Tudásmenedzsment Alapok Fogalma, generációk

Mennyire új ez a fogalom? a kifejezés az 1980-as évek közepén született (Sveiby – managing knowledge asset) Lief Edvinsson – az első CKO, Skandia, 1991. a köztudatba kerülés – 1991 és 1994-ben Thomas Stewart sorozata a Fortune magazinban In June 1991, Tom Stewart wrote an eye-opening article in Fortune, “Brainpower: How Intellectual Capital is Becoming America's Most Important Asset”, that helped change how many managers organized to compete and create value. „Evolution not a revolution”.

„Evolution not a revolution”. Számos szerző visszhangozza azt a vélekedést, hogy a tudásmenedzsment nem új, mindig is jelen volt a szervezetek, mi több, a társadalom életében, s mai formája pusztán a fejlődés természetes velejárója.

Egyetért az állításokkal? You can't manage knowledge – nobody can. What you can do is to manage the environment in which knowledge can be created, discovered, captured, shared, distilled, validated, transferred, adopted, adapted and applied. (Chris Collison and Geoff Parcell: Learning to Fly - Practical Knowledge Management from Leading and Learning Organizations, 2005) „if you ask someone, or a body for specific knowledge in the context of a real need it will never be refused. If you ask them to give you your knowledge on the basis that you may need it in the future, then you will never receive it." (Dave Snowden: Cognitive edge, )

Karl-Erik Sveiby szerint a tudásmenedzsment: a tudástőke feltárásának, létrehozásának megtartásának, megosztásának, számontartásának és felhasználásának integráltan kezelt és technológiával támogatott módja.

Larry Prusak szerint a tudásmenedzsmentnek célja a tudás láthatóvá tétele a tudás infrastruktúrájának kiépítése a tudás kultúrájának fejlesztése A tudásmenedzsment nem más, mint az intézményi szellemi tőke növelését célzó törekvések.

A tudásmenedzsment azoknak a tudatosan alkalmazott folyamatoknak és eszközöknek az összessége, amelyek lehetővé teszik az intézményi tudásvagyon feltárását, tárolását, a megosztása által működő tudástőkévé alakítását, és hozzájárulnak a tudásvagyon növeléséhez annak érdekében, hogy a szervezet megvalósíthassa céljait.

Tudásmenedzsment stratégiák a hangsúly az ismeretek dokumentálásán, visszakereshetőségén van, ez a könyvtárak hagyományos funkciója Rendszerező a közvetlen átadást célozza meg, a személyes kapcsolatokra épít, és a gyors, személyes ismeretátadáson van a hangsúly. Kapcsolati a reakció a jellemző, a kérdések feltevését ösztönzik, és mérik a válaszadás minőségét és gyorsaságát. Környezeti

Sveiby szerint Szervezeti és humán megközelítése – filozófia, szociológia, menedzsment, pszichológiai kérdések Technikai, informatikai megközelítés – tudás megragadása, rögzítése, átadhatósága

Karl Wiig Emberi erőforrás központú – képességek a tudásmegosztás, oktatás és tanulás terén Információmenedzsment, technológiai központú – tudás megragadása, felderítése, feldolgozása, elosztása Szervezeti hatékonyság központú – teljesítmény, hatékonyság növelése Intellektuális tőke központú - Intellektuális tőke növelése, fejlesztése, versenyképesség, vállalati érték növelése

Klimó Gábor Célorientált megközelítés – intellektuális tőke mérése Tanulásközpontú megközelítés – szervezeti tanulás folyamata (Nonaka) Folyamatközpontú megközelítés – tudásrészletek életének vizsgálata Technicista megközelítés – tudás kodifikálásának formái Környezetközpontú (ökologikus) megközelítés – előtérben a hatalom, viselkedés, kultúra és az alkalmazottak vizsgálata (Davenport modellje)

Corvinus Egyetem kutatói szerint TM megközelítések: Normatív (mainstream) közelítés – vezetői, tanácsadói szemlélet Szociológiai institucionalista közelítés – menedzsment divatjelenség, legitimációs eszköz Interpretatív/konstruktivista közelítése – a TM szimbolikus szervezeti jelentése, a tudás kulturális beágyazottsága Kritikai és posztmodern közelítése – az ideológiai kontroll, uralom, fegyelmezés eszköze

Information management Knowledge management Focuses on recording and processing explicit information (knowledge) capturing tacit and explicit knowledge and enhancing knowledge creation Takes information from Multiple sources and organizes into database systems One source and promotes reuse in other situations Relation to technology Highly dependent on technology, smart and sophisticated tools Employs technology (e.g. visualization) for knowledge discovery and productivity of innovation processes Designed for Centralized information storage and control Distributed access, storage and control emphases Inquiries for highly structed repositories Collaboration and sharing

Information management Knowledge management Focuses on recording and processing explicit information (knowledge) capturing tacit and explicit knowledge and enhancing knowledge creation Takes information from Multiple sources and organizes into database systems One source and promotes reuse in other situations Relation to technology Highly dependent on technology, smart and sophisticated tools Employs technology (e.g. visualization) for knowledge discovery and productivity of innovation processes Designed for Centralized information storage and control Distributed access, storage and control emphases Inquiries for highly structed repositories Collaboration and sharing

Difference between IM and KM „Information management concerns managing organization's information resources to improve the performance of the organization, whereas knowledge management concerns the processes of creating acquiring, capturing, sharing and using knowledge to enable learning in organizations.” (Mahfuz Judeh)  „Information management focus on activities needed for controlling organisation's records. This is done trough managing information resources, and IT resources can be used. People are important but not a critical resource. On the other hand, Knowledge management has people as a critical component to be managed. Also KM is oriented to improve the organisational performance and to add value through a set of key- process (mainly Knowledge sharing). (Guillermo Antonio Davila) https://www.researchgate.net/post/What_is_the_difference_between_knowledge_management_and_information_management

A Tudásmenedzsmentbe fektetett energia megoszlása

A TM fejlődése és az informatika kapcsolata 1. generáció Adattárak, dokumentum-tárházak, tartalomkezelő rendszerek Explicit tudás 2. generáció Neuronalapú rendszerek, szövegbányászat Adatbányászat Tacit tudás 3.generáció SPM, OLAP Wiki Web 2.0 Szemantikus technológia Hálózatok

A tudásmenedzsment generációi TM 1.0 Vállalat által meghatározott Top down - irányú Centralizált Parancs és kontroll Hierarchikus rendszer Explicit tudás megosztása a cél TM 2.0 Személyes hozzájáruláson alapszik Bottom up - irányú Decentralizált Hatalom a felhasználó kezében van Önszerveződő Tacit tudás kinyerése a cél TM 3.0 Globalizálódott tudásközösségek és hálózatok Kapilláris modell Centralizált decentralizáció Hatalom a hálózat tagjainak a kezében van Felülről vezérelt önszerveződés A partnerek tudásának kinyerése a cél