMÁCIÓK, EMBERI, SZAKMAI stb.) DÖNTŐEN BELSŐ A TEAM PROBLÉMAORIENTÁLT, MINDENES

3. A módszereket hatékonyan alkalmazzák

VEVŐI IGÉNYEK KOMPLEX HIBAELEMZÉS a TQM felé törő rendszer realizáló gúlája VEVŐI IGÉNYEK TQM, CWQC, TQC, IQM MINŐSÉG-KÉPESSÉG-, -SZABÁLYOZOTTSÁG KOMPLEX HIBAELEMZÉS MINŐSÉG- INFORMATIKAI ÉS - ADATBÁZIS

2. ok-okozati elemzés, ok feltárás folyamatos javítás minden szinten: 1. nem-megfelelés, vagy új ötlet 2. ok-okozati elemzés, ok feltárás 3. megelőzés 4. csökkentés, megszüntetés – vagy/és javítás-fejlesztés.

a folyamatos javítás alapelvei/1.:  a hiba, nem-megfelelőség megelőzése fontosabb, mint a hibajavítás;  a hiba okainak feltárása, az okok szisztematikus csökkentése, megszüntetése elsődlegességet élvez a megelőzéssel szemben;

a folyamatos javítás alapelvei/2.:  a folyamatosság - a folyamatos javítás-fejlesztés állandó, a napi tevékenység része; - a folyamatos javítás-fejlesztés kiterjed a rendszer valamennyi területére és szintjére.

MERT mindig hatnak befolyásoló tényezők, zavarok a rendszerre. MIÉRT van szükség FOLYAMATOS javítás-fejlesztésre ? ELMÉLET MERT mindig hatnak befolyásoló tényezők, zavarok a rendszerre.

JURÁN „céltáblája” - avagy : hogyan hatnak a hibák ?

a befolyásoló tényezők csoportosítása: 1. VÉLETLEN ZAVAROK: jól szabályozott ( kézbentartott ) folyamat szabályozási sávja 2. VESZÉLYES ZAVAROK: azonnal jelentős mértékű eltérést okoznak 3. EGYEDI ( DURVA ) ZAVAROK: egyszeri, “érthetetlen”, szélsőséges hatás

1.1 egyedileg csekély hatás 1.2 számuk jelentős, de hatásuk eltérő 1. VÉLETLEN ZAVAROK: 1.1 egyedileg csekély hatás 1.2 számuk jelentős, de hatásuk eltérő 1.3 sávjuk a szabályozottság lehetséges szintje 1.4 sávjuk ( szórásuk ) csökkentése csak hosszútávon lehetséges, és nehezebb a többinél

2.2 számuk csekély, de hatásuk jelentős és eltérő 2. VESZÉLYES ZAVAROK: 2.1 egyedileg jelentős hatás 2.2 számuk csekély, de hatásuk jelentős és eltérő 2.3 a kis szám és a jelentős hatás miatt felismerésük lehetséges 2.4 hatásuk megszüntetése azonnal, rövidtávon szükséges, és általában könnyebb a többinél

3. EGYEDI ZAVAROK: 3.2 előfordulásuk és hatásuk igen szeszélyes 3.1 egyedileg általában igen durva hatás 3.2 előfordulásuk és hatásuk igen szeszélyes 3.3 felismerésük a durva hatás ellenére sem könnyű minden esetben 3.4 hatásuk megszüntetése célirányosan, középtávon szükséges, és célszerű; az okok feltárása is igen szeszélyes esélyű

• vs1 • • FTH • • • • • • • ATH veszélyesek=Vi egyedi 2 V1 vs4 95 V4 75 egyedi 1 véletlen sávok = vsi

4. Szabályozottak/képesek a folyamataik/rendszereik