Közösségi gazdaságtan Andor György

Ismétlés KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS Koordinációs mechanizmusok Marxizmus Nyugati típusú szocializmus Szovjet típusú kommunizmus 2013

Andor György: közösségi gazdaságtan II.3.3.c. A kommunizmus problémái A szovjet gazdaság, illetve az azt követő országok gazdaságai kezdetben gyorsan fejlődtek. A kisebb problémák ellenére a tisztán bürokratikusan irányított (tervutasításos) rendszer működőképesnek bizonyult. Később a problémák viszont egyre erősödtek Gyenge gazdasági teljesítmény A fenntartott honvédelmi „termelés” és nagyberuházások mellett a fogyasztás a háttérbe szorult. Szovjetunióban az élelmiszerellátással is gondok voltak Rossz minőségű termékek és szolgáltatások Politikai elnyomás és erőszak 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Alapprobléma a vállalati vezetők ösztönzése Nem a profit az alapcél, azaz nem a hatékonyság, hanem csak a terv teljesítése. Aszimmetrikus informáltság A tényleges körülményeket legjobban ismerő vállalati vezetők a „tervezőknek” könnyen bebizonyították, hogy még több erőforrásra van szükségük, illetve csak kevesebb előállítására képesek. Ld. a közszféra manapság is… 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Puha költségvetési korlát jelensége A piacgazdaságban a vállalatok költségvetési mozgástere a bevételig (hitelekig, tulajdonosi tőkéig) nyúlhat. A kommunizmusban viszont mindig számítani lehet a gazdaságirányító bürokrácia „segítségére”, akik végül a költségek szintjére emelik a bevételeket (a forrásokat). Ld. a közszféra manapság is… Nincs személyi felelősség A döntéseket általában többlépcsős rendszerben és testületileg hozzák meg. Állandó „levédési” akciók Folyamatos állásfoglalás- és egyetértés-kérések Az utasításokban a minőség nehezen írható elő, ami kifejezetten a gyenge minőség felé ösztönöz. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan A „mindenki szükségletei szerint” gondolatot nem sikerült meghonosítani Az anyagi ösztönzők továbbra is kulcsszerepet játszottak. Az elosztási logika a munkaérték-elmélet gyakorlati alkalmazását is aláásta. Ha az egyes munkák értékében – szubjektív, esetleges elemekkel teletűzve – különbséget teszünk, akkor a termékek már nem annyit érnek, mint amennyi a mögöttük lévő munka, hanem annyit kell érjenek, amennyi éppen elegendő a mögöttük lévő munkamennyiséget előállítók adminisztratív módon kialkudott bérigényére. Így ez már messze nem olyan „elegáns” gondolat. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan A gazdaság valamennyi szintjén beléptek rendszeridegen koordinációs mozzanatok „Háztájizás”, „maszekolás”, „fusizás” többszörös hatékonyság mellett A bürokratikus munkaerőpiac volt az egyik legproblematikusabb A szakmák „leosztása” és a munkavégzés helye szerinti irányítás igen problémás volt Állandósultak a munkaerőhiányok (miközben a feleslegeket elnyelte a „kerítésen belüli munkanélküliség”) Kialakult a munkaerő-feketepiac 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Szomorú történelmi tapasztalatok Ahelyett, hogy csökkent volna, egyre inkább az erőszak, illetve az azzal való fenyegetés volt a megoldást Az egyenlőség irányába sem sikerült továbblépni Végül csak más jellegű egyenlőtlenség alakult ki 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.3.3.d. A kommunizmus reformkísérletei Tervezési rendszer javítgatása Matematikai közgazdaságtan fejlődése adott reményt. Piaci irányába való elmozdulás A legátfogóbb ilyen reformkísérlet éppen Magyarországon történt 1968 után A mikroszintű gazdaságtervezést mindinkább feladva A piaci mechanizmusnak sokkal nagyobb mozgásteret adva Inkább csak a makrogazdasági szintű tervezésre koncentrálva (teljes foglalkoztatottság fenntartása, külkereskedelmi egyensúly, állami beruházások irányítása stb.). 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Ehhez illeszkedőnek tekinthetjük a kelet-európai országok és a Szovjetunió kapitalizmus irányába való fordulását is. Szabadpiaci árképzés kialakítása Privatizáció Puha költségvetési korlátok bemerevítése Orosz közgazdász szakértők” Ötszáz napos terv: átmenet a piacgazdasághoz című, 1990-ben Gorbacsov és Jelcin számára készített művének egy részlete: „Az emberiségnek nem sikerült semmiféle hatékonyabb rendszert létrehoznia a piacgazdaságnál. (…) A piac alkalmazkodási és önszabályozó mechanizmusa biztosítja a gazdasági tevékenységek lehető legjobb koordinálását, a munka, a nyersanyagok és a pénzügyi források racionális felhasználását, valamint a nemzetgazdaság egyensúlyát.” 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.4. Kapitalizmus: többletgazdaság – szocializmus: hiánygazdaság A kommunista rendszer jellegzetes tulajdonsága a hiánygazdaság Túlkereslet A kapitalista rendszeré pedig a többletgazdaság Túlkínálat 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.4.1. Túlkínálat kialakulásának okai a kapitalizmusban Milyen a kapitalista piac – a távközlési piac példája Tökéletlen verseny Oligopoliumok, monopolisztikus verseny Új és még újabb technológiák, elmosódó ágazathatárok – gyors belépések, lassú kilépések Kapacitástöbbletek Csökkenő átlagköltség melletti termelés, jelentős fix és alacsony változó költségek. Nem a növekvő határköltségbe ütköznek, hanem értékesítési korlátokba. Így a fő cél a vevőkör növelése 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Vegyük sorra a túlkínálat okait Monopolisztikus verseny Nem mennek el a termelési határokig, marad még kapacitás Kereslet bizonytalansága, miközben nagy profit az újabb vevőkön Készletek felhalmozása (az esetleg befutó új vevőkért) Innováció teremtő rombolása Hatalmas a hajtóerő az újításra és az utánzásra Eközben viszont nem tűnnek el régi technológiák sem Vállalattulajdonosok „emberi döntései” A hatalomvágy, becsvágy, hiúság (stb.) sokakat arra késztet, hogy már-már ésszerűtlenül is „nagyok” legyenek. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Visszafogott, óvatos bérezés Kereslet bővülésének elmaradása Lomha lefelé tolódó árak Az árak „ragadósak”, főleg lefelé merevek, így sokszor nem alakul ki a piactisztító ár Strukturális munkanélküliség Minél dinamikusabb a gazdaság, annál inkább erősíti a strukturális munkanélküliség létrejöttét (miközben a súrlódásos változat is él tovább). A gazdaság dinamizmusa, az állandó innovációk miatt folyamatosan új, speciális képzettségre, szaktudásra, kompetenciákra van igény, amivel az adott pillanatban szabad munkaerő csak részben rendelkezik. Hatékony bérezés gyakorlata A piacinál magasabb bérek, így kevesebb alkalmazott munkaerő 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Összefoglalva A piacgazdaság, a kapitalizmus természetes velejárója a „többlet”, a „pazarlás” Árutúlkínálat, a termelőeszköz-felesleg és a munkanélküliség Ezek a kapitalizmussal együtt járnak, ha a másik oldalról kívánatosnak tartjuk az innovációt, a gazdasági növekedést vagy a kapitalizmus más velejáróit, akkor el kell fogadjuk ezeket is. Ezek hatásait az állam is legfeljebb csak csökkentheti vagy fokozhatja, de nem szüntetheti meg. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.4.2. Túlkereslet kialakulásának okai a kommunizmusban A kommunizmusban a hiány, a „hiánycikk” az általános jelenség. Miért? 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Állami vállalatok viselkedési jegyei A versenyző vállalatnak a piacról kell bevételhez jutnia, ami állandó nyomás a vevői igények kielégítésre. Az állami vállalatnál viszont nincs ilyen fenyegetettség. Bürokratikusan meghatározott árak és a vevőkért sem kell megküzdeni. A minőség sem olyan fontos. A profitabilitás csak egy szempont a sok közül. Puha költségvetési korlát: veszteség esetén jön az újabb állami támogatás... Az állami vállalatnál a vevői igény kielégítése nem erős motívum, hiszen vagy a vevő kénytelen alkalmazkodni hozzá, vagy a bürokrácia kegyelme védi majd meg. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan A versenyző vállalat esetén életszerű a kapacitásfelesleg, így nem jellemző a hiány Ha kell, fokozzák a termelést A kapacitásfelesleg viszont „eltűnik” az állami vállalatoknál Lényegében teljesítményének visszafogására, és bőséges erőforrásokra vannak motiválva Több géppel, több munkással, túltervezett alapanyag- felhasználással, bőségesebb készletekkel a tervek stabilabban és kényelmesebben teljesíthetők. Az állami vállalatoknál szinte mértéktelen a beruházási és a munkaerőéhség. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Bürokrácia viselkedési jegyei A bürokrácia csúcsán kevés inputból sok outputot szeretnének, hogy az „ígéretek” teljesüljenek. Ezért már rögtön „megfeszítik”, „túltervezik” a tervet. Az egyre magasabb aggregációs szinten a tervezés, az informáltság egyre nagyvonalúbb. A ruhagyár vezetője még fazonnal, anyaggal, mérettel stb. tervez. Az ágazati felelőse már csak a férfi és a női ruhák számával. A könnyűipari miniszter már csak a ruházati ágazat egészének termelési összértékével. Az alsóbb szintű vezetőt a felsőbb aggregációs szintjével értékelik, így hamar rájön, hogy nem érdemes törődnie a vevői igényekhez való alkalmazkodással. Végül a termelés a vevői igényekhez, számos részterületen (pl. 42-es fekete női kabátból) hiányok lépnek fel. Lesznek feleslegek is, de ezt a már eleve „feszített” tervezés „elnyeli”. 2013

Andor György: közösségi gazdaságtan Hiányt gerjeszt a tervezőapparátus hibás inputbiztosítása is. Az már végképp nem megy, hogy a tervezők a vevői igények szerinti szövetet, cérnát, varrógépet stb. juttassanak a ruhagyárnak, a tervezési feladat elbonyolódik. Esetlegesen érkeznek az inputok, és végül tömeges allokációs hiba keletkezik. A merev és nyomott árrendszer is hiányhoz vezet Az „ígéretek” miatt a fogyasztási cikkek meghatározó szelete (alapélelmiszerek, pelenka, iskolaszerek, néhány alapvető háztartási gép, esetleg autó stb.) „művileg” nagyon alacsony árú. Ez a keresett mennyiségeket felduzzasztja. Ezt a felduzzadt igényt pláne nem tudták kielégíteni. A hiány csak nő. Sőt, a fogyasztók megtanulták, hogy tartósan is hiányra kell számítaniuk. Így amikor érkezett az (amúgy olcsó) áruból, azt azonnal felhalmozták, így pillanatok alatt újra letakarították a polcokat, és megint előállt a hiány. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Állandósul a munkaerőhiány Rátérve a munkanélküliség kérdésére, a kommunizmusban a gazdaság szerkezetének a megmerevedése (technológiai, szektorális, földrajzi dimenziókban is) jelentősen megkönnyíti a munkaerő keresletének és kínálatának összecsiszolódását. Visszaszorul a strukturális és a súrlódásos munkanélküliség. Sőt, mivel az erőforrásokkal való pazarló gazdálkodás a munkaerőre is vonatkozott, ez állandó munkaerőhiányt is eredményezett. Emiatt a munkavállalók vállalati pozíciói – a versenyző vállalatokhoz képest – erősebbek voltak, igyekezetük pedig rendszerint szerényebb. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Összefoglalva A kommunista (szocialista) rendszer összességben hiányt teremt Ez a kommunizmussal együtt jár, a rendszer lényegéből fakad, és ezeket a tüneteket a politika legfeljebb csak erősíteni vagy gyengíteni tudja, eltüntetni nem. Ezzel szemben viszont visszaszorítja vagy majdhogynem meg is szünteti a munkanélküliséget. Könnyebb elmozdulni az egyenlőség irányába is. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.4.3. Többletgazdaság – hiánygazdaság, pro és kontra érvek A többlet és a hiány a kapitalizmus és a kommunizmus velejárói A kettő közötti mérlegelés természetesen szubjektív, egyéni értékítéletektől függ Néhány mérlegelendő szempont következik 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Gazdasági növekedés – fogyasztói társadalom Az innováció, a fejlődés mozgatórugója a verseny Az élet kényelmesebbé válik a technológia fejlődésével. Azonban az új és még újabb termékek áradata, a már-már értelmetlennek tűnő választék, és verseny (vesztesei) miatt megjelenő feleslegek és pazarlás visszatetsző is lehet. A fogyasztás hajszolása miatt az emberek gondolkodása túlontúl „materializálódhat”, torz értékrendek alakulhatnak ki, háttérbe kerülhet szellemi értékek tisztelete. (Igaz, a hiánygazdaságban sem fordulnak az emberek jobban a szellemi értékek felé, sőt…) 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Szabadság kitágítása A többletgazdaság bő választási lehetősége kitágítja a szabadságot (anyagi, szellemi termékek közötti választást is), míg a hiány-gazdaságban, gyakori a kényszerhelyettesítés, a kiszolgáltatottság. Eladók tisztességtelen eszközei A kapitalizmusban a hirdetések, a reklámok nem egyszerűen tájékoztatók, hanem manipulációk. Ráadásul a hirdetésekre fordított erőforrások (a GDP 2-3%-a) „ablakon kidobott pénz”. Vajon a kapitalizmusban a vevők vagy az eladók a fölérendeltek, a „szabadok”? 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Koordinációs gondok Mindkét rendszerben előfordulnak, de a piacgazdaságban a fennálló készletek, többletek megkönnyítik a zavarok elhárítását. A kapitalizmus ennyiből zökkenő mentesebb, mint a görcsösen és késlekedve alkalmazkodó kommunizmus. „Piac anarchiája” A többletek miatti olajozottság ára viszont a párhuzamosságokban jelenik meg. A parlagon heverő többletek fenntartásának, vagy ahogy azt a marxista közgazdaságtanban nevezték: a „piaci anarchiájá”-nak eltűrése. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Egyenlőtlenség A kapitalizmusban nyíltan jelentkezik: akinek pénze van, az szinte mindent megkaphat. A hiánygazdaságnak ehhez képest egalizáló szerepe van. A bürokratikusan előállított jószágok között kevés a luxusjószág. Sok termék (egészségügy, oktatás stb.) ingyenesen. Itt a jövedelmi különbségek is visszafoghatók. Azonban a kommunizmusban is előretör az egyenlőtlenség, csak éppen más formákban. „Protekciósok”, ebben a rendszerben főként a politikai lojalitásért jár jutalom, anyagi jellegű, vagy csak az egyes termékekhez való hozzájutás segítése (pl. lakáskiutalások vagy gépkocsi-kiutalások). 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Korrupció Minden társadalomban jelen van. Eltérő azonban az, hogy „ki kit veszteget meg”. A hiánygazdaságban jellemzően a vevő vesztegeti meg az eladót. A szebb húsért a hentest, jobb ellátásért az orvost, hiánycikk alkatrészért a javítószolgálatot, a lakáskiutalásért a bürokratát stb. A kapitalizmusban jellemzően az eladó vesztegeti meg a vevőt, rendszerint azt, aki nem a saját, hanem a közösség pénzét költi el, azaz az állami tisztségviselőket. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan