Róma I.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Róma.
Advertisements

Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
A királyság és a köztársaság kora
A HELYI ÉS A TELEPÜLÉSI ADÓRENDELETEK SZABÁLYOZÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEI.
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
– A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény – A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény – A nevelési-oktatási intézmények működéséről.
Izrael Jézus idejében. 1. Vallási csoportok  Szaddúceusok. Legbefolyásosabb csoport voltak: A főtanács tagjai, a papok és a jeruzsálemi „arisztokrácia”
Kis országok – nagy örökség.  Földrajzi környezet  Jordán folyó – Holt-tenger  földművelés és állattenyésztés  Kánaán nevezik  XIII. században itt.
SNI-s ALKALMAZÓI VERSENY. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FŐVÁROSI INFORMATIKA TANULMÁNYI VERSENYE Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola.
A Kárpát-medence a római korban. Pannónia meghódítása  A hódítás előtt Pannónia lakói kelták voltak  Kr.e. IV. században vándoroltak be, de   hoztak.
A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében.
A Horthy-korszak kezdete Trianoni békeszerződés. 1.Előzmények (a tanácsköztársaság bukása utáni időszak) a.) rövid életű, átmeneti kormányok alakulása.
Caius Julius Caesar Kr. e. 100Kr. e július 13. – Kr. e. 44. március 15. július 13Kr. e. 44 március 15 Kr. e. 100július 13Kr. e. 44 március 15.
A dualizmus gazdasága Készítette: Grisnik Sára 7./a.
Róma történelme A kezdetek. A földrajzi jellemzők tenger határolja, de partvidéke kevésbé tagolt kedvező fekvés  fő kereskedelmi és közlekedési utak.
A Honfoglalás. A Kárpát-medence a honfoglalás előtt  Római uralom vége  hun uralom  Attila halála  hun uralom   germánok uralma Kárpát-medence.
Az Európai Unió gazdasági joga II. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK I. Előadó: Bod Péter Ákos.
A magyarországi vállalatok információszerzési szokásai - üzleti körben végzett online piackutatás fő eredményei - Készítette: Nagy Péter Támogatóink H-1024.
TANÁRLÁZADÁS ÉS ISKOLAPOLITIKA – TÉTEK, REMÉNYTELENSÉGEK ÉS REMÉNYEK NAHALKA ISTVÁN OKTATÁSKUTATÓ, NY. EGY. DOCENS
Az enyhülés korszaka. Háború vagy béke  Sztálin halála  XX. Pártkongresszus  módosult a korábbi politikai irányvonal  A propagandaháború tovább folytatódott.
A polisz születése Görög táj képe, ahol a polisz kialakult.
Kereskedelmi jog V. Előadás Egyes társasági formák A korlátolt felelősségű társaság.
Gazdasági jog IV. Előadás Egyes társasági formák Közkeresleti társaság, betéti társaság.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
HÁZASSÁGI PEREK február 27. Jogász szak, nappali
Mária Terézia
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Az egységes olasz és német állam létrejötte
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A VSZT
„Vasbordájúak” serege -forradalom Angliában
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Tacitus: Annales I. 1. (Borzsák István fordítása)
A krétai és a mükénéi kultúra
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Válság és virágzás Nyugat-Európában
A matematikatanítás aktuális kérdései február
A felvilágosodás - a polgárosodás eszmeisége
„Hadd jelentsem ki munkám e részének bevezetésében, amit a legtöbb történetíró az egész mű elején szokott hangoztatni, hogy a valaha is lezajlott háborúk.
A közigazgatással foglalkozó tudományok
A nagyhatalmak versengése és az első világháború
A SPANYOL VILÁGBIRODALOM ÉS NÉMETALFÖLD
Az orosz állam birodalommá válása a Romanovok idején
A közigazgatás személyi állománya
A „fény százada”.
Az orosz forradalom Agitálás Lenin II. Miklós A Téli Palota ostroma
Tacitus: Annales I. 1. (Borzsák István fordítása)
Bevezetés a jog- és államtudományokba
„Hadd jelentsem ki munkám e részének bevezetésében, amit a legtöbb történetíró az egész mű elején szokott hangoztatni, hogy a valaha is lezajlott háborúk.
Főnix – me Megújuló Egyetem Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében.
Portugália.
A korai Egyház Az első közösségek.
Hunyadi Mátyás
Kr. e
Egyetemes államtörténet I.
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Az etruszkoktól a királyság bukásáig
Jegyzői Értekezlet A településkép védelméről szóló évi LXXIV. Törvény végrehajtásának aktuális Önkormányzati feladatai Lukáts István.
Madách Imre Madách Imre Ifjúság, tanulás 1823-ban született a Hont vármegyei Alsósztregován. Pesten jogot tanul, bekapcsolódik.
Középkor története 7. osztály
A római államtörténet korszakai
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A római államtörténet korszakai
Mit adtak nekünk a rómaiak?
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
10. POLITIKAI FÖLDRAJZI ALAPFOGALMAK ÉS AZ ÁLLAMOK FAJTÁI.
Gazdaságpolitika 6.ea.
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
A harmadik Magyar Köztársaság első évtizede
Előadás másolata:

Róma I

Aeneas, Anchises és Ascanius (Iulus)

Monteleonei szekér – i. e. 530 Házaspár szarkofágja – i.e. 520 - 510 k. Táncosok és zenészek a Leopárdok sírjából (Tarquinia) – i.e. 480 - 450 Arrezoi Kiméra – i.e. 400 k. Piacenzai máj – i. e. III – II. sz.

Társadalom előkelők és a többiek familia – gens (Fabia, Aurelia) – curia (30 db) pater familias curiones – comitia curiata tribus (Tities, Ramnes, Luceres) patricii = equites - plebeii

A „Serviusi Alkotmány” Livius AUC I. 43 Supra classem 18 centuria Prima classis (- 100.000 as) 82 centuria (40 seniores, 40 iuniores, 2 fabrum) galea, clipeus, ocreae, lorica, hasta, gladius Secunda classis (100.000 – 75.000 as) 20 centuria (10-10) galea, scutum, ocreae, hasta, gladius Tertia classis (75.000 – 50.000 as) 20 centuria (10-10) galea, scutum, hasta, gladius Quarta classis (50.000 – 25.000 as) 20 centuria (10-10) hasta, verutum Quinta classis (25.000 as – 11.000 as) 32 centuria (15-15, 1 cornicines, 1 tubicines) Infra classem 1 centuria – proletarii

Comitia centuriata A comitia centuriata, melyet a centurialis beosztás alapján tartottak, vált a köztársaságkor comitium maximumává, azaz a legfőbb és legfontosabb népgyűlésévé. Mivel kifejezetten katonai alapon szerveződött, a polgárok fegyveresen vettek részt rajta, ezért a Campus Martiuson tartották (fegyveres hadsereg nem léphetett a Város területére!). A katonai főhatalommal és általános imperiummal bíró magistratusok, a consul vagy a praetor hívta össze és elnökölt rajta. Hatáskörei: – a fontosabb magistratusok (consul, praetor, censor) választása; – háború és béke kérdése; – a fontosabb államügyek tárgyalása; – törvényhozás (ennek java része 218 után átment a comitia tributa hatáskörébe – 240-től amúgy sem volt az uralkodó osztályoknak többsége!); – a ius provocationis alapján a magistratustól fellebbezett, főbenjáró b0ncselekmények tárgyalása. A mariusi hadseregreform eleve kikezdte a polgárok általános katonai szerepvállalását, majd a principatus elejére a comitia centuriata hatásköreinek jó része is elenyészett, míg végül többé össze sem hívták. (Pozsárkó Csaba: Ius Publicum)

Equites / Patricii – Plebs / Plebeii lovasság anulus aureus, clavus, trabea, calceus patricius, phalerae magistratura cliens servus (manucipium) Római patricius szobra i.e. I. sz. – i. sz. I. sz.

Rendi küzdelmek a korai római társadalomban Patricius – Plebeius Ellentét Gazdasági változások Katonai fejlődés, harcmodor változása (secessio 494, 449) Politikai - Hatalmi változások tribunus plebis (2 > 10), aedilis (493 Ceres, Liber, Libera temploma), consilium plebis - plebiscitum

A plebs sikerei comitia tributa A 35 tribus gyűlése a hagyomány szerint 471-től működött, szintén a consulok vagy praetorok vezetésével, általában a Forumon ülésezett. Hatáskörei: – 218-tól a törvényhozás java része; – a kisebb súlyú (pénzbírságra menő) bűnperek tárgyalása; illetve – az alacsonyabb rangú, csak potestasszal bíró magistratusok (quaestor, aedilis, tribunus plebis) választása. Mivel hatalompolitikailag nem volt annyira fontos, mint a comitia centuriata, valamivel túl is élte azt, és még a principatus els századában is idnként összehívták, ha a császár úgy vélte, egyes döntései szélesebb legitimitást igényelnek.

Plebs sikerei Leges duodecim tabularum 451 Lex Valeria Horatia 449 - sacrocantitas, plebiscitum 445 lex Canuleia házasság 366/367 lex Liciniae Sextiae – (föld, consul) 326 lex Poetelia Papiria – adósrabszolgaság eltörlése 287 leg Hortenisa „de plebisicitis”

Comitia centuriata i.e. 509 Iuppiter Capitolinus,Iuno és Minerva temploma i.e. 493 Ceres, Liber és Libera temploma Consul Senatus (senatus consultum) Rex sacrorum Praetor (első plebeius 337) Quaestor Censor (i. e. 443) (első plebeius 351) Dictator, magister equitum (első plebeius 356) i.e. 494 – secessio – tribunus plebis (sacrosanctus, ius intercessionis) Concilium plebis (plebiscitum) i.e. 451/450 - XII táblás törvények – decemviri legibus scribundi

496 – Regilius-tavi csata 493 – Foedus Cassianum 396 – Veii megszerzése 387 – Alliai csata 367 – győzelem a gallok felett 367 – Leges Liciniae Sextiae 348 – második szerződéskötés Carthagóval 343-341 – az első samnis háború 341-338 – a latin háború 326-304 – második samnis háború 298-290 – a harmadik samnis háború 280-272 – a tarentumi háború 264-241 – az I. pun háború 218-202 – a II. pun háború 149-146 – a III. pun háború

A III-II. század Városállamból Birodalom

III. század mos maiorum i. e. 218 lex Claudia – 300 amphora A hódítások és háborúk társadalmi hatásai A társadalmi differenciálodás erőteljesebbé válik i. e. 326 adósrabszolgaság vége

III. század i.e. 271 271 224 cives Romani Patricius – plebeius küzdelmek lezárulása Új társadalmi rétegek csírái senatorok nobiles (Fabii, Aemili, Cornelii, Claudii, Valerii) homines novi magistratus – cursus honorum

A II. pun háború hatásai Hannibal italiai pusztításai Az ordo senatorius 100. 000 denarius (400. 000 HS) Equites (angustus clavus, anulus aureus) i.e. 180 lex Villia annalis – cursus honorum szabályozása i.e. 129 lex reddendorum equorum alsóbb rétegek (parasztság, plebs, liberti, servi, socii, provinciales) i. e. 177 Lex Claudia de sociis et nomine Latinis i. e. 149 lex Calpurnia – magistratusok és helytartók túlkapásai ellen

A II – I. század társadalmi ellentétei nobiles – senatores – homines novi arisztokrácia – parasztság cives Romani – socii cives Romani – servi

A köztársaság agóniája cives Romani – socii – provinciales 154 - 138 Viriathus és a lusitanok felkelése 149 Andriskos felkelés (Macedonia) 148 Achai liga 133 – 129 Aristonikos felkelése (Pergamon) 125 – socii lázadása 91 – 89 – a szövetséges háború 80 – 72 Sertorius Hispaniája Lex Iulia 90 Lex Plautia Papiria 89

A köztársaság agóniája cives Romani – servi parasztság i. e. 135-132 I. szíciliai rabszolgafelkelés i.e. 104 – 101 II. szíciliai rabszolgafelkelés i. e. 74 – 71 Spartacus-féle rabszolgafelkelés

A köztársaság agóniája nobiles – senatores – homines novi A föld kérdés Optimatae – populares i.e. 133 Ti. Sempronius Gracchus i.e. 125 C. Sempronius Gracchus i.e. 104 – 100 C. Marius i.e. 91 M. Livius Drusus i.e. 82 – 79 L. Cornelius Sulla dictatorsága Cnaeus Pompeius Magnus Caius Iulius Caesar Marcus Licinius Crassus