Gazdasági válsághelyzet és az intézmények: a gyors társadalmi gazdasági adaptáció lehetőségei Nagyházi György PhD hallgató Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

Miből áll az adaptív hatékonyság? Intézmények Tranzakciós költségek Társadalmi tanulás Útfüggőség Ösztönzők Transzformációs költségek

Területi tőke A fejlesztés lehetőségei és az intézmények Sikeres és sikertelen átalakulások A New Deal és Győr

Az adaptív hatékonyság tényezői: az intézmények Alapvetően meghatározzák a társadalom motivációit és gazdasági teljesítményét Társadalmi tanulás útján alakulnak Formális és informális szabályokból állnak Az alkalmazott technológiákkal együtt alapvetően meghatározzák a tranzakciós és a transzformációs költségeket

A tranzakciós költségek A csere és az ebből adódó megállapodások teljesítése kikényszerítésének költségei, melyeket meghatároz: Az áruk és szolgáltatások értékének meghatározási költsége A cserefolyamat költségei A kikényszerítés költségei Az ideológia A verseny csökkenti a tranzakciós költségeket A politika alapvetően meghatározza azokat

A gazdasági változás A gazdasági változás állandóan zajló, inkrementális folyamat - Az intézmények mint játékszabályok - A szervezetek mint játékosok/szereplők A szereplők által naponta hozott döntések Megszokott rutinjellegűek A meglévő szerződések módosítását célzóak: változás

A társadalmi tanulás mint felfogásbeli változás A meglévő viszonyok módosíthatóak-e a fennálló intézményi keretek között? A meglévő viszonyok módosításának alapja: Felfogásbeli változás, melynek forrása: Piaci verseny (külső tényezők) Tanulás (belső tényezők) A társadalmi tanulás „útfüggő” („path dependent”), és a kognitív szférához kötődik

A társadalmi tanulás, a gazdasági fejlődés és az intézmények Az informális szabályok a kognitív szférához kapcsolódnak Az informális szabályok nagyon lassan változnak Az intézményi környezet és főleg az informális szabályok meghatározzák az ösztönzőket A gazdaságfejlesztés leghatékonyabb eszköze olyan politikai rendszer létrehozása, amely betartja és hatékonnyá teszi a tulajdonjogok gyakorlását

A transzformációs költségek Kelet – Közép-Európában A korábbi szocialista rezsimek gyengítették a jogállamba és a jogrendszerbe vetett hitet Erősítették a kollektivista gondolkodást Az átmenet kezdetén, a negyven év körüli generáció jóléti csomagját elveszti és látja, hogy nem tudja majd pótolni Következmény a nacionalista mozgalmak erősödése Konfliktus a formális (kapitalizmus) és az informális szabályok között Minél nagyobb az ellentmondás, annál nagyobbak a transzformációs költségek (tervezett gazdasági átmenet, rokkantnyugdíjazás, polgárháború)

A területi tőke – lokalizált intézményi adottságok A területi különbségek nem tulajdoníthatóak pusztán az olyan rugalmas termelési tényezők hatékony felhasználási különbségeinek, mint a tőke és a munkaerő Elsősorban a megfelelő és fejlett tudás helyi-regionális előállításától és felhasználásától függ A komplementer kapacitások kombinációja és a kiterjedt interaktív tanulási folyamatok a meghatározói, amely folyamatok számos fogyasztót és termelőt foglalnak magukba

A területi tőke – lokalizált intézményi adottságok A tudás helyben, kooperatív tanulási folyamat révén jön létre Lokális miliő – információs csatornák és áramlások (space of flows) Interakció és kooperáció – a bizonytalanság és bizalmatlanság csökkentése (tranzakciós költségek, informális szabályok) A helyi társadalmi adottságok (informális szabályok) a helyben működő rendszereket meghatározzák – azt, hogy az adott üzleti, vállalkozói közösség milyen gyorsan veszi át az innovációkat, és üzletileg hasznosítja azokat – adaptív hatékonyság

A területi tőke – lokalizált intézményi adottságok A tőke extrém mobilitása miatt a térségek versenyképessége a helyi kultúrán, innovációs képességen alapul, amely hosszú társadalmi tanulás során alakul ki Alapvetően lokális, lokalizált belső tényezők, a helyi emberi tőke elemei Az agglomerációs gazdaság, a kreativitás, a vállalkozó szellem, és a kapcsolati tőke fontossága A területi tőke mérhető Hogyan erősíthető? A gazdaságfejlesztés új útjai

A gazdaságfejlesztés lehetőségei A „de jure” és a „de facto” politikai hatalom A kettő közötti egyensúly „útfüggő” (mert az informális szabályok lassan változnak!) A sikeres átalakítási program mindkettőt meg kell változtassa Azonban ha az ösztönzők változatlanok maradnak, akkor működésbe lép „az oligarchia vastörvénye” (mert az informális szabályok lassan változnak!)

A gazdaságfejlesztés lehetőségei A sikeres reformnak a politikai egyensúlyra kell koncentrálnia Ehhez meg kell érteni az azt létrehozó tényezőket (rejtett racionalitások – Albert O. Hirschman) – informális szabályok

A New Deal és Győr: egy érdekes párhuzam A New Deal, a brit és a svéd gazdaságpolitika a nagy gazdasági válság idején A National Industrial Recovery Act és a National Agricultural Adjustment Act Az AAA sikere és az NIRA kudarca, s ennek okai

A New Deal és Győr: egy érdekes párhuzam A domináns és szubdomináns gyakorlatok kialakulása - de facto és de jure hatalom Győr és a londoni city – formális és informális szabályok Szabolcs megye és az „oligarchia vastörvénye”

A helyi és térségi gazdaságfejlesztés A szubdomináns gyakorlatok mint alternatívák A potenciálisan sikeres szubdomináns gyakorlatokat támogató/kereső intézmények fontossága A helyi gazdaságfejlesztésben a saját tevékenység folyamatos korrekciójára való képesség – a változó igényeknek megfelelően - „root cause error” és a „bottleneck” keresés logikája (Charles F. Sabel: Learning by Monitoring) Az „önfelfedező” versenyképességi szigetek felismerése és támogatása (Dani Rodrick: Economic Development as Self-Discovery) A helyi és térségi tartós adottságokon alapuló tudásfelhalmozó intézményeknek és eredményeinek „spin-off” támogatása