Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában Ambrus Miklós Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában „Mire a dagerrotípia, ez az óriáscsecsemő felcseperedik, mire kibontakoztatja teljes művészetét és erejét, akkor egyszerre csak nyakon csípi a géniusz és hangosan azt kiáltja: Ide veled! Most az enyém vagy! Együtt fogunk dolgozni!” Antoine Wiertz, 1855

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában A kép érzékelése Az alakzat felismerés különleges és igen fejlett képességünk, hiszen arcok tengeréből is ki tudjuk választani a számunkra ismerőseket. Az emberi látórendszer nem egyetlen kép, illetve látvány rögzítése alapján tájékozódik, hanem egy bonyolult, visszacsatolásokban bővelkedő folyamat révén.

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában A kép érzékelése SZAKKADIKUS SZEMMOZGÁS A szem gyors, kereső, feltérképező mozgásfolyamata, mely során többször visszatér a tekintet a megfigyelt tárgy sajátos, kulcsfontosságú pontjaihoz, főbb határoló vonalaihoz, kontúrjához és egy-egy képet rögzít róluk. Az így kialakult képek összessége válik azzá agy által produkált emlékképpé, melyre emlékezünk, ha fölidézzük a látottakat. Ez egyfajta virtuális térkép, mely a látvány legkarakteresebb elemeit foglalja magába.

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában A kép érzékelése SZAKKADIKUS SZEMMOZGÁS

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában A kép érzékelése SZAKKADIKUS SZEMMOZGÁS Az így keletkezett képek mind a befogadó személyiségéről, mind vizuális látásának fejlettségéről, sajátosságairól is sok ismeretet tükröz. Elsőként Yarbus, orosz professzor végzett ezirányú kutatásokat. Ezen és későbbi eredményeket sikeresen alkalmazzák máig a sajtó és média területén, legfőképp a reklámokban, hirdetésekben.

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában Képalkotás AZ ALKOTÁS FOLYAMATA 1.Előkészületi szint A nyersanyag összegyűjtése Az észlelési élmények szabad áramlása Nincs korai minősítés, sztereotipizálás 2.Lappangási stádium Új összefüggések létrejötte Gyakran nem tudatos folyamat 3.Megvilágosodási stádium „Aha” élmény Gyakran fokozott emocionalitás 4.Kivitelezési stádium Az ötlet kidolgozása, bizonyítása, cáfolata, átfogalmazása Fontos a kommunikációs készség

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában A befogadás dinamizmusa A fénykép befogadási folyamatának jellemzői: a valósághoz kötődő megismerő - alkalmazkodó - cselekvő viszony egy áttételes változata az idegrendszerben lejátszódó folyamat anyagi, a megnyilvánulása pszichikai folyamán a tudati tükrözésekor élményeink mintái alapján reagálunk az élményminták számos képzetelemből szerveződő pszichikus tartalmak A valóság és a fényképen ábrázolt világ által kiépített élmény­minták kölcsönhatásában valósul meg a fotóbefogadás.

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában A befogadás dinamizmusa A fénykép befogadási folyamatának jellemzői: A befogadás csakis a nézőre jellemző élményminták segítségével történhet. Nem mozgósíthat vadonatúj, pszichikus tartalmakat, teljességgel idegen tudati csatornákon a fényképet néző ember. Mindig az élménymozgósító anyag az új: a konkrét fénykép.

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában A befogadás szakaszai Szenzoros szakasz ingeralakzatok érzékelése színárnyalat fényerő szín telítetteség Látens motoros szakasz A vizuális ingerek révén mozgásba hozott emlék- és képzeletbeli képek rejtett (látens) mozgási képzeteket is előhívhatnak a befogadóból. Például egy mozgást ábrázoló fotó nézése közben az izmok kisfokú reagálását vegetatív reakciók kísérhetik érzelmi reakciók is kiváltódhatnak, melyek mozgást, cselekvést generálhatnak

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában A befogadás szakaszai Képzettársító szakasz asszociációk A képzetek társításának alapja az, hogy az egy időben, vagy az egymást követően fellépő érzékletek és emlékképek kapcsolatba kerülnek egymással - s az egyik megjelenése felidézheti a másikat, annak tényleges jelenléte nélkül projekció Nem elsősorban az adott fotóhoz kötődik, hanem áttételesebben kapcsolódik hozzá. Ennek során a fényképet néző emberre jellemző mélyebben fekvő pszichikus tartalmakat "vetíti rá" a fotóra, szembesíti a vizuális ingerekkel. Emocionális szakasz E folyamatok jóvoltából válhat egy fotó érzékelése élvezetessé. A fényképi világhoz való viszonyunk határozza meg az érzelmi élményt: örömünket, fájdalmunkat, s ezek polarizációját. Fontos tulajdonsága az érzelmeknek, hogy gondolkodási folyamatra késztető, magatartást energizáló tendenciával rendelkeznek.

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában A befogadás szakaszai A korosztályból adódó különbségek már a szenzoros szakaszban érzékelhetőek: A 8-10 éves gyerek látása már nem ideovizuális. Azaz nem a képzelete vezérli érzékelését. Már nem a gyermeki szemléletmódja szerint, játékaihoz, szokásaihoz mérten válogat egy fotó látványából, amint azt fiatalabb korában tette. Megszűnik az ideovizualitás hangsúlya, s ezért szemléletében mindjobban érvényesülhet a realizmus. A látens motoros szakasz konkrét mozgási reakciói felnőtteknél gátoltak maradnak, nem futnak ki, míg gyermekkorban gyors reakciók jelenhetnek meg.

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában Nézőtípusok Jelenségátélő Szigorúan ragaszkodik az ábrázoláshoz, a képi kompozícióhoz Befogadási folyamatai, a befogadás pszichológiai szakaszai fejletlenek Asszociációi, általános, de főként fotóvonatkozású formanyelvi ismeretei szegényesek Lényegátélő Túllép az érzékletességen Kibontja mindazokat az összefüggéseket, amelyeket a képelemek tolmácsolnak, tolmácsolhatnak

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában Idézetek „A dolgoknak minden időpontban csak a bőre látható. A valóságtöbblet csak meghatározott pillanatokban van jelen, aktualitáshoz van kötve.” „Olyan ember, aki a tárgy lényegét keresi, aki mindig szeretné tudni, mi vagy te, mi egy oroszlán..., vagy egy apáca. A fényképészek többnyire nyugtalan szellemek, utazók, akik nem csupán vonattal, autón és repülőgéppel utaznak, hanem szakadatlanul útban vannak az események, a dolgok lényege felé.” Karl Pawek „Az alkotás úgy él és nő az emberben, ahogyan a fa a föld­ben, amelytől táplálékát kicsikarja. Ezért járunk el helyesen, ha az alkotó for­málódás folyamatát élőlényként fogjuk fel, amely az ember lelkében gyöke­redzik. Az analitikus pszichológia ezt autonóm komplexusnak hívja, amely leválasztott részletként a tudat hierarchiája alól kivont, önálló pszichikus életet é1 és energetikai értékének, erejének megfelelően ... merül fel ... és az Ént szolgálatába is állíthatja.” Carl Gustav Jung

Vizuális képességek fejlődése a fotográfiában Ambrus Miklós Felhasznált irodalom: Féjja Sándor: Fotóművészet és Pszichológia, Budapest, 1975 Weboldalak: www.wikipedia.com Ambrus Miklós MOME, Tanár szak Budapest, 2008.november