Feladatlapkészítés, diagnosztizálás
Az értékelés viszonyítási köre Minden értékelés viszonyítás. Az értékelés viszonyítási alapjait figyelembe véve háromféle értékelést különböztetünk meg: Kritériumra orientált Normára orientált Individumra orientált
A viszonyítás szerint a feladatok is lehetnek: Normaorientáltak: A tanuló teljesítményének értékelésekor az átlaghoz viszonyítunk. Kritériumorientáltak: A diákok személyes teljesítményét a kitűzött tanulási célokhoz, pl. a tantervi követelményekhez viszonyítjuk. meghatározott szintet kell teljesíteni, pl.. 50%.
Individumra orientált: Önmagához viszonyító az értékelés, ha a tanulók pillanatnyi viselkedését, teljesítményét önmagukhoz – korábbi viselkedésükhöz, teljesítményükhöz – viszonyítjuk.
Kritériumra orientált feladatok A feladatsort úgy állítjuk össze, hogy meghatározzuk azt a teljesítményszintet,amely fölött a tanuló teljesítménye elfogadható. A feladatok csak minimumszintű követelményeket is mérhetnek.
Nem a tankönyvekben leírtak alapján kell a feladatokat összeállítani, hanem a tantervi követelményeket kell figyelembe venni!
A feladattípusok fajtái zárt kérdéses kiegészítéses
A zárt kérdéses feladatkijelölés formája lehet: Kijelentés Problémafelvetés Felszólítás csoportosítás
A feladatadás módja: Feleletválasztás Egy Kettő Több helyes vagy helytelen válasz kikeresése Döntés (igaz/hamis válaszok)
Zárt kérdéses feladatok: egyértelműen pontozható Adott a feladat töve, és megadjuk az egyetlen vagy több helyes választ, amelyet több válasz közül keres ki a tanuló. PL.:Tedd igazzá az állítást! lengyel A törökök elrabolták a tatár király lányát. francia
A zárt kérdéses feladatok legfontosabb részei az elterelők. Elterelik a tanulót az azonnali helyes válasz megtalálásától. De! Teljesen rossz válasz ne legyen! Tartalmazzon részigazságot Lehetőség szerint tartalmazza a tanulók tipikus tévedéseit, melyet a feladattal kapcsolatban előzően tapasztaltunk.
Kiegészítéses feladatok Ismeret ( tényeket, fogalmakat, módszereket, szabályokat felismerni vagy felidézni. ) Megértés alkalmazás ( a tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, elveket, módszereket konkrét és sajátos esetekben használni.) Értelmi-műveleti szintek mérése
A feladatkijelölés formája: Kérdés Felszólítás Csoportosítás Rajz táblázatkitöltés
A feladatadás módja: Szöveges Táblázat Rajz kombinált
Típusai: Egyszerű kiegészítéses Kiegészítés több szóval, mondattal Táblázat kitöltése
Pl. :Rendezd két halmazba az alábbi szavakat Pl.:Rendezd két halmazba az alábbi szavakat! apu, folyó, gyűrű, anyu, menü, betű, fenyő, erdő, eskü, tó, nono borjú, rádió, koszorú, fésű
1. Egészítsd ki a mondatokat melléknevekkel. (milyen 1. Egészítsd ki a mondatokat melléknevekkel! (milyen?) váza A boszorkány __________ volt. pöttyös Kata_________ labdát kapott. tarka __________idő volt tegnap. csúnya A virágra _________ lepke szállt. hó szép
A kiegészítéses feladatok értékelése Ugyanúgy történhet, mint a zárt kérdésesé, de a javító kulcs szinonímákat is tartalmazzon! A megoldásokat lépésenként is értékelhetjük Láncolt feladatokat ne adjunk!
A feladatlapok könnyen megoldható feladattal kezdődjön!
Egy feladatban belül analóg típuson belül legyen a minimum és a követelmény is! Vizuálisan megjeleníthető legyen! Ne kognitív követelményt fogalmazzon (csak) meg!
A gondolkodás szintjei Kérdések, amiket felteszünk Feladat-meghatározások (követelmény) Alapműveletek Ismeret: képes tényeket, fogalmakat, módszereket, szabályokat felismerni vagy felidézni Ki, mi, mikor, hol, hogyan, mennyi, milyen, melyik…? Nevezze meg Sorolja fel Határozza meg Válassza ki Jelölje meg Megértés: megérti, amit közöltek vele, fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. Mi az alapötlete? Milyennek képzeli..? Mit gondol..? Hogyan foglalná össze..? Miért..? Képzelje el Mondjon példát Különböztesse meg Magyarázza el Egészítse ki Rajzolja le Alkalmazás (ismeret): képes az elméleti ismereteket, szabályokat, elveket, módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. Hogyan példázza..? Hogyan áll kapcsolatban..? Használja fel Változtassa meg Számítsa ki Demonstrálja Módosítsa Találja meg
Magasabb szintű műveletek Elemzés (analízis): képes az adott tartalmat összetevői elemire, részeire bontani. Mik a részei vagy tulajdonságai..? Hogyan csoportosítaná??? Miben hasonlít, miben különbözik…? Mik az okai, indítékai..?? Mivel tudná bizonyítani…? Ossza fel.. Vázolja fel… Illusztrálja… Bontsa elemeire… Vizsgálja meg.. Hasonlítsa össze.. Következtesse ki… Egybefoglalás (szintézis): amikor képes az elemekkel, részekkel dolgozni és összerakni ezeket egy egésszé, képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. Mire következtet…? Milyen gondolatokat fűzne..? Hogyan tervezne, készítene egy új..? Mi történne, ha ……-vel kombinálnánk? Mi lenne, ha…? Milyen megoldást javasolna..? Csoportosítsa … Kapcsolja össze… Tervezze meg.. Alkossa meg… Javasoljon megoldást… Értékelés: képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról, hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak – kritikai gondolkodás. Egyetért-e..? Mit gondol..? Mi a legfontosabb… Hogyan rangsorolná… Hogyan döntene…? Milyen feltételeket szabna..? Döntse el… Ítélje meg… Értékelje… Becsülje fel… Bizonyítsa be… Rangsorolja…
Ismeret: képes tényeket, fogalmakat, módszereket, szabályokat felismerni vagy felidézni Ki, mi, mikor, hol, hogyan, mennyi, milyen, melyik…? Nevezze meg… Sorolja fel… Határozza meg… Válassza ki… Jelölje meg …
Megértés: megérti, amit közöltek vele, fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. Mi az alapötlete? Milyennek képzeli..? Mit gondol..? Hogyan foglalná össze..? Miért..? Képzelje el Mondjon példát Különböztesse meg Magyarázza el Egészítse ki Rajzolja le