Szupervízió A szupervízió a változás generátora 3. Szint Gondolati Érzelmi Cselekvési Célja: Szakmai és személyes vakfoltjaink megvilágítása, új perspektívából rálátni a „problémára”, elakadásokra (mit , miért nem tudok megoldani?), lehetséges megoldások Lényeges eleme: Reflexió, Önreflexió

Szupervízió Kapcsolati Szerződés Titoktartás Cél :olyan biztonságos, kritikamentes tér megteremtése, ahol mindenki őszintén megnyilvánulhat Senki-senkivel nem beszélhet a szupervízióban történtekről a szuperviziós ülést követően (ennek feszültségét el kell bírni)? Névtelenül lehet beszélni (esetről, a csoportdinamikáról, csoporttagok megnyilvánulásairól)? Csak az esethozó vagy az érintett fél előzetes beleegyezését követően lehet beszélni a történtekről? A szupervizióban résztvevő csoporttagok egymás között beszélhetnek, másoknak nem? Javaslat: Névtelenül , én-közlés formájában, csak a szupervizióban résztvevő szupervizáltakkal lehessen beszélni a történtekről (saját érzéseimről, rám hogyan hatottak a történtek, mi az ami engem foglalkoztat stb. ) Minősítésmentesség Cél a reflektív tanulás- magamra reflektálok, a történtekre, ahogyan azok rám hatottak, amit bennem elindítottak stb.

Szupervízió Eset Mi lehet eset? Válasz- Bármi ami a szakmai kérdésem, valós és konkrét Működés Passzolási lehetőség, egyenlőség ( mindenki szabadon megnyilvánulhasson, lehetőleg mindenki azonos időt birtokolhasson a rendelkezésre álló közös időből) , minősítésmentesség (egyet nem értés esetén sincs minősítés; elfogadjuk, hogy mindnyájan különböző nézőpontokból tekintünk az „esetre”), én-közlés használatával mutathatjuk be saját nézőpontunkat Bátorság- ami ahhoz, kell hogy a gondolatainkat, megéléseinket, az érzéseinket egymással megoszthassuk, annak érdekében , hogy egymás segítségével tanulhassunk (magunkról, másokról)- Tükörszoba nézőpontból tekinteni a szupervízióra, ahol mindnyájan a nagy , darabokból álló tükör egy-egy darabkái vagyunk (más-más szemszögből tükrözve vissza a látványt- néha torzítunk is:-) Ki-ki amennyit beletesz a közös munkába, annyit tud kivenni belőle (lehet passzívnak lenni, védeni magunkat, a gondolatainkat, érzéseinket- de akkor nem tanulunk, maradunk a meglévő biztonságos terepen, megerősítve a meglévő paradigmáinkat, működésünket- Eredménye: nincs változás)

Szupervízió A szupervízió fázisai: Ráhangolódás Esetválasztás –Szupervíziós kérdés megfogalmazása Esetbemutatás Tisztázó kör Reflexiós kör Zárás

Szupervízió Zárás Esethozó- Átfogalmazódott-e a korábbi szupervíziós kérdésed? Milyennek értékelted a csoportlégkört, az egymás közötti együttműködést és annak minőségét? Ki hogyan élte meg a másik működését a csoportban? Mi az , ami segítette, mi az ami hátráltatta a munkádat, működésedet (a csoportmunkát, a csoportműködést, az esethozó és a csoporttagok működését)? Hogyan látod a te személyes részvételedet a csoportban, a csoportfolyamatban ( a megfigyelő az esethozó, csoporttagok részvételére reflektáljon- ez benne milyen gondolatokat, érzéseket ébresztett, milyen cselekvésre késztette őt). Mi az, ami a te személyes stílusodat megkönnyítette, megnehezítette vagy adott esetben változtatta? Az én szupervizori szerepem hogyan hatott a te működésedre? Miben segítette, miben gátolta a te tanulási folyamatodat? Milyen irányban szeretnél fejlődni a te szakmai szerepedben? Kiben mi történt? A történtek hogyan alakultak az elvárásaidhoz képest? Kinek mi volt a tanulási hozadéka a mai közös munkának?

Köszönöm az aktív részvételt! Szupervízió Köszönöm az aktív részvételt!