Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály Julianna-majori Kísérleti Telep Nagykovácsi út. 26-30. tel: 391-8623 e-mail: h2370sze@ella.hu Szentesi-Állatökológia-Bevezetés

Az Állatökológia tárgya Szupraindividuális organizáció populációk, populáció kollektívumok Null-hipotézis bármely élőlény, bármikor, bárhol, bármilyen mennyiségben létezhet 1. deviációs alapkérdés - mi, mikor, hol, mennyire tér el a null-hipotézistől szünfenobiológia 2. kényszerfeltételi alapkérdés - miért tér el a null-hipotézistől ökológia (háttér okok) Szünfenobiológia + ökológia = szünbiológia (= ecology), tehát ökológia ≠ ecology Ökológiai környezet és tolerancia (habitat) (populáció) Juhász-Nagy Pál (1935-1993) Szentesi-Állatökológia-Bevezetés

A környezet potenciálisan ható tényezőinek köre a miliőspektrum A külvilágnak ténylegesen az élőlényre ható része az Ökológiai Környezet (= miliő) Elemei: életfeltételek, források, más populációk A környezet tűrőképességi tényezőinek köre a tolerancia spektrum Az élőlény ténylegesen hatás alatt lévő része az Ökológiai Tűrőképesség (= tolerancia) Szabályozás és vezérlés Az ökológia alapkérdése a koegzisztenciális viszonyok háttere (miértje) Egy leegyszerűsített szünbiológia definíció: Az a tudomány terület, melynek tárgya populációk tér-időbeli méret és eloszlási mintázatának, valamint koegzisztenciális viszonyainak leírása és ezek okainak vizsgálata Szünbiológiai szemléletmód: ökológiai, etológiai és evolúciós A rendszert meghatározott állapotban vagy szélső értékek között tartja (feedback alapján). A rendszert, a kezdeti és végállapot között, meghatározott állapotokon viszi keresztül (limitáció által). Szentesi-Állatökológia-Bevezetés

Az Állatökológia tantárgy vázlatos felépítése Általános fogalmak Az élőlény és az ökológiai hatótényezők Niche Demográfia Populációk egyedszám-változása Migráció és diszperzió [Biodiverzitás, fajgazdagság] Populációs kölcsönhatások (egyensúlyi rendszerek) Intraspecifikus verseny Interspecifikus verseny Herbivoria Predáció és populációdinamikai hatása A szerves anyag lebontása (dekomponálás, detritivoria) Parazitizmus Kölcsönösség (mutualizmus) Közösségökológia (nem-egyensúlyi rendszerek) A közösségek általános jellemzése A zavarások szerepe a közösségszerkezet alakításában Az interspecifikus verseny szerepe a köz. szerk. alakításában Szigetbiogeográfia Közösségek szerkezete és stabilitása Anyag- és energiaáramlás közösségekben [Nem-egyensúlyi rendszerek] Stratégiák Táplálkozás Életmenet „Alkalmazott” állatökológia Állatpopulációk kizsákmányolása (halászat, vadászat) Szentesi-Állatökológia-Bevezetés