A kórháztörvény megsemmisítése utáni jogi helyzet Mottó: Az Alkotmánybíróság a kórháztörvénnyel együtt nem helyezte hatályon kívül a jogrendszert. A kórháztörvény megsemmisítése utáni jogi helyzet Dr. Kökény Mihály 2003. december 16. 1/20

Az Alkotmánybíróság döntése FORMAI okból, a JÖVŐRE NÉZVE (határozatának kihirdetésétől) semmisítette meg az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. Törvényt, a „kórháztörvényt”. 2/20

Az Alkotmánybíróság NEM ÍTÉLTE ALKOTMÁNYELLENESNEK a ”kórháztörvény” egyetlen rendelkezését sem, csupán a törvény megszavazásának módját minősítette alkotmányellenesnek. 3/20

A törvény megsemmisítése NEM VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ, tehát a törvény előtt és a törvény alapján végrehajtott átalakulások, és létrejött szerződések továbbra is jogszerűek és érvényesek. 4/20

A részletekről… Mi változik és mi nem? 5/20

I. Egészségügyi szolgáltatók működésének általános szabályai Nem változnak, mert ezek a szabályok az egészségügyi törvényben és az egészségügyi törvény alapján kiadott rendeletekben találhatók meg. Nem változnak tehát az egészségügyi szolgáltatások minimumfeltételei és a működési engedélyezés. 6/20

II. Az egészségügyi közszolgáltatások szervezése Az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséért az egészségügyi törvény, az Önkormányzati törvény és az Államháztartási törvény alapján továbbra is a helyi önkormányzatok, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, más (intézménytulajdonos) minisztériumok (BM, HM, GKM) felelősek. 7/20

Az egészségügyi közszolgáltatás továbbra is megszervezhető: saját szolgáltató /költségvetési szerv vagy többségi állami, önkormányzati tulajdonú gt., kht./ fenntartásával, más közszolgáltatásért felelős szervvel megállapodva (pl. önkormányzati társulásban), a közszolgáltatást szerződésben, ellátási kötelezettséggel átvállaló magánszolgáltatónál. Ezeket az Önkormányzati törvény és az Államháztartási törvény teszi lehetővé. 8/20

Ami megszűnt a közszolgáltatás szervezésben: a garanciák kötelező rendszere A közszolgáltatásért felelős szerv nem köteles ötéves szakmai programot készíteni. A közszolgáltatásra vállalkozó magánszolgáltató pályázat nélkül kiválasztható. A közszolgáltatás átvállalására jelentkezők közül nem kell előnyben részesíteni az egészségügyi dolgozókból alakult vállalkozásokat. A szerződés megkötésekor nem kell vagyoni biztosítékot adni. A közszolgáltatás átvállalásáról szóló szerződések tartalmát, beleértve a vagyoni eszközökkel való rendelkezést is, az - Önkormányzati törvény és az Államháztartási törvény keretei között - a felek szabadon állapítják meg. 9/20

III. Közreműködői szerződések Ez a szerződéstípus megszűnik, DE az egészségügyi szolgáltatók, - ahogy más szolgáltatási ágakban is a vállalkozók - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint „teljesítési segédet” /közreműködőt, alvállalkozót stb./ vehetnek igénybe szolgáltatásaik nyújtásához. 10/20

Az Eüszt. szerinti „közreműködői szerződés”, mint nevesített szerződéstípus megszűnésével a „teljesítési segéd” igénybe vételéhez a köz-szolgáltatásokban sem kötelező a közszolgáltatásért felelős szerv hozzájárulása; a „teljesítési segédet” csak közbeszerzési eljárásban lehet majd kiválasztani azoknál a szolgáltatóknál, melyek a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak, és a „teljesítési segéd” szolgáltatása eléri a közbeszerzési értékhatárt; az egészségügyi dolgozókból alakult vállalkozásoknak nincsenek „előjogai” a közbeszerzési eljárásokban. 11/20

A szolgáltatók felelőssége Az egészségügyi szolgáltató és az általa igénybe vett „teljesítési segéd” felelősségét a beteggel szemben ugyancsak a Ptk. általános szabályai rendezik: a beteggel szemben továbbra is közvetlenül az egészségügyi szolgáltató felel, mind a saját maga, mind a „teljesítési segédje” által elkövetett hibákért. 12/20

A „teljesítési segéd” finanszírozása Az egészségbiztosítás finanszírozási szabályai a jövőben is kizárják, hogy a „teljesítési segéd” közvetlenül szerződjön az egészségbiztosítás szerveivel, tehát az egészségügyi szolgáltató fizeti ki a helyette és nevében a betegnek teljesített szolgáltatásokat a „teljesítési segédnek”. 13/20

Egészségügyi intézmények átalakulása, privatizációja Az Államháztartási törvény és az Önkormányzati törvény több mint egy évtizede lehetővé teszi, hogy az állami szervek és az önkormányzatok a közszolgáltatásaikat ne az általuk fenntartott költségvetési szervekkel valósítsák meg, hanem e szolgáltatásokra gazdasági társaságot vagy közhasznú társaságot, esetleg közalapítványt alapítsanak. Az állami vagy önkormányzati társaságokban magánszemélyek és vállalkozások tulajdoni részesedést szerezhetnek. 14/20

Az átalakulás és privatizáció szabályai közül Változatlanok: az Államháztartási törvény és az Önkormányzati törvény általános szabályai, megszűnt: a tőkeemelés kötelezettsége a társasági részesedés megszerzésénél, a befektetők sorában az egészségügyi dolgozók előnyben részesítésének kötelezettsége, az egészségügyi ingatlanvagyon védelmét szolgáló „célvagyon” jogintézménye. 15/20

A végrehajtási rendeletekről… A törvényi alap megszűnésével javasoljuk a Kormánynak, hogy helyezze hatályon kívül: az egészségügyi ellátási szerződések pályáztatásról és a vagyoni biztosítékról, és a közreműködői szerződésekről szóló kormányrendeleteket. 16/20

Egészségügyi Fejlesztési Hitelprogram A Hitelprogram célja és rendeltetése módosul. A tárca 40 milliárd Ft hitelkeret biztosítását javasolja az egészségügyi kis- és középvállalkozások beruházásainak és eszközfejlesztésének kedvezményes hitellel történő támogatására. 17/20

A jövőről… A Kormány fontosnak tartja mindazoknak a garanciáknak a törvényi rendezését, amelyek most az Alkotmánybíróság döntésével kikerültek az egészségügy megújulását szolgáló jogi szabályozásból. A Kormány az egészségügyi reform céljaival összhangban megkeresi azokat a jogi szabályozási lehetőségeket, amelyek az egészségügyi közszolgáltatások sokszínű szervezeti és tulajdoni formái közepette kellő garanciákat nyújtanak az egészségügyi ellátáshoz való jog érvényesüléséhez. 18/20

Összegzés Az alkotmánybíróság döntése nem okoz működési zavart az egészségügy működésében, a közszolgáltatások szervezésében, és nem akadályozza az egészségügyi szolgáltatók átalakulását, privatizációját. A törvény hatályon kívül helyezésével egy szabályozatlanabb helyzet alakult ki: megszűntek egyes garanciális szabályok, amelyek az intézmény működési biztonságát szolgálták és megakadályozták az áron alul való eladását, megszűntek az egészségügyi dolgozók érdekeit, elsőségi jogait szolgáló szabályok. Mindenkit kellő önmérsékletre kérünk! 19/20

Köszönöm megtisztelő figyelmüket ! 20/20