A hazai középvárosok területi tőkéje Tóth Balázs István PhD-hallgató Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Győr, 2011. október 14-15.

A területi tőke elméletének háttere A területi tőkével kapcsolatos néhány szakmai kiadvány és tudományos publikáció: OECD (2001): a területi tőke fogalmának bevezetése EB (2004, 2005): a területi tőke és a kohézió viszonyának értelmezése Camagni (2008): a területi tőke komponenseinek meghatározása Capello et al. (2009): a területi tőke ökonometriai modellezése Giffinger et al. (2007): az európai nagyvárosok belső erőforrásainak feltérképezése („european smart cities”) Ágh (2007), Illés (2009), Salamin (2009): a területi tőke és a fejlesztéspolitika viszonya Schneider (2009): a területi és társadalmi tőke térszerkezeti vonatkozásai az európai makrorégiók példáján Tóth (2009, 2010): a területi tőke komponenseinek elemzése, tőkejellegének vizsgálata, regionális gazdaságtanban használt fogalmakhoz való viszonya

A területi tőke elméletének háttere A területi tőke koncepciójára ösztönzőleg ható elméletek, kiadványok és publikációk: Európai Unió kohéziós politikájának kritikája és következményei → Barca (2009) jelentése az EU Regionális Politikai Főigazgatósága számára Kínálatoldali megközelítések iránti szükséglet → Camagni (2008) Elmozdulás a fenntartható fejlődés irányából az intelligens növekedés felé → Európa 2020 stratégia (2010) Szellemi tőke jelentések → Ricarda projekt stb. Egyéb elméletek: endogén növekedéselmélet, „közelség”-elmélet (Gilly-Torre 2000); helyi innovatív környezettel kapcsolatos GREMI-elmélet (Camagni-Maillat 2006) stb.

A területi tőke mérése A területi tőke mérésére tett első kísérletek külföldön: Milánói Egyetem (ökonometriai modell) Bécsi Műszaki Egyetem Regionális Intézet Magyarországon korábban nem készült ilyen vizsgálat A jelenlegi vizsgálat a Bécsi Műszaki Egyetemen végzett kutatáshoz áll közelebb: Területi tőke elemzés célja: az elemzésbe bevont városok rangsorolása Komplex jellemzők alapján, számos indikátor bevonásával Elemzés időpontja: 2009 Elemzés területi szintje: kiinduláskor: magyar kis- és középvárosok (319) rangsoroláskor: magyar középvárosok (52)

Az elemzés struktúrája 6 17 51 karakterisztikus terület faktor indikátor területi tőke 3 7 24 (32) karakterisztikus terület faktor indikátor materiális erőforrások 3 10 27 (30) karakterisztikus terület faktor indikátor immateriális erőforrások

Az indikátorok jellemzői Elemi adatok → viszonyszámok Viszonyítási alap: 1, 1000, 10000 lakos, 1 vállalat, 1000 ha, területnagyság Indikátorok forrása: TeIR „Interaktív Elemző” KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Magyar Közút Nonprofit Zrt. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Magyar Szabadalmi Hivatal (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala)

A faktorelemzés alkalmassága Anyagi erőforrások jellemzői Nem anyagi erőforrások jellemzői KMO kritérium 0,840 (nagyon jó) 0,599 (elfogadható) Bartlett-teszt χ2=8326,55; df=276; p=0,00 χ2=4088,42; df=351; p=0,00 Faktorok számának meghatározása Kaiser kritérium Faktorok száma 7 10 Faktorrotálás módszere Varimax rotáció Teljes magyarázott variancia 76,3% 69,3% Forrás: saját szerkesztés (2011)

A karakterisztikus területek felállítása Anyagi jellemzőkre vonatkozó dimenziók: A települések vállalkozásainak jellemzői (2 faktorral, 8 indikátorral) A települések környezetének jellemzői (3 faktorral, 8 indikátorral) A települési szolgáltatások jellemzői (2 faktorral, 8 indikátorral) Immateriális jellemzőkre vonatkozó dimenziók: A települési közművelődés és tudáserőforrás jellemzői (3 faktorral, 8 indikátorral) A települések társadalmának jellemzői (3 faktorral, 8 indikátorral) A települések attraktivitásának jellemzői (4 faktorral, 11 indikátorral)

A magyar középvárosok területi tőke szempontú rangsora (2009) Forrás: saját szerkesztés (2011)

A klaszteranalízis eredményei Forrás: saját szerkesztés (2011)

Összegzés: hátrányok Általában kevés az olyan adat, információ, amivel a települések területi tőkéjét teljes körűen mérni lehetne: Felsőfokú végzettségűek az adott településen laknak-e vagy csak névlegesen élnek ott? A vállalkozások adóoptimalizálásra jöttek-e létre vagy tényleges termelő/szolgáltató tevékenységet folytatnak? Hogyan jellemezhető a helyi társadalom szervezettsége (pl. civil társadalom szervezettsége)?

Összegzés: előnyök Az előadás elsőként kísérelte meg indikátorok és főkomponensek széles körének bevonásával bemutatni és rangsorolás keretében összehasonlítani egy településtípus anyagi és nem anyagi erőforrásainak állapotát (fejlettség – lemaradás) Az elkészített elemzés hozzájárulhat a középvárosok megfelelőbb pozícionálásához a magyar településhálózatban Többletértékkel szolgálhat a területi versenyképesség vizsgálatához, valamint a területi tervezés számára is hasznosnak bizonyulhat

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! tothbalazsistvan@ktk.nyme.hu