Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MAGYARORSZÁGI STREPTOCOCCUS PYOGENES TÖRZSEK VIRULENCIÁJÁNAK ÉS GENETIKAI ROKONSÁGÁNAK VIZSGÁLATA KRUCSÓ BARBARA1, DR GACS MÁRIA2, DR LIBISCH BALÁZS2,,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MAGYARORSZÁGI STREPTOCOCCUS PYOGENES TÖRZSEK VIRULENCIÁJÁNAK ÉS GENETIKAI ROKONSÁGÁNAK VIZSGÁLATA KRUCSÓ BARBARA1, DR GACS MÁRIA2, DR LIBISCH BALÁZS2,,"— Előadás másolata:

1 MAGYARORSZÁGI STREPTOCOCCUS PYOGENES TÖRZSEK VIRULENCIÁJÁNAK ÉS GENETIKAI ROKONSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
KRUCSÓ BARBARA1, DR GACS MÁRIA2, DR LIBISCH BALÁZS2,, VARGÁNÉ HUNYADI ZSUZSANNA1, PÁSZTI JUDIT1 1”Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ, Fágtipizálási és molekuláris epidemiológiai osztály, Bp. Gyáli út 2-6 2”Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ, Bakteriológia I. osztály,

2 BEVEZETÉS II. világháború előtt-a szülés körüli halálozások 50%-áért felelős, az égési sérültek halálokának vezető kórokozója, penicillin megjelenésével az akut esetek jól kezelhetővé váltak, a szekunder megbetegedések földrészenként változó gyakorisággal jelentek meg, és okoztak problémát, 1980-as évek közepe: invazív fertőzések számának növekedése (TSS).

3 A 60-as években Szita és Hegyessy végzett típus meghatározást 1377 streptococcus izolátumon.
Az összesen 1135 S. pyogenes izolátumból 92.5 % volt tipizálható M és T tipizálási módszerekkel. Összesen 28 típust tudtak elkülöníteni, úgy, hogy a T és M antigénmeghatározás eredményeket összegezve komplex típusokba sorolták az izolátumokat. E vizsgálatok alapján az M1, M3 és M12 antigént hordozó törzsek bizonyultak a leggyakoribbnak (7.6%, 8% és 11.2%). A vizsgálatok 2003-ban folytatódtak az emm gén meghatározásával, és típusokba sorolásával.

4 Streptococcus pyogenes
Gram pozitív, -hemolizáló Megbetegedések: szuppuratív helyi fertőzések: (pl.:phlegmone, angina, nosocomialis sebfertőzések) invazív fertőzések: szepszis necrotizáló fasciitis toxin-mediált: toxikus shock szindróma (STSS), skarlát infekciót követő: reumás láz akut glomerulonephritis (nosocomialisak is lehetnek pl.: szülészeti osztályok) Átvitel: kontaktus útján, cseppfertőzés útján Kezelése: penicillin G, makrolidok, clindamycin Megelőzés:higiéné betartásával

5 Húsevő baktérium végzett egy budapesti beteggel
S. pyogenes, mint ‘húsevő baktérium’ a sajtóban Húsevő baktérium végzett egy budapesti beteggel május :49 [MTI] Húsevő baktérium okozta egy budapesti kórházban ápolt nőbeteg halálát, mondta el az MTI-nek csütörtökön a Szent László Kórház egy névtelenséget kérő orvosa. Az orvosi nevén streptococcus pyogenes baktérium fertőzés rendkívül ritkán jár halállal, általában torokfájást, torokgyulladást okoz, de legyengült szervezeteknél, sebbe kerülve sebfertőzéshez és akár izomelhaláshoz is vezethet, ezért is hívják húsevő baktériumnak. MTI, 2005 Húsevő baktérium Szekszárdon Két héttel ezelőtt úgynevezett húsevő baktériumot találtak egy betegnél Szekszárdon a megyei kórházban. A gyanú úgy merült fel, hogy műtét után a szokásosnál lassabban gyógyult a sebe. Ezt követően az ÁNTSZ Tolna megyei szakemberei általános szűrést végeztek, s még öt embernél megtalálták a kórházakban egyébként ritkán felbukkanó kórokozót. ,,Felfüggesztették a mûtéteket a dél-pesti kórházban A "húsevõ" baktériumokkal fertõzött betegek közül kettõnek javult, egynek pedig stabilizálódott az állapota. A dél-pesti Jahn Ferenc Kórházban felfüggesztették a mûtéteket, mert három páciens sebfertõzésénél is kimutatták a kórokozót. Jelenleg is tart a környezet és a személyzet szûrése. A vizsgálatokból eddig annyi derült ki: a kórház egyik munkatársa hordozta magában a baktériumot...''  A húsevő baktérium megfékezhető Népszabadság • május 14. Népszava , 2000 Húsevőbaktérium-fertőzés miatt meghalt egy asszony a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórházban. A családtagok és a kórházi személyzet már megkapta az újabb fertőzés megelőzésére szolgáló antibiotikum-kúrát - értesült a Népszabadság.

6 A S. pyogenes virulenciája és invazivitása
Virulencia faktorok: M protein (antifagocita hatás), F protein (adhezin), invazivitásban szerepet játszó faktorok (hialuronidáz), pyrogen exotoxinok Jellemző típusok, és ezek változása: invazív esetekben emm 1 dominál, gyakori: emm 3, emm 12 nem invazív esetekben leggyakoribb: emm 4, emm 6, emm 12 Variations in emm Type among Group A Streptococcal Isolates Causing Invasive or Noninvasive Infectins in a Nationwide study, JCM, July 2005 új emm típusok megjelenése: Strep-EURO: progress in analysis and research into severe streptococcal disease in Europe, 1, 3 és 28-as emm típus volt domináns néhány európai országban, de általános növekedés figyelhető meg új invazív típusok (emm 77, 81, 82, 89) számában

7 Az invazív Streptococcus pyogenes által okozott
fertőzéseket az alábbi kritériumai alapján különítettük el: ha vér, vagy egyéb steril helyről tenyészett ki, illetve ha nem steril helyről tenyészik ki, de a kórkép Streptococcus Toxikus Shock Szindróma (STSS), vagy necrotisalo fasciitis. 2004-ben 187 törzs érkezett be, ebből 20 származott vérből, 2 liquorból, 6 egyéb váladékból, mely invazív kórképet alakított ki. 2005-ben 93 törzs érkezett be, ebből 19 vérből, 1 liquorból, 7 egyéb váladékból.

8 Streptococcus pyogenes adatbekérő lap
Más patogént:  nem izoláltak,  izoláltak A beteg neve: Bartha Jenőné  férfi,  nő Születési idő:  Kor(év): A beteg lakhelye (város):  Klinikai tünet:  bacteremia,  cellulitis,  septikus arthritis,  fasciitis necrotisans,  pneumonia,  STSS,  peritonitis,  osteomyelitis,  endometritis,  abscessus,  puerperalis sepsis,  meningitis, endocarditis,  urológiai tünetek,  otitis, egyéb Korábbi megbetegedés:  torokfájás,  láz,  köhögés,  orrfolyás,  bőrbetegség,  fül-,  arcüreggyulladás,  műtéti beavatkozás,  égési sérülés,  trauma Infekció típusa:  nosocomialis (48 órával a kórházi felvétel után jelentkező),  otthoni Antibiotikum kezelés:  Kórházi lefolyás:  Végkimenetel:  gyógyult,  exitus,  nem tudott Prediszponáló tényezők:  diabetes,  varicella,  droghasználat,  szívbetegség,  malignus daganat,  szülés,  kortikoszteroid használat,  alkoholizmus,  nem szteroid anti-gyulladásgátló használat,  egyéb Kitöltötte:  Telefonszáma:  Dátum:  A beküldő labor neve: Megyei Kórház Balaseti Sebészet címe:  A mikrobiológus neve:  A beteget ellátó intézmény neve:  Az osztály, rendelő megnevezése:  A felelős orvos:  Az izolátum nyilvántartási száma: 2779 Az izolálás ideje: A törzs a következő típusú vizsgálati anyagból lett izolálva:  vér,  cerebrospinális folyadék,  izületi folyadék,  műtéti seb,  csont,  scrotális minta,  egyéb

9 Az M protein(1) 2. ábra: M 24-es szerotípusú streptococcusok
fő virulencia faktor, sejtfelszíni protein, funkciója:fagocitózist gátol, komplement rendszert szabályzó H faktort, fibrinogént köt(nem minden M típus)-plazminogén aktiváció, korábban S. pyogenes törzsek szerotipizálása ez alapján történt (több, mint 80 szerotípus) 2. ábra: M 24-es szerotípusú streptococcusok elektron mikroszkópos képe

10 Az M protein(2) középső rész :B ismétlődő régió, ugyancsak variábilis
felépítése: amino-terminális régió: sejtfal felszínén túlnyúlik, A ismétlődő régió-, felelős a szerotípus specificitásért, nagyon variábilis középső rész :B ismétlődő régió, ugyancsak variábilis karboxi-terminális régió: karboxi-terminális a membránon belül található aminosav szekvencia ismétlődések, konzervált régió

11 Az emm gén 3. ábra: az M protein felépítése
M gén szupercsalád: IgG kötő proteinek, M-rokon proteinek, M proteinek mga (mry-virR ) szabályozza az átírásukat a jelenlegi tipizálás a középső emm gén szekvenciáján alapul

12 Virulens klónok jellemzés molekuláris epidemiológiai módszerekkel
sporadikus és nosocomiális esetek emm virulencia gén szekvencia meghatározása alapján emm gén kimutatása PCR-rel szekvencia meghatározás: első 24 bp-szignál szekvencia következő 90 bp-típus további 60 bp-szubtípus még nem rutinszerűen (emm gén RFLP-adott emm típusra jellemző mintázat, a szekvenálás kihagyható)

13 PFGE (pulzáltatott mezejű gélelektroforézis):
makrorestrikciós mintázat SmaI enzimmel PFGE mintázattal és emm típus összefügg a : jellegzetes emm1 klón virulens klónok létezése toxinok: spe A, B, C, F, G, H, J, ssa, smeZ –pyrogen exotoxinok T sejt proliferáció, citokin termelés serkentése toxinkimutatás: spe A, B, C Bakteriológia I. osztály toxinok és klónok közti összefüggés kimutatható

14 4. ábra: az emm virulencia gén kimutatása PCR-rel
bp 2645 1605 1198 676 517 460 396 350 bp közti termékek

15 EMM TÍPUS MEGHATÁROZÁSA
. EMM TÍPUS MEGHATÁROZÁSA SZEKVENÁLÁSSAL Szignál peptid (kb 24 bp) utáni első 90 bp - típus meghatározása, 150 bp-nyi szekvencia a szubtípusok további megállapítása (CDC,Bernard Beall) = M típusok azonosítása a SSEARCH program használatával új módszerrel határozzák meg a típusokat, a szekvencia besorolásánál nagyobb toleranciát mutat (>=92% szekvencia hasonlóság) Típusok:jelenleg 124 típus+ezek szubtípusai, st(sequence type) típusok-még nem teljesen validáltak a referencia laboratóriumok által

16 B N ABA G H E G E F I FvIv H Nv GvE
5. ábra: S. pyogenes izolátumok pulzáltatott mezejű gélelektroforézissel kapott mintázatai M M M M B N ABA G H E G E F I FvIv H Nv GvE Kroszóma emésztése SmaI enzimmel

17 2004. évi invazív infekcióból származó S. pyogenes
izolátumok jellemzése 1.táblázat

18 2005. évi invazív infekcióból származó S. pyogenes
izolátumok jellemzése 2.táblázat

19 ÖSSZEFOGLALÁS ÉS CÉLOK
Invazív mintákban előforduló emm típusok: 1, 4,12, 28, 66, 80, 81.1, 84, stg6, stg 485 leggyakoribb emm típusok:1,80,81 az egyes emm típusú izolátumok különböző forrásban megtalálhatóak S. pyogenes izolátumok jellemzése Magyarországon is!! kórházi fertőzések esetében környezet bakteriológiai vizsgálat halmozódásoknál-esetleg közös forrás, lehetséges megelőzhetőség gyakori típusok-vakcináció


Letölteni ppt "MAGYARORSZÁGI STREPTOCOCCUS PYOGENES TÖRZSEK VIRULENCIÁJÁNAK ÉS GENETIKAI ROKONSÁGÁNAK VIZSGÁLATA KRUCSÓ BARBARA1, DR GACS MÁRIA2, DR LIBISCH BALÁZS2,,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések