Az athéni demokrácia intézményei és működése

Az athéni demokrácia kiépülése Kr. e. 508. a kleiszthenészi alkotmány; Kr. e. 492-448. görög- perzsa háborúk; Kr. e. 462-404. az athéni demokrácia kora; - Kr. e. 462-től mindenben a tanács (bulé), a népgyűlés (ekklészia) és a népbíróságok döntenek; Kr. e. 443-429. Periklészt évről évre sztratégosszá választják - Athén aranykora.

Az Attikai-félsziget és Athén

démosz (a görög ‚nép’ szóból): a görög társadalom legszélesebb rétege: ide tartoztak a kereskedők, hajósok, kikötői munkások, iparosok és a földművesek.

Athén társadalmi tagozódása a Kr. e. V. században Társadalmi réteg Száma (becslés) Aránya Teljes jogú polgárok 43 000 kb. 14% A polgárok családtagjai 127 000 kb. 40% Bevándorlók és családjuk 29 000 kb. 10% Rabszolgák 110 000 kb. 30% Összesen 309 000 100%

Az athéni társadalom és állam Periklész korában

A sorsológép és töredéke A bal felső lyukon keresztül fekete és fehér golyókat öntöttek a szerkezetbe. Az jelentette a polgár kisorsolását, ha az őt azonosító lapocskához fehér golyó gurult.

Athén rekonstrukciós rajza Athén rekonstrukciós rajza. A középső nagy tér a piac (1) (agóra), amely a kereskedelem és a közélet központja volt. Jobbra a fellegvár (2) (Akropolisz) magasodik. Templomaival és szentélyeivel a kultikus élet központja. Az Akropolisz alatt fekvő domb (3) (Pnüx) oldalában tanácskozott a népgyűlés.

Periklész „Periklész tekintélyének titka elismert erkölcsi és szellemi fölényében rejlett, továbbá abban, hogy a legteljesebb mértékben megvesztegethetetlennek bizonyult, s bár a tömeget szabadsága korlátozása nélkül kormányozta, nem a tömeg irányította őt, hanem inkább ő a tömeget.” (Thuküdidész)

A demokrácia önképe „Olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszédaink törvényei után […]. A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában.” (Thuküdidész)

Az athéni társadalom és állam Periklész korában

Cserépszavazás az agórán

„Minden egyes ember fogott egy cserépdarabot, és ráírta, hogy kit akar eltávolítani a polgárok közül, majd odavitte az agóra egy bizonyos helyére, amely korláttal volt körülkerítve. Az arkhónok először a cserepek mennyiségét számlálták össze, ha ugyanis hatezernél kevesebben voltak a szavazók, a cserépszavazás érvénytelennek számított. Azután külön rakták mindegyik nevet, és azt, akit a legtöbben írtak fel, tíz évre kiutasították, de úgy, hogy az illető megmaradt javai élvezetében.” (Plutarkhosz)

A szavazáshoz használt cserepek

Periklész, a kultúra támogatója Nagyszabású építkezések - Pheidiász: Parthenón, Athéné szobra A dicső múlt - Hérodotosz: A görög- perzsa háború Színház - Szophoklész: tragédiák Filozófia - Anaxagorasz: végtelen sok anyagi összetevő, szellemi mozgató

Az Akropolisz

Periklész, a kultúra támogatója Nagyszabású építkezések - Pheidiász: Parthenón, Athéné szobra A dicső múlt - Hérodotosz: A görög- perzsa háború Színház - Szophoklész: tragédiák Filozófia - Anaxagorasz: végtelen sok anyagi összetevő, szellemi mozgató

Vázlat Athén a perzsa háborúk után Athén társadalma Az athéni állam működése Periklész személye, politikája Sorsolás és cserépszavazás Athén aranykora