Kommunikáció a könyvvizsgálatban Ferenczi Szilvia

A kommunikáció szerepe a könyvvizsgálati munka során: Vizsgálandó, hogy: jogszabály vagy egyéb szabályozás korlátozza-e a könyvvizsgálói kommunikációt, jogszabály, egyéb szabályozás, vagy egyedi megállapodás az ügyféllel előír-e szélesebb körű kommunikációt, van-e olyan jogszabály, ami előírja az esetleges kötelező írásbeli kommunikációt. Kivel kell kommunikálni a munka során: Egyrészt a könyvvizsgálónak a szervezettel, Másrészt a könyvvizsgálatban résztvevő könyvvizsgálóknak, asszisztenseknek egymással.

Kommunikálandó ügyek – felelősség és hatókör: A könyvvizsgáló felelősségének határai a beszámolóval kapcsolatban kommunikálandó. Eszerint kommunikálni kell: a felelősséget a vélemény kialakítása és kifejezése iránt, valamint, hogy a könyvvizsgálat nem menti fel a vezetést, vagy az irányítással megbízottakat a felelősségeik alól, továbbá a könyvvizsgálat hatókörét és ütemezését.

Kommunikálandó ügyek - jelentős megállapítások: Vélemény a gazdálkodó egység számviteli gyakorlatáról (pl. szv-i politika, becslések, közzétételek) A könyvvizsgálat során felmerült jelentős nehézségek (pl. késedelmes adatszolgáltatás, nem várt nagy erőfeszítés a bizonyítékszerzéshez, várt információ nem áll rendelkezésre, vezetés általi korlátozás, stb.) Felmerült jelentős kérdések, melyeket megvitattak (pl. üzleti feltételek, tervek, stratégiák jelentős hatással a könyvvizsgálatra; más szakemberrel megvitatott kérdések, melyek aggályokat vetnek fel; alkalmazott standardok, gyakorlatok, díjazás; a könyvvizsgáló által kért írásbeli nyilatkozatok; egyéb jelentős ügyek)

Kommunikálandó ügyek – függetlenség: TŐZSDÉN JEGYZETT CÉGEK ESETÉBEN: Nyilatkozat szükséges, hogy a munkacsoport tagjai, a könyvvizsgáló cég tagjai, valamint maga a társaság megfelelnek a vonatkozó függetlenségi, etikai előírásoknak. Kommunikálni kell valamennyi ügyet és kapcsolatot, mely feltételezhetően befolyásolja a függetlenséget. Kommunikálni kell a függetlenséget veszélyeztető tényezők kiküszöbölésére tett erőfeszítéseket, biztosítékokat.

A kommunikáció folyamata: Kommunikálni kell a kommunikáció formáját, ütemezését, általános tartalmát. Értékelni kell, hogy a kétirányú kommunikáció megfelelt-e a könyvvizsgálat céljaira  Ha nem, akkor felmérendő, hogy ez hogyan hat az elvégzett könyvvizsgálatra, főleg a kockázatok becslésére! Megfontolandó, hogy hatókör korlátozás miatt a véleményt minősíti-e, vagy visszalép a megbízástól a könyvvizsgáló.

Dokumentálás: Szóban történt kommunikációt a könyvvizsgálónak írásba kell foglalnia dokumentációjában, rögzítve, hogy kivel, mikor, milyen témában történt az. Ha a kommunikáció írásban történt, akkor meg kell őrizni a munkapapírt. A kommunikáció az egész munka folyamatát áthatja, visszacsatolva a vizsgált területre és időszakra.

Köszönöm a figyelmet!