Itália meghódítása ( Kr. e. IV-III. sz.)
Róma képe a Kr. e. III. sz. végén Kb. 200.000 polgár Többség lakása: vályogkunyhó Dísztelen templomok, szobrok, festmények nincsenek Kereskedelem: mg. termékek, réz De: öntudat, többség a szabadságát nemrég vívta ki Görög, karthágói pompa
A hódítások kezdete Minden római polgár érdekelt a hódításokban részesül a földekből Az elfoglalt földek 1/3-át kisajátították, s felosztották, a plebejusok coloniákat hoztak létre A hódítások során a „divide et impera”, az oszd meg és uralkodj elve alkalmazása (szövetségesek megnyerése más és más, fokozatosan növekvő kedvezményekkel)
Események Az etruszkok legyőzése „Közjáték”: a gallok megtámadták a rómaiakat (monda: ludak, Brennus: „Vae victis!” – „Jaj a legyőzötteknek!”) Latium elfoglalása Campania megszerzése (szamnisz háborúk, Via Appia katonai célból) Dél-Itália görögjeinek meghódítása: tarentumi háború („Pürrhoszi győzelem”)
Itália meghódítása
A hódítások sikerének okai Közös érdek a hódítás Szövetségesi politika (vö. előző dia) Hadszervezet (légió) Fegyverzet Harcrend: három csoport 1: fiatalok 2: középkorúak 3: veteránok (triariusok)
Hadszervezet 3. Felállás, taktika Szakítanak a falanx harcmodorral Sakktáblaszerű alakzatot vesznek fel Alkalmazkodni tudnak a csata menetéhez „Utolsó menedékeink a triariusok” (harcászati tartalék)
Csata közben A könnyűfegyverzetűek a csata kezdése után visszavonulnak A fiatalok egy tömbben támadnak (hajítódárdák kardok) Kifáradva visszavonulnak, helyüket a középkorúak veszik át A friss erő támad A „végső menedék”-en a sor Visszavonulás vagy újabb támadás lehetősége
A tarentumi háború Tarentum segítséget kér Pürrhosz epeiroszi királytól Pürrhosz becsvágyó tervei: csak az első Itália elfoglalása Erős hadsereg Győzelmek, de nagy veszteségekkel „Ha még egy csatában győzünk a rómaiakon, végképp elveszünk.” …. És lőn…
Róma Itália ura (Kr. e. III. sz. közepe) Lakosság: Kb. 3 millió szabad Ebből: 1 millió polgár Kb. 300 ezer katonát tud kiállítani Nagyhatalommá vált „Jöhet” Karthágó…