Összeállította: Drótos László Az „Európai Vaskultúra Útja” elnevezésű nemzetközi kulturális-turizmus program céljáról és tartalmáról Összeállította: Drótos László 2007. 09. 22.

AZ ELŐADÁS VÁZLATA: A KULTURÁLIS UTAK LÉTREJÖTTÉNEK INDÍTÉKAI AZ EURÓPA TANÁCS DÖNTÉSE ÉRTELMÉBEN A CÉLOK ÉS MÓDSZEREK AZ „EURÓPAI VASKULTÚRA ÚTJA” CÉLJA, ÉS SZERVEZETE A TECHNIKATÖRTÉNETI EMLÉKEK ÉS A HAZAI HELYZET SAJÁTOSSÁGAI AZ IPARI ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK ÉS HASZNOSÍTÁ-SÁNAK IDŐSZERŰSÉGE A GYŰJTŐ ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÓ, SZAKMAI PUBLIKÁLÓ MUNKA MIT TŰZ KI, ÉS HOL TART JELENLEG AZ EURÓPAI VASKULTÚRA ÚTJA PROGRAM? MIK A TOVÁBBI TERVEINK ÉS REÁLIS ESÉLYEINK?

I. A KULTURÁLIS UTAK LÉTREJÖTTÉNEK INDÍTÉKAI: 1. Az emberek mindnagyobb hányadának vágya és lehetősége a távolabbi tájak, népek életének, kultúrájának megismerésére. Az örökségturizmus fellendülése. 2. A politika törekvése a nemzeti, és a formálódó Európai Unió kultu- rális önazonosságának erősítésére. A nemzeti és európai identitás kialakítása. Ez utóbbi célt hívatottak betölteni más kezdeményezések is, például az „Európa Kulturális Fővárosa” évenként odaítélt elismerés, vagy a Kulturális Örökség Napja szeptember közepén, vagy a nemzeti kulturális hetek, kiállítások, rendezvények egyes külföldi országokban.

II. AZ EURÓPA TANÁCS DÖNTÉSE ÉRTELMÉBEN A CÉLOK: A fő törekvés: A tagállamok közötti egység erősítése, valamint az, hogy ez a cél a kultúra területén kifejtett közös tevé-kenységgel megvalósulhat. Tudatában annak, hogy az ilyen útvonalak, hosszú távú együttműködési programok kiinduló pontjai lehetnek a kutatás, az örökségvédelem, a kultúra és művészetek, az ifjúsági csereprogramok, az európai kulturális turizmus és a fenntartható kulturális fejlődés területeinek.

Nemzetközi intézmények: – EU Kulturális Útvonalakat Felügyelő Bizottság; – CEITA = Cooperation of European Iron Trail Associations, vagyis: A Vas Útja Európában Egyesületek Együttműködése, Eisenstrasse; – TICCIH = The International Committee for the Conservation of the Industrial Heritage (amely az ipari örökség feltárásával, kutatásával, megőrzésével és újrahasznosításával foglalkozó szakembereket fogja össze); – stb.

III. AZ „EURÓPAI VASKULTÚRA ÚTJA” CÉLJA, ÉS SZERVEZETE: – Célja a nagyközönség érdeklődésének növelése az európai vasgyártás története és kulturális vonatkozása iránt, a technikatörténeti ismeretek cseréjének elősegítése, és a kultúrtörténeti jellegű idegenforgalom bátorítása. – A Közép-kelet-európai Vaskultúra Útja osztrák szakemberek kezdeményezésére jött létre. A közeli napokban kapja meg a hivatalos működést elismerő oklevelet Luxemburgban.

Európai térkép a mozgalomról:

Magyar térkép a Vaskultúra Útjáról:

Magyar térkép az Ipari Örökség Útjáról: Az áttekintő térkép bemutatja Magyarország turisztikai régiónkénti ipari örökségét.

Kapcsolódás a Kulturális Utakhoz: – Tíz éve indult a Kulturális Utak programja. Ma már több mint 20 Kulturális Út nyerte el a működési tanúsítványt. (Címjegyzék) – Mi ezelőtt hét évvel kapcsolódtunk hozzá a MTESZ támogatásával, először a Barokk, majd a Vaskultúra Útja kapcsán.

IV. A TECHNIKATÖRTÉNETI EMLÉKEK ÉS A HAZAI HELYZET SAJÁTOSSÁGAI: 1. Ezek a relikviák mindig is szorosan kapcsolódtak az adott kor civilizációs színvonalához, egy táj, vagy nemzet, népcsoport gazdasági erejéhez, versenyképességéhez, életminőségéhez, összességében a kultúra egészéhez. 2. Az eddigi magyar történelem számos nemzetközi jelentőségű ipari produktumot, mérnöki találmányt, természettudományos kutatási eredményt, és jeles személyiséget adott a világnak.

Az ország ipari fejlettsége 1910 körül:

3. A termelő, az alkotó teljesítmény munkaeszközei, és maga a közösségi, vagy egyéni alkotás, az emberek legszélesebb köreit kötik szülőföldjükhöz, hazájukhoz, nemzetükhöz. Ez a legerősebb láncszem a nemzeti és európai kulturális identitás megterem- téséhez. 4. Ehhez a jelentőségéhez képest ma hazánkban az ipari örökség ügye alul reprezentált – az egyébként is mostohán kezelt – kulturális értékeken, a kulturális örökségen belül. 5. Az ipari örökség mára gazdátlanná vált. A gazdaság magánosítása következtében a külföldi tulajdonosoknak nincs ehhez kötődése, a hazaiak közül is csak néhánynak van. Az ipari múzeumok fele megszűnt, a megmaradtak nagy részére is ez a sors vár. Hatalmas értékek mennek veszendőbe.

V. AZ IPARI ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK IDŐSZERŰSÉGE: 1. A gazdaság állapota, innovációs teljesít-ménye döntő minden nemzet, közösség előrehaladása szempontjából. 2. Ismeretes kontinensünk versenyképes-ségének fokozódó lemaradása a Föld más területeihez képest. Hazánk viszont az EU-n belül is gyengülő versenypozícióba került. A mi térségünk – Észak-Magyarország – pedig kritikus leszakadásban van (az EU 256 régiójá-hoz viszonyítva az utolsó helyezettek között).

3. Ma már a döntéseket meghozó gazdaság-politikusok is látják, hogy ehhez az állapothoz miként jutottunk el, min kellene változtatni. (A szakmunkások aránya fele a környező országo-kénak; az alkalmazott-kutatási potenciálja 1/3-ára csökkent hazánknak az elmúlt 17 évben; gyengülő és létszámában is elégtelen a felsőoktatás természettudományos képzése; alacsony az innovációs készség, nem kellően motivált a reálértelmiség stb.). 4. A mérnöktudományok, a reálszakmák kellő társadalmi megbecsülése sok mindentől függ, de ezek között jelentős a szakmai múlt, az ipari örökség védelme, tárgyi és szellemi értékeinek, tapasztalatainak hasznosítása.

VI. A GYŰJTŐ, ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÓ, SZAKMAI PUBLIKÁLÓ MUNKA: 1. Folyt és folyik, – nagyobb részt önkéntes munka, civil kezdeményezés formájában – de a lakosság széles rétegei felé a népszerű ismertetés – a humánkultúra területéhez, sőt korábbi önmagunkhoz képest is – elmaradt. 2. Ahhoz, hogy az ország különlegesen gazdag technikatörténeti- és ipari öröksége betöltse a tőle elvárható szerepét, a téma kezelésében paradigma váltásra van szükség.

Egyebek között: – A gazdasággal foglalkozó szakminisztériumokban, a Kulturális Örökség Hivatalában, a települési önkormány- zatoknál, az ipari-, agrár-hagyományok, tárgyi, szellemi relikviák sorsának nyomon követésére legyen felelős szakember beállítva. – Valamennyi hazai és nemzetközi kulturális eseményen programba kell venni a technikai és ipari kultúra értékeinek publikálását. Ebben a mérnöki civil szervezeteket, a Magyar Tudományos Akadémia szervezeteit, a szakmúzeumok, levéltárak, könyvtárak szakembereit, és a Magyar Turizmus Rt.-t kell igénybe venni. – A technikatörténeti ismereteket, mint a nemzet kultúrtör- ténetének szerves részét az oktatás és képzés minden szintjén be kell iktatni, a médiák kötelező programjává kell tenni. – A szakmúzeumok és gyűjtemények szolgáltatásait látogató- barátúvá kell tenni, és létre kell hozni a Nemzeti Technika- történeti Emlékpark (tematikus élmény park) intézményét.

VII. MIT TŰZ KI, ÉS HOL TART JELENLEG AZ EURÓPAI VASKULTÚRA ÚTJA PROGRAM? 1. A luxemburgi felhatalmazás alapján a nemzetközi vezető szervezet az elkövetkezendő hónapokban rendezi bírósági bejegyzését, vezetőségének újraválasztását, további munkaterve elfogadását. 2. Közel ezzel egy időben tervezzük megalakítani – a Miskolc város polgármestere által kezdeményezett – „Európai Ipari Örökség Útja” program vezetőségét, amelynek meghatározó tagja lesz a Vaskultúra Útja, illetve első elnökét is innen választanánk Dr. Gerhard Sperl professzor személyében.

A tervezett Európai Ipari Örökség Útja:

3. B.A.Z. Megyei Önkormányzat és a szlovák határ menti önkormányzati szervezetek közösen tervezik az Európai Vaskultúra Útja fejlesztésének helyi programjait az elkövetkezendő évekre, amelynél EU-s forrásokat is igénybe vennének. 4. A határmenti fejlesztés alapvetően érinti majd a Kohászati Múzeum fejlesztési elképzeléseit.

VIII. MIK A TOVÁBBI TERVEINK ÉS REÁLIS ESÉLYEINK? 1. Folytatni szeretnénk az eddig kialakult, és bevált munkát, módszereket: Kutatás, anyaggyűjtés, publikálás minden szinten; Hazai hálózatépítés és ehhez az egymásra épülő turisztikai marketing kiadványok megjelentetése. 2. A már említett paradigmaváltás melletti lobbizás.

3. A nemzetközi kapcsolat építés és tartalmas fenntartása. 4. A hazai mérnöktudományok múltbeli és jelenlegi szellemi és tárgyi alkotásainak a digitalizálása és archiválása. 5. A privatizált állami ipari vállalatok által leadott levéltári iratanyagok rendezésének szakmai segítése. 6. Az ipari örökség ügyével foglalkozó hazai szervezet megfelelő kialakítása.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!