Üzleti gazdaságtan Andor György

Andor György: Üzleti gazdaságtan Ismétlés 4 Termelés, termelési tényezők és technológia 4.1 Költségminimalizálás alapszabálya és a csökkenő hozadék elve 4.2 Termelési tényezők árazódása és a jövedelemelosztás 4.3 A pénz, mint általános termelési tényező 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan U(F) E(U(F)) RP RP RP F CE 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Kockázatos jövőbeli – biztos jelenbeli váltás 1) 2) 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan E(r) rM E(rM) rf σ(r) σ(rM) 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Térjünk ki a makroökonómiai jellegű megközelítésre is! Amit az emberek nem fogyasztanak el, azt megtakarítják, ezt kínálják a kölcsönök piacán. Fogyasztási-megtakarítási döntésük mögött számos egyéb (itt most nem tárgyalt) közgazdasági törvényszerűség is meghúzódhat. A kölcsönpénzek piacára kivitt megtakarítások mennyisége tehát nem feltétlenül az ottani kamatszinttől fog függni. Így közelítve a kölcsönadni szándékozott pénzek kínálati függvénye függőleges lesz. A keresletet a vállalatok támasztják a beruházási ötleteikhez szükséges erőforrások határtermék- bevételei alapján. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(r) S E(rM) E(rM) D Tőke mennyisége 2013

Andor György: Üzleti gazdaságtan E makroökonómiai jellegű megközelítés azonban csak rövidtávra lehet reális. Hosszabb távon a megtakarítások mennyisége már bizonyára idomul a kamatlehetőségekhez, a kamatszint pedig az emberek időhöz és kockázatossághoz kapcsolódó mögöttes preferenciáihoz. Hosszú távon már olyan szintre kell beálljon a kamat, ahol a vállalatok egységnyi költségű termelési tényezője akkora határtermék-bevételt eredményez, ami megfelel az emberek idő- és kockázatdiszkontálási elvárásainak is. A pénzpiaci kamatláb ilyenkor megegyezik a pénz határtermék-bevételével. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Tőke mennyisége E(r) E(rM) S S S S S’ D 2013

Beruházások és az egy főre eső GDP (a „gazdagság”) kapcsolata 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Ösztöndíjak és megtakarítások A családok gyakran megtakarítanak azért, hogy finanszírozhassák gyerekeik felsőoktatási tanulmányait. Másrészről sokféle ösztöndíj-lehetőség is kínálkozik. Ezek alapja viszont gyakran a család anyagi helyzete. Így viszont, akik megtakarítanak, azok végül büntetést kapnak, ezért ésszerű lenne nem (annyit) megtakarítaniuk… 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.3.4 Az egységes ár törvénye Versenyző piacon, ha két eszköz egyenértékű egymással, áruk is azonos kell legyen. Az egyezőséget itt az időbeliség és a kockázatosság adja. Bármely termelési tényező ára (bére, bérleti díja stb.) az azonos időtávú és kockázatosságú pénztőke kamatával kell azonos legyen. A termelési tényezők hagyományos föld, munka és tőke csoportosítása helyébe az adott erőforrás használatba adásának-vételének kockázatossági kérdése került. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Eszközárazás (asset pricing) illetve eszközértékelés (asset valuation) Eszköz (asset) A magyarban az „eszköz” inkább jelent használati tárgyat (pl. kalapács, gereblye, ceruza stb.), ez az angolban nincs így. Az angolban az „asset” inkább jelent vagyontárgyat, amire a magyar „eszköz” szónál nem igazán szoktunk asszociálni. Adatgyűjtéssel, közgazdasági okoskodással Piacon árazódó összehasonlítható eszköz adatai alapján És az egységes ár törvényére építve Az árázási logika megértésén keresztül, jövedelemalapon Leginkább a pénz(tőke) árázási logikája alapján 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Irodaház értékelése Hogyan határozná meg, hogy mennyi lehet a Q épület piaci értéke? Összehasonlító elemzéssel Jövedelemalapú elemzéssel Várható jövedelmek és kockázatosság(!) Tőkepiaci hasonlítás 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Műtárgyak érték-növekedése Mintegy 1,5%-os reálhozamot becsülnek. Ez kevesebb volt, mint a kockázatmentesnek tekinthető állampapír-hozamok. Viszont közben élvezni is lehetett a birtoklását… 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5 Profit és a nettó jelenérték A profit az összes bevétel és az összes költség különbsége. A „maradék” Problémát a költség és a profit elválasztása okoz. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.1 Közgazdasági értelemben mi nem profit? A bér és a bérleti díj nyilván költség és nem profit. A pénz, a tőke használatáért fizetett kamat sem más logikájú, így kamat sem profit, hanem költség. Ezek akkor is költségek, ha a tulajdonos által birtokoltak. Akkor is, ha számviteli értelemben ezekért nem jár fizetség. Ilyenkor alternatíva költség szemlélettel határozhatnánk meg. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.2 A számviteli és a gazdasági profit Explicit költségek A termeléskor közvetlenül megjelenő kiadások A számvitel jellemzően ezeket veszi csak figyelembe Implicit költségek A vállalat tulajdonában lévő termelési tényezők felhasználásának alternatíva költségei. A számviteli kimutatásokban nem (vagy más felfogásban) jelennek meg. Nincs olyan „rovat”, hogy „a saját tőkének alternatíva költsége” 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan A számviteli profitba (nyereségbe, üzleti eredménybe) belekeveredhetnek tehát gazdasági értelemben költségnek tekinthető elemek is. Gazdasági profit Bevétel mínusz az összes gazdasági költség A gazdasági költség a tulajdonosok minden alternatíva költségét is tartalmazza. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.3 A gazdasági profit forrásai Mi marad meg az összes költség levonása után? Beleértve saját termelési tényezők (tőkejószágait, pénzük, munkaerejük stb.) használatának alternatíva költségeit is. Akár profit nélkül is működhetnének a vállalatok... Mindent beleérthetnénk a költségek közé is, de sok mindenre rámondhatnánk azt is, hogy ez „profit”. A „gazdasági profit szokásos megközelítése” Profit: vállalkozói képesség, piaci hatalom, szerencse. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.3.1 Vállalkozói képesség, mint a profit forrása Arbitrázslehetőségek felfedezése A beszerzett és az értékesített termék ilyenkor ugyanaz A vállalkozók (spekulánsok) egymással versenyeznek, amivel egyúttal meg is szüntetik az arbitrázslehetőségeket. Csökkennek (megszűnnek) az árak regionális és időbeli eltérései. Az egységes ár törvénye kezd érvényesülni A tranzakciós költségekkel együtt értve 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Innovációs képesség Újfajta technológia vagy termék Átmenetileg monopol jellegű helyzet Schumpeter: az innováció monopóliumok formájában tör felszínre a tőkés gazdaságokban, és jutalma a monopol jelleg miatt besöpörhető profit. Az innováció sokszor csak egy információ Egy új technológia leírása, egy új szervezési megközelítés, egy új vásárlói igényre való ráeszmélés stb. Az információ problémás árucikk, mivel előállítása költséges, reprodukálása viszont szinte ingyenes. Szoftver, gyógyszer, zene, könyv stb. Elveszhet az innovációkat motiváló erő, társadalmi haszon… Ezért állami beavatkozás 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Utánzás Az újításokból származó profit csak időleges lehet, mert előbb-utóbb jönnek az utánzók. Bár az újítók lépéselőnyben vannak, egy gyors utánzás még profitlehetőségeket rejthet. Ráadásul, az utánzónak beruháznia sem kellett az újdonság kifejlesztésébe. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan A vállalkozói tudás sokrétű dolog tehát A tudatos profitszerzéshez valamilyen különleges tudással kell rendelkezni. E „különleges tudást” nevezzük vállalkozói képességnek, amiért a profit (és ebben a megközelítésben nem bér) a jutalom. Pontosabban: Ha a vállalkozói tevékenységet tulajdonosként végzik, akkor profit jár érte, ha alkalmazottként, akkor bér. „Menedzser” A profit szokásos megközelítésénél a vállalkozói képességekből (arbitrázs- lehetőségek megtalálása, újítás vagy utánzás) fakadó tulajdonosi többletet profitnak tekintjük. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.3.2 Piaci hatalom, mint a profit forrása A profit szokásos megközelítése szerint a versenyelőnyből, monopol jellegből fakadóan realizált tulajdonosi többlet profit. Tökéletlen versenyben a vállalat képes termelési tényezőinek összes költsége feletti árbevételt elérni. Ehhez nem csak a vállalkozói képességek vezethetnek, hanem művileg kreált vagy természetes belépési korlátok is. Éppenséggel ez is lehetne „vállalkozói tudás”… „Ügyesen” korrupt, agresszív vagy tisztességtelen 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.3.3 Szerencse, mint a profit forrása Az állandó bizonytalansággal terhelt világban a bevételek és a költségek, így a profit sem biztos. A vállalkozói képességekkel vagy a monopol helyzetekkel szerzett profit is kockázatos, várható értékkel és szórással. A várható profit a vállalkozói tudás és/vagy a piaci hatalom gyümölcse. A tényleges profit várhatótól való eltérése viszont már tisztán a szerencse dolga. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A skót vágóhíd-tulajdonos esete A vállalkozás története A „rossz döntés” A „véletlen” A hatalmas profit Mi húzódik meg e profit mögött? Vállalkozói képesség Monopol erő Szerencse 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.4 Profit a jövőben és a jelenre vetítve Profit mikroökonómiai megközelítése A termelési tényezők összes alternatíva költségét tekinti. De! Az alternatíva nem lehet se monopol jellegű használat, se vállalkozói képességekből fakadó többlet elérése, ezek itt is profitok, azaz e felfogás konzisztens a korábbiakkal. Az időbeliség viszont már problémás: a mikroökonómiában inkább utólagos összegezés történik. Még akkor is, ha döntési helyzetet vizsgál. Miként alakul majd a végén a profit? 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan A pénzügyi gondolkodás viszont mindent a mára értelmez. Vállalati pénzügyek: Valósítsanak-e meg most egy beruházást (egy pénzkiadást)? Itt mindent a jelenre szokás diszkontálni. A mikroökonómiai és a pénzügyi megközelítés a profitmegragadás tekintetének tehát egységes, a vonatkoztatási időpillanat tekintetében viszont nem. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.5 Nettó jelenérték és a belső megtérülési ráta Folytassuk elemzésünket a jelenbeli biztos – jövőbeli kockázatos cserék elemzésétől! F1 pénzösszeg adott szinten (normális eloszlással) kockázatos „Egyetlen kockázatú világ” Az egyszerűség kedvéért legyen ez a piaci portfólió kockázatossági szintje! 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) A 2013 F0

Andor György: Üzleti gazdaságtan A piac adta lehetőségekkel élve optimalizálja helyzetét a vizsgált ember. Az adott kockázati szinthez illeszkedő kamatszinten jelen - jövő cseréket tud végrehajtani. El tud mozdulni a -(1+E(rM)) intertemporális költségvetési korlátján 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) 450 A 1+rM B 2013 F0 1

Andor György: Üzleti gazdaságtan Bővítsük most személyünk lehetőségeit azzal, hogy egy vállalat tulajdonjogával rendelkezik. Ez a vállalat különböző projekteket tud megvalósítani. Továbbra is csak egyetlen kockázati szint létezik, így az összes projektötlet ilyen kockázatú. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan F0Q F1Q 1 F0T F1T 1 F0S F1S 1 F0R F1R 1 F0Q F1Q F0T F1T F0R F1R F0S F1S 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Az összehasonlítás, illetve a sorbarendezés miatt kétféleképpen is csoportosítottuk e projektlehetőségeket. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan E(F1) E(F1) R 450 450 S 1+rM 1+rM T Q Q T S R F0 F0 1 1 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan E projektekkel e tulajdonos a nyilak szerinti „elmozdulásokra” képes. A nyilak indulópontja érdektelen Nyilván csak a Q és T projektek megvalósítása jelent jó választást. Vizsgáljuk meg emberünk optimalizálását, most már a beruházási lehetőségeket is bekapcsolva! 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) C Q S R T Q S R T C Q S R T C 450 A D 1+rM B 2013 F0 1

Andor György: Üzleti gazdaságtan Megértettük, hogy a vizsgált vállalati tulajdonos miként döntene a vállalat nyújtotta lehetőségeket illetően. De vajon a vállalat egy másik tulajdonosa is ezeknek a projekteknek a megvalósítását támogatná? A kérdés megválaszolásához vizsgáljuk meg egy „teljesen más” ember döntéseit is ugyanebben a vállalati helyzetben! 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) 450 B 1+rM A 2013 F0 1

Andor György: Üzleti gazdaságtan 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) Q S R T C D 450 B 1+rM A 2013 F0 1

Andor György: Üzleti gazdaságtan 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Alapvető megállapításra jutottunk: A beruházási lehetőségek tekintetében az amúgy „teljesen különböző” tulajdonosok is azonos véleményen vannak. Egy-egy projekt azonos mértékben gazdagítja a tulajdonosokat. Ezért tud konszenzussal működtetni egy vállalatot több (amúgy igencsak különböző) tulajdonos. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan