Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test? A testre a Föld bolygó gravitációs ereje és a levegőben való mozgásból származó közegellenállási erő hat. Az m tömegű testre ható gravitációs erő nagysága: F_grav=m*g, ahol g=9.81m/s2 az úgynevezett gravitációs állandó, m a test tömege. Az erő a Föld középpontja felé, függőlegesen lefelé húzza a testet. A levegő által kifejtett erő nagysága kis sebességeknél a sebesség nagyságával, nagyoss sebességeknél a sebesség nagyságának a négyzetével arányos. F_levegő=C*v vagy C*v2 Az erő iránya ellentétes a testnek a levegőhöz viszonyított sebességével. Az erők ismeretében fel kell írni a mozgásegyenletet a koordinátákra: F_grav-C*v=m*a, ha a testet egy bizonyos magasságból leejtették. Ha a levegő hatásától eltekintünk (C=0) akkor mg=m*a, azaz a=g, tehát a test állandó gyorsulással esik a föld felé.

Gravitációs gyorsulás A Föld közelében elejtett testek ugyanakkora állandó gyorsulással zuhannak a Föld felé, érvényesek az állandó gyorsulású mozgásra levezetett képletek. A sebességük minden másodpercben 10 m/s-al nő. A levegő fékező hatása a sebsséggel egyre növekvő közegellenállási erőben nyilvánul meg. Ez csökkenti a test gyorsulását. A levegő hatásától eltekintve minden hajításra igaz, hogy a gyorsulás nagysága és iránya jó közelítéssel állandó és ugyanaz, mind az elejtett test esetében. A különbség abban van, hogy a mozgás kezdetén milyen a test sebessége.

Körmozgás A körmozgást jellemző fizikai mennyiségek: A körpálya sugara és a test helyét a körvonalon megadó forgásszög. A forgás gyorsaságát a periódusidő (T) adja meg, ennek reciproka a körmozgás frekvenciája. A frekvenciát az eltelt idővel megszorozva megkapjuk, hogy az adott idő alatt hány teljes fordulatot végzett a test. A frekvencia 2*Pi szeresét szögsebességnek nevezik. A körpályán mozgó test sebességét kerületi sebességnek. A kerületi sebesség nagysága éppen a szögsebesség sugárszorosa. Ha a körpályán mozgó test sebességének a nagysága nem változik, akkor egyenletes körmozgásról beszélünk. Ilyenkor a periódusidő, a szögsebesség, a frekvencia sem változik. A test gyorsulásának csak a sebességre merőleges komponense van, ami a körpálya középpontja felé mutat. Neve: centripetális gyorsulás, ez fordítja a sebességet a kör középpontja felé. Nagysága: v2/r

Rezgőmozgás A legegyszerűbb rezgés a harmónikus erő (F=-Dx) hatására lezajló harmónikus rezgés, ami a dia esetében az x –tengely mentén történik. Az x-koordinátára vonatkozó differenciálegyenlet látszik a dián, illetve átrendezve.

A differenicál egyenlet megoldásának alakja

A súrlódás és közegellenállás miatt az amplitúdó általában csökken, csillapodó rezgés jön létre. Periódikus külső erő hatására a rezgő rendszer rezgésbe jön. A rezgések amplitúdója akkor maximális, ha a gerjesztés frekvenciája megegyezik a rezgő rendszer sajátfrekvenciájával. Ekkor beszélünk rezonanciáról.

Az ingamozgás a periódikus mozgások egy fajtája Mitől függ az ingamozgást végző test lengéseinek periódusideje? Hogyan kell kiszámolni? Milyen ingákat szokás megkülönböztetni? Mit befolyásol az, hogy az inga kitérése kisebb vagy nagyobb?

Az arányossági tényező a csúszási súrlódási tényező

A földön csúszó test A földön meglökött és magukra hagyott dolgok a súrlódási erő miatt állandó gyorsulással mozognak. Igaz ez a lejtő csúszó testekre is. Ekkor a gyorsulás nagysága a lejtő szögétől is függ.