Régiófogalmak, régióformáló folyamatok dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Régiófogalmak tudományterületenként Határok meghúzása, körzetesítés vagy területileg osztott, hierarchizált intézményrendszer: önmagában még nem lesz régió Tudományterületenként sajátos régiókategóriák: Társadalomföldrajz Regionális politika Szociológia Politika Jog

A társadalomföldrajz régiófogalma Társadalomföldrajz: jelentős szemléleti változás Tájelmélet: domináns táji–természeti meghatározottság Gazdasági körzetelmélet: Gazdasági dominancia Modern társadalomföldrajz: térségek gazd–társ komplexitása Társadalomföldrajz és regionális politika Hasonló tartalmak mentén szerveződnek a régiók Különböző régiótípusok megjelölésére eltérő jellemzők Társadalomföldrajz jellemzői, mutatószámai Ágazati (termelési adatok)  pl. ipari, agrárrégiók Településhálózati  pl. városias, falusias régiók Regionális politika jellemzői, mutatószámai Átfogó makrogazdasági és társadalmi (gazdasági és humán fejlettségi mutatók)  pl. fejlett, elmaradott, depressziós régiók

Az etnoregionalizmus régiófogalma Szociológia, antropológia Fontos az etnikai–kulturális, szellemi–tudati összetartozás Nem fontos a földrajzi térhez kötöttség, lokalizáltság vagy a térbeli folytonosság Interperszonális és csoportközi kapcsolatok alapján térben nem folytonos (diszkrét elemekből álló) formációk Társadalmi, demográfiai, kulturális, tradíció  pl. sajátos települési formációk (aprófalvak régiója stb.) Politika, politikai földrajz Nem csak a nemzeti szint alatt, nemzetközi keretekben is Ezredforduló világgazdasági és politikai változásai, globalizáció: új típusú regionalizálódási tendenciák

A közigazgatás régiófogalma Közigazgatás, jog: Intézményesült, működő irányítási, igazgatási funkció Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Konferenciája meghatározta a fogalmát: Közigazgatási egység Közvetlen a központi szint alatt Önálló politikai felelősség Választott vagy közvetlen alatta levő önkormányzati szint által delegált tagokból álló testület

Régiót alkotó jellegadó folyamatok Társadalomföldrajz: regionalizáció Markáns természeti alapokon és gazdasági tartalommal Lehatárolás, térfelosztás Lehatárolt területi egység a nemzeti és a települési szint között Etnoregionalizmus: regionalizálódás Tudati, kulturális összetartozási, homogenitási szempont Térségi szerveződés reálfolyamata Társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezős társadalmi-gazdasági kohézió Közigazgatás: regionalizmus Irányítási, intézményi összetartó erő Regionális identitást átfogó és irányítási rendszer Érzékelhető regionális identitástudat, és az érdemi irányítási kompentenciájú és önállóságú regionális intézmények rendszere

Régióformáló folyamatok Térség Regionalizmus Térségi tudat, intézményesülés Identitás, irányítás Regionalizáció Horizontális térfelosztás, körzetesítés Határok Regionalizálódás A társadalom és a gazdaság térségi szerveződése erős Kohézió Régió

Régió alapkritériumai Régió: új, önálló társadalmi entitás Területegység ≠ régió Térségből, területegységből régióvá válás Hosszú történelmi fejlődés eredménye Többkomponensú folyamat (mindhárom hiánya kizáró feltétel) Régióvá válás három tényezője Társadalomföldrajz: regionalizáció Etnoregionalizmus: regionalizálódás Közigazgatás: regionalizmus Régió fogalma Lehatárolt területi egység az országos és települési szint között Társ folyamatok széles körét átfogó társ–gazd kohézió Érzékelhető regionális identitás tudat, érdemi irányítási kompentenciájú és önállóságú regionális intézmények rendszere

Régiók típusai