SZÁMVITEL
Számviteli elemzés házi-dolgozat ~ Műszaki menedzser, Pénzügy, Vezetés és szervezés mesterszak ~
Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Felépítés Válasszon egy gazdálkodó szervezetet, majd készítse el annak komplex elemzését! Küldje el a cég nevét és vizsgálni kívánt időszakot az ormos@finance.bme.hu címre. Elemzés Cím, Név, Tömörítvény (200-250 szó), tartalomjegyzék (1 oldal) Bevezetés, iparági áttekintés, cég bemutatása Nagyvonalú beszámoló elemzés Elemzés mutatók alapján Összefoglalás Irodalomjegyzék Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Elvárások Elektronikus leadás (ormos@finance.bme.hu) subject (tárgy): Számvitel_házidolgozat_MSc_NÉV Szigorú formai követelmények kiadott sablon alapján (házi dolgozat template) Hivatkozások forrás pontos, részletes megjelölése mindenhol nem csak a szöveges átvételeknél, hanem az ábráknál is Terjedelem min. 8, max. 12 oldal ábrák, mellékletek nélkül Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Finanszírozás, mint a tőkeszerzés folyamata 108 A tőke megszerzése lehetséges külső finanszírozással részesedés finanszírozás idegen finanszírozás belső finanszírozással forgalmi bevételből leírásokból nyereség visszatartása tartalékolás vagyon átrendezése révén rövid vagy hosszú távra Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Belső finanszírozás 108 A kiegészítő pénztőke a vállalkozás forgalmi folyamatából vagy az üzemvitelhez nem szükséges (feleslegessé vált) vagyonrészekben lekötött pénztőke felszabadításából származik. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Amortizációból történő finanszírozás 108 A vállalkozásba befektetett immateriális javak és tárgyi eszközök a termelési folyamatban fokozatosan - a termelési költségek között elszámolt értékcsökkenési leírás arányában - megy át az új termék értékébe. Mértékét alapvetően három számviteli alapelvnek megfelelően kell meghatározni: összemérés elve időbeli elhatárolás elve valódiság elve Technikailag (számvitelileg) költség, ami pénzkiadással nem jár. Valójában az elhasználódó berendezések cseréjének, felújításának fedezete. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Dinamikus szintentartás 108 A működő termelőeszközök technikai színvonalának hozzáigazítását a mindenkori korszerűségi követelményekhez, az eszközök dinamikus szinten tartásának nevezik. Kérdés az, hogy a leírási bevételekből képződő pénzösszeg, mint a korábban lekötött és a leírások által felszabadított (visszanyert) tőke elegendő-e a dinamikus szinttartások finanszírozásához? Ha ez nem elegendő, akkor a vállalkozás külső finanszírozás igénybevétele vagy nyereség-visszaforgatás nélkül nem képes megfelelni a „tulajdonosi elvárásoknak”. Eltérő nézőpontok „számviteles” szemlélet – a vállalkozás folytatásának elve „pénzügyes” szemlélet „adó szabályok” diktálta szemlélet Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
A visszatérülő tőke nagysága 108 Egy-egy ciklusidőn belül visszatérülő tőke nagyságát az eszközök értéke, és annak változása, az eszközök használati ideje, és a tőkebefektetés törlesztésének (visszanyerésének) módszere határozza meg. A befektetett tőke törlesztésének (visszanyerésének) módszerei lineáris (egyenletes) ütemű, gyorsított (az idő függvényében degresszív) ütemű és lassított (az idő függvényében progresszív) ütemű Mindenesetre a leírásoknak, amelyeket a költségek között elszámol a vállalkozás, a termékárakban folyamatosan realizálódnia kell, kizárólag így válhat valós fedezetté. Lehetőséget nyújt pótlólagos tőkebevonás nélküli finanszírozásra a beruházások terén. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Lineáris értékcsökkenési leírás 109 Lineáris ütemű leírást akkor célszerű alkalmazni, ha a termelőeszközt olyan termelési, szolgáltatási ágazatban alkalmazzuk, ahol a technikai fejlődés kiegyensúlyozott ütemű, a termelő-berendezéssel olyan terméket állítanak elő, amelyek tartósan jelentkező szükségleteket elégítenek ki és a termékek árában a számításba vett amortizációs idő alatt lényeges változás nem várható. idő Halmozott értékcsökkenés Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Egyenletes ütemű tőketörlesztés 109 Jól megállapított lineáris leírás (amortizációs kulcs) esetén sem lehet azt a követelményt támasztani, hogy a leírások elszámolása után a mindenkori nettó érték kifejezze az adott időpontban a termelő-berendezés termelőképességét, valós értékét. a fizikai elhasználódás, a gazdasági avulás nem lineáris Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Visszanyert tőke az amortizációs idő egyes éveiben 110 Kérdés az, hogy a visszanyert tőke elegendő-e a dinamikus szintentartás finanszírozásához? A dinamikus szintentartáshoz szükséges pénzösszeg nagyságát az időszakonként jelentkező pótlási (csere) igények határozzák meg, valamint az eszközök piaci árának változása befolyásolja. A leírások formájában felszabadított tőke nagyságát pedig az eszközök könyvszerinti bruttó, illetve nettó értéke, a bruttó, illetve a nettó érték évi növekedési üteme, a tárgyi eszközök használati idejének átlagos hossza, a tőkebefektetések törlesztési módszere Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Példa 110 tárgyi eszközeinek könyvszerinti bruttó értéke 250 MFt az eszközállomány könyvszerinti értéke évenként 6 %-kal növekszik, az eszközök használati idejének átlagos hossza 8 év, az induláskor beszerzett eszközöket a 6. év végén a piaci elvárások következtében le kell cserélnünk, az eszközök újrabeszerzési értéke 20%-kal emelkedett. Elegendő-e a leírásokból származó tőke az eszközök cseréjének finanszírozására? Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
folytatás 110 Az évenkénti leírás összege, a beruházások céljára rendelkezésre álló tőke az alábbiak szerint alakul: Eltelt évek Tárgyi eszköz bruttó értéke (millió Ft) Elszámolt amortizáció (12,5 %/év) Visszanyert tőke (millió Ft) 1 250,00 31,25 2 265,00 33,13 64,38 3 280,90 35,11 99,49 4 297,75 37,22 136,71 5 315,62 39,45 176,16 6 334,56 41,82 217,98 7 354,63 44,33 262,31 8 375,91 46,99 309,30 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
folytatás 110 A visszanyert tőkét bankban helyezzük el 12%-os éves kamatozással. Ennek értéke: Eltelt évek Visszanyert tőke évente (millió Ft) Kamattényező Visszanyert tőke felkamatolva (millió Ft) 1 31,25 1,7623 55,07 2 33,13 1,5735 52,13 3 35,11 1,4049 49,33 4 37,22 1,2544 46,69 5 39,45 1,1200 44,18 6 41,82 1,0000 Összesen 217,98 289,22 A pótló beruházásra rendelkezésre álló összeg 289,22 millió Ft, míg annak ára 250x1,2=300 millió Ft, tehát a visszanyert tőke nem elegendő. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
folytatás 110 A visszanyert tőke akkor nyújtott volna fedezetet a pótló beruházásra ha a tárgyi eszközállomány bővülésének üteme, és a visszanyert tőke hozama együtt meghaladta volna a piaci ár növekedését, vagy ha az amortizációs időt, tehát a gazdaságilag hasznos üzemidőt pontosabban tudja felmérni a vállalkozás. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy nem vettük figyelembe az elhasználódott berendezések értékesítéséből származó bevételt, ami természetesen a pótló beruházások finanszírozását szolgálhatja. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Degresszív értékcsökkenési leírás, gyorsított ütemű tőketörlesztés 110 A degresszív ütemű leírás alkalmazása az olyan eszközök esetében indokolt, amely eszközöket gyártó termelő ágazatokban a technikai fejlődés gyorsütemű, ahol a termékek piaca, a konjunkturális helyzet gyorsan, előre nehezen prognosztizálhatóan változik, az új termékek iránt a megjelenést követően átmenetileg nagy kereslettel, majd az érdeklődés nagymértékű csökkenésével kell számolni. idő Halmozott értékcsökkenés Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Degresszív leírás csökkenő maradványérték módszerével 110 A visszatérülő tőke összege a leírás egyes éveiben: Né = Az eszközök nettó értéke a leírási idő egyes éveiben am = A leírás mértéke (%) a leírási idő egyes éveiben n = A használati idő egyes éve Ebben az esetben is az a kérdés, hogy a visszatérülő tőke fedezetet nyújt-e a soron következő beruházásokra. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Példa 111 tárgyi eszközeinek könyvszerinti bruttó értéke 100 MFt az átlagos leírási idő 6 év, az évenkénti leírás értéke 40%, Az eszközök egy részét, technikai avulás miatt, a használati idő 4. évének végén ki kell cserélni, a kicserélésre kerülő eszközök könyvszerinti bruttó értéke 40 MFt, a prognosztizált árnövekedés 20%, az eszközállomány értéke évenként 10%-kal növekszik Elegendő-e a leírásokból származó tőke az eszközök cseréjének finanszírozására? Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
folytatás ha nem növekedne az eszköz állomány és nem volna csere 111 Eltelt évek Tárgy eszköz bruttó értéke (millió Ft) Nettó érték (MFt) Elszámolt amortizáció (MFt, 40%/év) Visszanyert tőke (MFt) Kamattényező Visszanyert tőke felkamatolva (6 év estén, MFt) 1 100 40,00 1,7623 70,49 2 60 24,00 64,00 1,5735 37,76 3 36 14,40 78,40 1,4049 20,23 4 21,6 8,64 87,04 1,2544 10,84 5 12,96 5,18 92,22 1,1200 5,81 6 7,78 3,11 95,33 1,0000 Összesen: 148,23 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
folytatás növekvő eszköz állományt feltételezve, még mindig csere nélkül 111 Eltelt évek Tárgy eszköz bruttó értéke (millió Ft) Nettó érték (MFt) Elszámolt amortizáció (40%/év, MFt) Visszanyert tőke (MFt) Kamattényező Visszanyert tőke felkamatolva (6 év estén, MFt) 1 100,00 100,0 40,00 1,7623 70,49 2 110,00 70,00 28,00 68,00 1,5735 44,06 3 121,00 53,00 21,20 89,20 1,4049 29,78 4 133,10 43,90 17,56 106,76 1,2544 22,03 5 146,41 39,65 15,86 122,62 1,1200 17,76 6 161,05 38,43 15,37 137,99 1,0000 Összesen: 199,49 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
folytatás változatlan állományt feltételezve, 40% csere a 4. év végén 112 Elszámolt amortizáció (40%/év, MFt) Visszanyert tőke (MFt) Kamattényező Visszanyert tőke felkamatolva (4 év estén, MFt) 40,00 1,4049 56,20 24,00 64,00 1,2544 30,11 14,40 78,40 1,1200 16,13 8,64 87,04 1,0000 A visszanyert tőke értéke összesen 12%-os betéti kamatot feltételezve 111,08 millió Ft. Az árnövekedéssel korrigált újrabeszerzési érték: 100x0,4x1,2=48 millió Ft. A fedezet tehát adott az elavult berendezések cseréjére. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
folytatás növekvő eszköz állomány mellett, 40% csere a 4. év végén 112 Elszámolt amortizáció (40%/év, MFt) Visszanyert tőke (MFt) Kamattényező Visszanyert tőke felkamatolva (4 év estén, MFt) 40,00 1,4049 56,20 28,00 68,00 1,2544 35,12 21,20 89,20 1,1200 23,74 17,56 106,76 1,0000 A bevonható forrás ez esetben 132, 62 millió forintra adódik, míg az igényelt beszerzési érték (a rendelkezésre álló eszköz állomány 40%-os cseréjét, valamint 20%-os áremelkedést feltételezve) 133,1x0,4x1,2=63,89 millió Ft. A fedezet tehát ebben az esetben is elégséges. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Degresszív leírás kumulatív (évek száma összege) módszerrel 113 M : a leírási idő teljes hossza n : a használati idő egyes éve Ha a leírási idő hossza 5 év akkor az egyes években a visszatérülő tőke összege a bruttó érték %-ában: Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
A befektetések visszatérülése késleltetett (progresszív) módszerrel 113 A befektetések késleltetett visszatérítése olyan esetben indokolt, amikor a termelő-berendezések bizonyos felfutási idő után képesek dolgozni azzal a termelőképességgel, amelyet a gyártó, szállító cégek garantáltak és amelyet a befektetési döntésnél számításba vettek. Ma már erre is lehetőséget nyújt a számviteli törvény. Követelmény tehát, hogy a számításba vett használati időn belül a befektetés teljes összegben visszatérüljön. Nagy a kockázat, nem javasolt. idő Halmozott értékcsökkenés Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Visszaforgatott nyereség 113 Ez az igazi önfinanszírozás. Ennek lehetősége és mértéke függ: a gazdálkodó szervezet (a vállalkozó) mindenkori nyereségétől, a nyereség adóztatásának módjától, azoktól az adókedvezményektől, amelyekkel az adótörvényben foglalt feltételek esetén a nyereség után számított adót az adózó csökkentheti és azáltal önfinanszírozó képességét növelheti, az osztalék (részesedés) politikától. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
A visszaforgatott nyereség nagysága 114 Első lépés az adózás előtti eredmény megállapítása Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (összköltség vagy forgalmi költség eljárással) Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Pénzügyi műveletek eredménye Adózás előtti eredmény Társasági adó Adózott eredmény Osztalék fizetés Visszaforgatott nyereség MSzE Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Osztalékpolitika szerepe 114 Az adózott nyereségből önfinanszírozásra rendelkezésre álló nyereség nagysága attól függ, hogy a gazdasági társaság mennyi osztalékot (részesedést) fizet a tulajdonosoknak. Kérdés, milyen árat fizetnek a tulajdonosok a vállalkozás önfinanszírozó képességének növekedésért, a növekedés lehetőségének biztosításáért. Az önfinanszírozás a vállalkozás gyarapodásának elengedhetetlen feltétele. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.
Tartalékolás 115 Sok tartalékkal találkozunk a mérleg forrás oldalán… Céltartalék céljelleggel felhasználható el kéne különíteni akkor válik valódi forrássá, ha bevételként realizálódik eldugjuk a pénzt és a tőkét a tulajdonos elől egy idő után fel kell használni, vagy csak feloldani Saját tőkén belül Eredménytartalék Lekötött tartalék az osztalékfizetési korlátot mutatja a tőketartalék vagy az eredménytartalék terhére a sajáttőke átrendezésével jön létre Tőketartalék Értékelési tartalék Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.