A MOZGÁS SZERVRENDSZERE

Passzív rész: csontok (206 db, testsúly 10 %- a) és ízületek Részei: Passzív rész: csontok (206 db, testsúly 10 %- a) és ízületek Aktív rész: az izmok rendszere

CSONTVÁZRENDSZER Szerepe: Alkotják testünk szilárd vázát. A mozgás passzív részét képezik. Védik a belső szerveket (koponya, mellkas). Fontos szerepet játszanak a vérképzésben (lapos csont> vörös csontvelő). Részt vesznek a kalcium (Ca) és a foszfor (P) anyagcserében.

Legkisebb csont : fülben hallócsontocskák Legnagyobb: combcsont ( átlag 48 cm)

Csontok összeköttetései Folytonos: Varrat Porc csontösszenövés Megszakított összeköttetés: Ízület: a csontvégek alakja egymásba illik, felszínüket porc borítja, csontvégeket kívül ízületi tok borítja belül ízületi nedvet termel.

Ízület

Csontok Fej és törzs csontjai Koponya Arckoponya Agykoponya

Csontok szöveti felépítése Csontegységek (osteon) 1) csontsejtekből 2) közti (alap) állományból áll a) szerves rész (kötőszöveti rost, fehérje és szénhidrát)= csont rugalmasságát biztosítja b) szervetlen rész (ásványi anyagok)= csontgerendák=csont szilárdságát adja

A csontok szerkezeti felépítése

Csonthártya: csontokat kívülről borítja védi a külső hatásoktól biztosítja a vérellátását biztosítja az idegellátását (érzékelő idegrostok magában a csontszövetben nincsenek, csak itt> ezért sérülése erős fájdalommal jár) csonttörés gyógyulása is a csonthártya révén valósul meg ha a csontot megfosztjuk a csonthártyától a csont elhal

Tömör csontállomány: ez az ún. kompakt állomány csontsejtek képzik

Szivacsos állomány: csontgerendák építik fel ezek a terhelésnek megfelelően alakulnak ki sajátos elrendeződése teherbíróvá teszi a csontokat csontképződés ingere a terhelés (pl. gyermek>ha nem rág helyesen>állcsontja kevésbé lesz teherbíró)

Velőűr és csontvelő: velőűr a csont belsejében található velőűrben> a csontvelő csontvelő típusai: vörös~: rövid, lapos, szabálytalan és hosszú csöves csontok végrészeiben>vérképzés sárga~:hosszú, csöves csontok középrészében, zsírszövetből épül fel

Kétirányú felvétel a bal lábfejről: A csontok mésztartalma, atrophia következtében jelentősen csökkent. Az V. metatarsus distalis harmadában ferde törés látható (nyíl)

Célzott, nagyított felvétel a III. -IV. -V. metatarsusokról: Az V Célzott, nagyított felvétel a III.-IV.-V. metatarsusokról: Az V. metatarsus distalis harmadában ferde irányú, lényeges dislocatióval nem járó törés figyelhető meg (nyíl).

Csontok növekedése: belső elválasztású mirigyek (agyalapi mirigy) által termelt hormonok szabályozzák 18-20. életévig tart iránya szerint: a) vastagságbeli> a csonthártyában lévő csontépítő és csontlebontó sejtek által b) hosszirányú> csontvégeken, az ún. növekedési porckorong segítségével

Csontok alakja: hosszú, csöves (alkar, felkar, combcsont) rövid (ujjperc, lábujjcsontok) lapos (szegycsont, medencecsont, koponya) szabálytalan (csigolya)

A csontok közötti összeköttetések típusai Folytonos Kötőszövetes összeköttetés (pl. koponyacsontok között) Porcos összeköttetés (pl. csigolyaközti porckorongok által) Csontos (pl. keresztcsonti csigolyák) Megszakított (ízületek)

Kötőszövetes összeköttetés

Porcos összeköttetés

Ízület részei:

Ízületi fej: finom porc borítja, két ízfelszín közül az egyik homorú, a másik domború; ízfelszínek alakja megszabja az ízületben létrejövő mozgások lehetőségét. Ízületi árok: ebben helyezkedik el a csont a fej alakjának megfelelően Ízületi nedv: olyan kis mennyiségű sűrű folyadék, amely a csontok elmozdulását teszi zavartalanná Ízületi tok: ez termeli az ízületi nedvet, légmentesen veszi körül az ízületet; védi; biztosítja a csontvégek összetartását Ízületi szalagok: ízületek erősítését szolgálják

Az ízületet összetartó tényezők: ízületi tok és szalagok az ízületet körülvevő izmok, inak és bőr a belső légüres tér és a külső légnyomás az összetartóerő-hatás, amelyet a benne lévő folyadék vált ki

Ízületek osztályozása

Az ízületet alkotó csontok száma szerint: egyszerű~ (két csont ízesülése) összetett~ (több csont-könyök, kéztő)

Az ízületi fej alakja szerint: gömb~ (csípő) tojás~ (csukló) nyereg~ (hüvelykujj) henger~ (ujjpercek)

GÖMB IZÜLET

A mozgástengely száma szerint (1): Egytengelyű~ ujjperccsontok hajlítás, feszítés Kéttengelyű~ egyik kéztőcsont és az I. kézközépcsont közötti nyeregízület első tengely mentén> hajlítás- feszítés második tengely mentén> távolítás- közelítés

EGY TENGELYŰ IZÜLET

A mozgástengely száma szerint (2): Háromtengelyű~ vállízület, csipőízület első tengely> hajlítás-feszítés második> távolítás-közelítés harmadik> forgó mozgás

Ízületek mozgásai (1): Hajlítás= flexio (könyökízület, alkar behajlítása) Feszítés= extensio (könyökízület, alkar kinyújtása)

Ízületek mozgásai (2): Közelítés= adductio (egész kar közelítése az oldalunkhoz a vállízület segítségével Távolítás= abductio (az egész kar távolítása a törzsünktől a vállízület segítségével)

Ízületek mozgásai (3): Forgás= rotatio (egész kar forgatása a vállízület segítségével)

Részletes csonttan

Koponya a fej csontos váza részei: agykoponya (nagyobb rész) arckoponya (kisebb rész)

Agykoponya (1): körülveszi a koponyaüreget védi az agyvelőt a szem és a fül felé haladó nyílástól eltekintve teljesen zárt két fő része: koponyaalap („öreglyuk”> agyvelőből a gerincvelő folytatódik a gerinccsatornában) koponyatető

Agykoponya (2): csontlebenyekből tevődik össze, amelyek varratokkal érintkeznek a közöttük lévő rombusz alakú lágy helyek neve: kutacs a kutacs az életkor előrehaladtával csontosodik kiskutacs első hónapokban nagykutacs 2. életévben

Újszülött koponyája felülnézetben

Agykoponya (3): Csontjai (7 db): nyakszírtcsont homlokcsont ékcsont halántékcsont (páros) falcsont (páros)

Arckoponya: elsősorban az arcot alkotják, de részt vesznek a szem-, orr- és szájüreg határolásában 15 csontból áll ezek páratlanok és párosak

Páratlan arckoponya csontok rostacsont (orrüreg falának felső része) ekecsont (orrsövény egyik alkotója) állkapocs (fogmedri nyúlványaiban> alsó fogak)

Páros arckoponya csontok orrcsont könnycsont (szemüreg orr felöli része) orrkagyló szájpadcsont járomcsont (pofagumó) felső állcsont (felső fogak)

Koponya üregei Orrüreg Szemüreg Szájüreg Agykoponya ürege Koponyaalap -elülső koponyagödör -középső koponyagödör -hátsó koponyagödör Koponyatető

Koponyacsontok kapcsolódása Varratokkal (korona~, nyíl~, lambda~) Egyetlen, mozgékony ízület> állkapocs (halántékcsonthoz ízesül)

Koponya részei oldalnézetben

Koponya elölről:

Koponya felülnézetben

Koponya alulról (állkapocs nélkül)

Végtagok

Felső végtag csontjai Vállöv: kulcscsont, lapockacsont Felkar: felkarcsont Alkar: orsócsont (hüvelykujj felől) singcsont (kisujj felől) Kéz: kéztő (két sorban 8 csont) kézközép (5 csont) ujjak (5 ujj> 14 ujjperccsont)

A kéz csontjai

Alsó végtag csontjai Medenceöv keresztcsont medencecsont (ülőcsont+szeméremcsont+csípőcsont) Comb: combcsont Lábszár sípcsont szárkapocscsont Láb lábtő (7 erős csont) lábközép (5 csont) lábujjak (egy lábon 14 ujjperccsont)

A láb felülről

Csípőízület felépítése

Térdízület felépítése

Törzs csontjai Gerinc Mellkas borda szegycsont

Gerinc (1): 32-37 csigolyából áll, melyeket ízületek, szalagok és porckorongok kapcsolnak össze egymással Csigolyák elhelyezkedésük szerint: nyak~ (7) hát~ (12) ágyéki~ (5) keresztcsonti~ (5) farki~ (3-5)

Gerinc (2): Csigolyák részei: csigolyatest (elöl) harántnyúlványok (oldalt) ízületi nyúlványok (szomszédos csigolyákhoz) tövisnyúlvány (hátirányban) csigolyaív (csigolyatesttől a tövisnyúlványhoz) csigolyalyuk (csigolyaívek egymás alatti szakaszai egységesen csatornát képeznek, ezen belül helyezkedik el a gerincvelő)

A hátcsigolya részei elölről és oldalról nézve

Gerinc (3): A gerincnek oldalnézetben kétszer S alakú élettani görbülete van: nyaki és ágyéki szakasz előredomborodik (lordosis) háti és keresztcsonti szakasz hátradomborodik (kyphosis) A két lábon járás, a fölemelkedés miatt nagy súly nehezedik a gerincoszlopra (főleg az ágyéki szakaszra). Mozgásai: előre- és hátrahajlás, oldalirányú hajlások, forgó mozgás, rugózás (porckorongok révén)

Mellkas (1) Védi a benne található szerveket Fontos szerepe> légzőmozgásokban Csontjai: 1) bordacsontok : 12 pár indul el a gerinctől és halad előre; fel-le mozgásra képesek, gerinchez ízesülnek: 7 pár borda a szegycsont testéhez /valódi bordák/; 3 pár egymáshoz /álbordák/; 2 legalsó pár szabadon végződik /repülőborda/

Mellkas (2) 2) Szegycsont: a mellkas elülső falának alkotásában részt vevő, lapos csont részei: markolat, test, kardnyúlvány szivacsos állománya sok vöröscsontvelőt tartalmaz /mintavétel/

Medence (1) Az alsó ágyékcsigolyák, a keresztcsont a farkcsont és a két medencecsont alkotja. Fontos támasztó szerep van álláskor és üléskor. Nagymedence: felül helyezkedik el, csak hátul és oldalt van csontos fala. Kismedence: nagymedence alatt.

Medence (2) Genetikailag meghatározott, nemhez kötött tulajdonságok> szülés közben megkönnyítik a magzat áthaladását. Női~: csontjai vékonyabbak, felszíne simább, harántul ovális, a csípőlapátok széjjelebb állnak, két csípőtövis és két ülőgumó közötti távolság nagyobb. Ffi~: bemenete keskenyebb, „kártyaszív” alakú

IZOMRENDSZER

Izomrendszer a mozgás aktív része, az izomzat az emberi test mozgató szövete. Izmok fajtái: -simaizom -szívizom -harántcsíkolt izom

Alapfogalmak Zsigeri izomzat: autonóm műk. Simaizom : Egy sejtben egy mag, zsigereket mozgatja, nincs harántcsíkolat Szívizom: Egy sejtben egy mag, csak a szívben található, van harántcsíkolat Vázizomzat: akaratlagos műk. Harántcsíkolt izom: egy sejtben több mag, vázizmokat mozgatja, van harántcsíkolat

IZOM TÍPUSOK

Simaizom belső szervek erek és zsigerek (gyomor, bélfal, epehólyag) falában működése akaratunktól független (vegetatív idegrendszer irányítja)

Szívizom egyesíti a harántcsíkolt és a simaizom tulajdonságait: -erőteljes, gyors összehúzódás -nem fárad el -saját inger szabályozása működteti> akaratunktól független -”minden vagy semmi törvénye” szerint> egyetlen ingerre, amely már összehúzódást vált ki, maximális erővel válaszol

Harántcsíkoltizom (2) ezek az ún. vázizmok csontokon erednek és tapadnak felépítésükben az izomrostok egymással párhuzamos izomkötegeket alkotnak egy-egy izomcsoport izomkötegek összességéből áll

Harántcsíkoltizom (4) inger hatására > izomhas húzódik össze összehúzódás után az izom néhány percig pihen> nem ingerelhető ha olyan sok inger éri, hogy nem tud elernyedni> akkor tartós izom-összehúzódás jön létre= izomgörcs

Harántcsíkoltizom (5) az izomrostokban kétféle fehérjeszerű anyag egymáshoz kapcsolódása eredményezi az izom összehúzódását az izomban több, energiát szolgáltató biokémiai folyamat zajlik, amelyhez megfelelő mennyiségű oxigén, tehát vér szükséges ha az izom nem kap elegendő oxigént (nem jó vagy nem elégséges a vérellátás), akkor tejsav halmozódik fel> izomláz

Izom (musculus) 3 fő rész Eredés – inas rész (tendo) Középső aktív rész (izomhas – venter) Tapadás – inas rész (tendo) Lefutásuk során legalább egy ízületet áthidalnak

Az izom felépítése!

A belső váz egyes részeit, a csontokat egymáshoz képest a harántcsíkolt izomszövetből álló vázizmok mozgatják. Egy-egy izmon belül az izomrostok csoportjai kötőszövettel körülfogott kötegeket alkotnak. Az izmokat kívülről is kötőszövetes pólya burkolja. E kötőszövetben haladnak és ágazódnak el az izmot ellátó erek és idegek. Az izmok elvékonyodó végei inak révén rögzülnek a csontokhoz. Az ín nagy szakítószilárdságú, hajlékony, de megnyúlásra képtelen tömöttrostos kötőszövetből áll.

Az izmok anyagcseréje Az izom összehúzódásához szükséges energiát a sejtlégzés során szerves anyagok lebontásával szabadítják fel a sejtek. A lebontásra kerülő szerves anyagokat és az oxigént a vér szállítja. Emellett az izmoknak saját szervesanyag-raktárai is vannak, szénhidrátot tárolnak. Intenzív munkavégzés esetén, vagyis amikor egyes izmok sokáig és pihenés nélkül dolgoznak, a vér nem képes elegendő oxigént szállítani a működő izmokba. A szénhidrátok ilyen körülmények között nem égnek el maradéktalanul szén-dioxiddá és vízzé. A lebontás terméke egy viszonylag nagy energiatartalmú szerves vegyület, a tejsav. A tejsav képződése közben sokkal kevesebb energia szabadul fel, mint a biológiai oxidáció során. Az ilyen lebontó folyamatok neve erjedés. Az erjedés tehát nem „gazdaságos”, hiszen a szerves anyagok energiatartalmának csak kis részét szabadítja fel, ám oxigénhiányos környezetben nincs más lehetőség az energianyerésre. Az izomban felhalmozódó tejsav a szöveteket ingerli, és fájdalmat okoz: ez az izomláz. Könnyű belátni, hogy az izomláztól megszabadulhatunk, ha biztosítjuk, hogy a véráramlás mielőbb „kimossa” a vázizomszövetből a tejsavat. Ez pedig úgy valósítható meg, hogy kissé rádolgozunk, vagyis könnyű tornával fenntartjuk a fájó izmok fokozott vérkeringését. Az izom vérellátása munkavégzéskor a nyugalmi érték tízszeresére nőhet. Rendszeres edzéssel nő az izom tömege, az összehúzódásban részt vevő fehérjék mennyisége, és egyidejűleg gazdaságosabbá válik az energiafelhasználás is. Az edzés során természetesen nemcsak a működő vázizomzatban, hanem a szív- és érrendszerben, a légzésben és az egész szabályozó rendszerben előnyös alkalmazkodási képességek fejlődnek ki. Edzett embereknél ennek következtében izomláz szinte alig fordul elő.

Izmok osztályozása működés szerint: hajlító, feszítő, közelítő, távolító, szűkítő, emelő alakja szerint: rövid, hosszú, széles, gyűrűs eredési hely szerint: egyfejű, kétfejű, háromfejű, négyfejű egymás működését segítő: szinergista ellentétesen működő: antagonista

Izmok – alak szerint Hosszú izmok (orsó és tollas alakú) Rövid izmok (kerek és lapos izmok) Széles, lemezes alakú izmok Gyűrű alakú záróizmok Az izom eredő része: az izom feje 1,2,3,4 fejjel erednek (biceps, triceps...)

Izmok – működés szerint Hajlítók –flexorok Feszítők – extensorok Közelítők – adductorok Távolítók - abductorok Emelők – levatorok Forgómozgást létrehozók Szűkítő-záróizmok - sphincterek

A végtagok izmai Felső végtag: vállizom (deltaizom), felkarizom (két- és háromfejű karizom), alkarizmok, kézizmok Alsó végtag: csípőizmok (farizom), combizmok, lábszárizmok, lábizmok

A törzs izmai Mellizmok: nagy és kis mellizom, fűrészizom, külső és belső bordaközti izmok, rekeszizom Hasizmok: egyenes, ferde és haránt hasizom Hátizmok: felületes hátizmok (trapézizom, széles hátizom, rombuszizom), mély hátizmok (gerincmerevítő izmok)

A fej és a nyak izmai Mimikai izmok: fejtető izmai (nyakszirt-, homlok- és fül körüli), arcizmok (szem, orr és száj körüli) Rágóizmok: rágóizom, halántéki izom, külső és belső röpizom Nyakizmok: felületes nyakizmok (nyaki bőrizom, fejbiccentő izom), mély nyakizmok, nyelvcsont feletti és alatti izmok

4. A fej izmai Rágóizmok Mimikai izmok

Ismétlő kérdések: Milyen eltérések vannak a férfi és a női medence között? Sorolja fel az ízület részeit! Sorolja fel a fej vázát alkotó koponya részeit! Milyen szerepet tölt be az ízületi nedv? Sorolja fel a koponya üregeit! Rajzoljon le (vázlatosan) egy ízületet és nevezze meg a részeit! Ismertesse a csonthártya szerepét! Milyen szempontok szerint lehet osztályozni az izmokat? Mi történik akkor, ha az izom nem kap elegendő oxigént?