KÓRHÁZI ACINETOBACTER BAUMANNII TÖRZSEK JELLEMZÉSE Krucsó Barbara, Pászti Judit,   Országos Epidemiológiai Központ 2005.

Az Acinetobacter baumannii néhány jellemzője fakultatív patogén baktérium, leggyakrabban intenzív terápiás osztályokon hospitalizált betegek infekciója során kap jelentőséget, a következő nozokomiális infekciók kialakításáért felelős: bacteraemia, húgyúti infekciók, másodlagos meningitis, pneumonia, egy magyarországi felmérés alapján intenzív osztályokon a környezeti mintákban előforduló második leggyakoribb kórokozó, a törzsekre magasfokú rezisztencia jellemző

Mi is lenne tipizálásunk célja : epidemiológiai oknyomozás: mi a terjedés módja és forrása Munkánk során 9 különböző forrásból származó 109 izolátum vizsgálatát végeztük el , melyek kórházi környezetből, nozokomiális megbetegedésekből származtak. járvány (2 vagy több összefüggő eset) során izolált törzsek járványügyileg összefüggőeknek tekinthetőek-e; az epidemiológiai vizsgálat során vett higiénés mintákból izolált törzsek megegyeznek-e a betegekből származó törzsekkel; a járványt követő időszakban izolált törzsek megegyeznek-e a járvány törzzsel; a különböző tipizálási módszerek összehasonlítása

A vizsgált Acinetobacter baumannii törzsek megoszlása minta forrás szerint

Milyen tipizálási módszert válasszunk? -a tipizálhatóság nem 100%-os -a fágok és antiszérumok széleskörben nem hozzáférhetőek -jelenleg nem vagy csak kevés helyen alkalmazzák -járvány esetén a törzsek gyors elkülönítésére szolgál szero- és fágtipizálás biokémia, antibiotikum érzékenységi vizsgálat plazmidprofil analízis, protein profil analízis, PCR-különböző primerekkel (REP, AP, ERIC, DAF4) PFGE-különböző restrikciós enzimekkel(ApaI, SmaI) AFLP, ribotipizálás -jelenleg ritkán vagy nem alkalmazzák -jó reprodukálhatóság, tipizálhatóság -viszont pénz, esetenként időigényesek

A. baumannii törzsek ERIC PCR mintázata (Enterobacterial Repetitive Intergenic Consensus PCR) Nem ismert szekvenciák amplifikációján alapul. Az eltérő mintázatokat típusokba (pl.:A, B, C), és altípusokba soroltuk (pl.:A1, A2). A típusok elkülönítése a kapott termékek száma, és elhelyezkedése alapján történt. 2 csík különbség már új típust jelent. bp bp 2645 1605 1198 676 517 676 460 396 350 517

ERIC PCR vizsgálatok eredményei és azok megoszlása mintaforrás szerint

A.baumannii törzsek PFGE (pulzáltatott-mezejű gélelektroforézis) mintázata M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 M Kromoszómális DNS emésztése ApaI restrikciós enzimmel. A törzsek további diszkriminálását teszi lehetővé. Acinetobacter baumannii esetén ApaI enzimmel ~15-20 fragmentet kapunk. kb B D 436,5 388 339,5 291 242,5 194 145,5 97 48,5

….és a gél alapján készített családfa A típusok, altípusok elkülönítése a fragmentek száma és elhelyezkedése alapján történt. Egy PFGE típust alkotnak azok a törzsek, melyek 80%-nál nagyobb genetikai hasonlóságot mutatnak.

Acinetobacter PFGE vizsgálat eredménye, a B és D típus izolálása Magyarországon Komárom-Esztergom megye hemokultura 2004 Pest megye járvány: vér, liquor, orr, torok,seb, genny környezeti minták 2002-2003 Hajdú-Bihar megye környezeti minták: textília, levegő orr, torok 2002        Heves megye halmozódás: vér, liquor 2002 -B típus -D típus

Összefoglalás Mind a B, mind a D pulzótípusú A. baumannii klón előfordult a beteganyagból és a környezeti szűrés során izolált törzsek között is. Molekuláris epidemiológiai módszerek alkalmazásával igazoltuk 2002-2004 között genetikailag rokon Acinetobacter baumannii törzsek előfordulását. Munkánk felhívja a figyelmet un. ’virulensebb’ klónok perzisztálására, és a kórházi higiéné fokozott betartására.