A felvilágosodás - a polgárosodás eszmeisége

A változások ereje. - Az ész kora A változás élménye - XVII. század ember  Újvilág birtokba vétele  Árforradalom világgazdaság kialakulása  áru- és pénzgazdálkodás elterjedése racionalizmust követel  újfajta (polgári) gondolkodás alakul ki, amely fejlődéshez vezet megismerhetőség – az ember előbb-utóbb úrrá lesz mindenen

A természettudományos világkép kialakulásának jelentősége Newton – egységes fizikai világkép  Természettudományos fejlődés  változó korszellem Ha világot is törvények irányítják  akkor az embereket a természettel  összhangban lévő tv. kell irányítani Az ész mindenhatósága (vélekedést felváltja a tapasztalat) Spekuláció, tartalom nélküli vitát az ÉSZ (ráció) megfigyelés, kísérlet váltja fel Vallási dogma  természeti törvények, ész Hagyomány  haladás Fanatizmus  tolerancia Zsarnokság  szabadság

Felvilágosodás Angliában Felvilágosodás Angliában alakul Miért itt?  Tőkés gazdálkodásban élen jár, az ész mindenhatóságát követeli a politikában is „fölvilágosítás” (neveléssel az ember és a társadalom is változtatható) születési előjogtól mentes társadalom

Angol felvilágosult gondolkodók Thomas Hobbes  John Locke  társadalmi szerződés értelmezése   Másként  A szerződés Joga van felbontani nem bontható fel a társadalomnak  „ember embernek  ha az uralkodó farkasa” sérti a szabadságot és a tulajdont  hatalmi ágak felbontása  tökéletes államforma   abszolút alkotmányos monarchia monarchia I. Károly Forradalom Thomas Hobbes John Locke

Felvilágosodás kiteljesedése: Franciaország Miért pont itt? - a társadalmi átalakulás előtt áll Montesquieu  1748 A törvények szelleméről  hatalmi ágak szétválasztása Törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom  ha zsarnokság társadalmi szerződés  Voltaire  A filozófia mestere (filozófiai elbeszélés mestere)  kormányzás - ésszerűség, ráció  egyház elszánt ellenfele, de a hitet nem  Anglománia Világpolgárság patriotizmus  régi jogok  közkincs Montesquieu  Hazafiság  szabadságjog, méltányos törvények Voltaire

A felvilágosodás terjedése Európában Montesquieu 1748 A törvények szelleméről A hatalmi ágak szétválasztása

Az enciklopédisták A francia felvilágosodás eredményei  Nagy Enciklopédia (28 kötet) a felvilágosodás eszmeisége áthatja a művet  A tudás javítja a társadalmat  az ember eredendően jó, de neveléssel javítható Diderot D’Alembert Holbach Helvetius

Rousseau, a forradalom atyja Eltérő nézetei voltak, túllép a felv. tanokon Radikális nézetek – a kispolgárság szószolója  magántulajdon és vagyon az állam előtt  társadalmi szerződés kialakulása  Locke és Montesquieu elutasítása  tovább fejleszti  új társadalmi szerződésre van szükség  Megalkotja a népfelség elvét (népszuverenitás)  köztársaság  az egyéni szabadság alárendelve a „közjónak”  civilizáció ártalmai, a vagyon elutasítása  Emilé, Új Héloise Rousseau, a forradalom atyja Jean-Jacques Rousseau

Közgazdasági elméletek Természettudományos fejlődés  új gazdasági nézetek merkantilizmus elvetése  angol Adam Smith, David Ricardo  szabad verseny, az egyéni önérdek a hajtóerő,  munkaérték-elmélet (áru értéke a belefektetett munka)  francia fiziokraták – Quesnay, Turgot  szabad és természetes fejlődés (Laissaz faire, Laissaz passur)  az új érték a mg. termelésből fakad Adam Smith David Ricardo Quesnay Turgot