A rendi monarchiák kialakulása
Franciaország a XI-XIII. században A Karolingok után a Capeting-dinasztia Hűbéri láncolat miatt széttagoltság Megoldás: Házasságokkal királyi fennhatóság kiterjesztése Hűségeskük a nagyobb hűbéruraktól Angol birtokok elvétele Végrehajtók: II. Fülöp Ágost, IX. (Szent) Lajos, IV. (Szép) Fülöp (XIII. század)
Anglia a XI-XIII. században 1066 Hódító Vilmos normann herceg alakítja ki a rendszert: nincs hűbéri láncolat → mindenki a király hűbérese Francia birtokok elvesztése → királyi hatalom meggyengül →1215 (Plantagenet) Földnélküli János: Magna Charta: a bárók szabályozzák a király jogait
Közös jellemzők: A királyok birtokaik helyett a regálékra helyezik át hatalmuk anyagi alapjait, ebből saját hivatalszervezet, zsoldoshadsereg A bárókkal szemben a köznemességre és a városokra támaszkodnak Kialakulnak a rendek: hasonló társadalmi helyzetű, azonos kiváltságokkal rendelkező, érdekeikért közösen fellépő csoportok A királyi tanács helyett parlament (Anglia 1265-től), rendi gyűlés (Fro. 1302-től) kialakulása
Működésük közös jellemzői A király hívja össze és határozza meg napirendjüket, oszlatja fel Jogkörük: új adók megszavazása, törvényhozás Szentesítés a király joga Szavazás: nem személyenként, hanem házanként (Anglia) vagy rendenként (Fro.) → lehetőség a kp-i hatalom megerősítésére
Az angol állam és társadalom
A francia rendi gyűlés
A rendek Franciaországban