Harcok az új rend megszilárdításáért 1038-1077 között a fiatal magyar állam négy veszélynek volt kitéve,  de a külső támadások,  a trónviszályok,  a pogánylázadások és a  törzsi szeparatizmus (széthúzás) sikeres kivédése bebizonyítja, hogy a magyar állam életképes. Ez alatt az idő alatt tovább bővül a  vármegyerendszer és  az egyházszervezet.

Orseolo Péter királysága Péter célja  az állam megszilárdítása  türelmetlenül, erőszakosan teszi, ami bukását fogja okozni  eltávolítja a pogány érzületűeket (Aba Sámuel nádorispánt, aki I. István sógora volt),  Gizellát házőrizetben tartja Krónikák is megjegyzik, hogy „vadállati módon ordító németekkel, és fecske módjára fecsegő olaszokkal”  uralmát az Aba Sámuel vezette főúri felkelés dönti meg, III. Henrik császárhoz menekül felajánlja az országot hűbérbe Aba Sámuel (1041-44)  az államiság  erősödik, a püspököket mellőzi a hatalomból, uralmának a császár támadása vet véget 1044: a ménfői csata  után †

A ménfői csata

Orseolo Péter második királysága III. Henrik visszaülteti a trónra  Péter hűségesküt tesz,  uralmának egy főúri- és egy pogánylázadás vet véget 1046 - Gellért csanádi püspök vezette összeesküvők  hazahívják Andrást és Leventét,  Pétert   új uralkodót válasszanak. 1046 - a békési megyésispán, Vata vezetésével pogánylázadás (utoljára keresztény)  a hazatérő hercegeket a pogányok várják  szövetséget kötnek - Abaújvári egyezség A hg katonai támogatás reményében  engedélyezi a pogány szokások gyakorlását Az Andrásék elé induló főúri küldöttséget a pogányok a pesti révnél † András legyőzi Pétert, kir. lesz, majd leveri a pogánylázadást

Gellért püspök halála Gellért szobra

András és Béla I. András (Endre) 1046-1060  elrendeli István törvényeinek megtartását,  1048-ban hazahívja Bélát Lengyelországból  megosztja vele a kormányzást (ducatus) III. Henrik támadása  érvényesíteni kívánja Péter esküjét  1051 - Vértes (lásd elnevezés)  1052 - Pozsony (lásd Búvár Kund) (ekkor tartózkodik először pápa Magyaro.-on, IX. Leó közvetíteni akar) III. Henrik nem mond le jogairól  † után 1058 morvamezei béke:  az öt éves Salamon ∞ a 11 éves Judit, IV. Henrik nővére Salamon trónörökös  Béla herceg helyett Trónviszály

1052 - Pozsony, Búvár Kund A várkonyi jelenet

Béla királysága Trónviszály  Béla nyer  András † Salamon elmen. (IV. Henrik)  I. Andrást az általa alapított (1055) tihanyi apátságban temetik el  a tihanyi alapítólevél az első teljes magyarországi nyelvemlékünk I. (Bajnok) Béla 1060-1063  1061 - Fehérvárra kéret falvanként két-két vént gyűlésre,  engedélyezze a pogány szokásokat  A király három nap gondolkozási időt kér szétveri a Vata fia János által vezetett pogánylázadást 1063 - IV. Henrik  Salamont trónra helyezni, Dömösön rádől a trón Bélára  nem sokkal †  Fiai, Géza, László és Lampert Lengyelországba I. András sírja

Salamon királysága Salamon 1063-1074  Újra András híveinek a kormányon Béla fiai haddal készülnek ellene  Püspökök közbenjárása  győri béke Salamon 1064 hazahívja  megosztja velük a kormányzást (ducatus)  1068 - együtt győzik le a betörő besenyőket Kerlésnél Nándorfehérvár ostroma  ellentétek kiéleződése fegyverkezés 1074 - előbb a tiszai Kemejnél Salamon győz  később Mogyoródnál lengyel segítséggel Géza győz  Salamon csak Moson és Sopron vármegyét tudja megtartani I. Géza lesz az uralkodó

„Géza a koronán” Salamon IV. Henrikkel

Géza királysága I. Géza 1074-1077  VII. Gergely nem ismeri el  mert Salamont ismeri el magyar királynak (1075 -– Dictatus Papae után változás) IV. Henrik sem ismeri el Géza  görög felesége közvetítésével VII. Dukász Mihály bizánci császártól kap koronát 1075 elején, ebből lesz a mai korona alsó része A Salamonnal folytatott béketárgyalások közben 1077 - váratlanul meg †  öccse László az utóda

Dévény vára