A kereskedelem alakulása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A VÁSÁRLÁSI FOLYAMAT ÉS A PIAC
Advertisements

Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet
A fogyasztói orientáció és a piacok Magyarországon Dr. Sz ente Viktória Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Piacot.
RENDELÉS, VEVŐKISZOLGÁLÁS, E - BUSINESS
B2B-marketing – A szervezeti piacok
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
B – csoport E-kereskedelem logisztikája és E-logisztika
Ismétlés  A marketing a piac folyamatos elemzése, reagálás, és befolyásolás.  Orientációtörténelem: 1. Termelés orientált 2. Értékesítés orientált 3.
Változások a hazai kereskedelem szerkezetében 1945-től napjainkig
1 2  Éves forgalom: 2 ezer milliárd forint  Óriási átalakulás:A hagyományos kereskedelem helyébe a vertikális integráció lépett  Nyertesek: multinacionális.
A piac Szakiskola.
EZERMESTER a magyar barkácsbolt hálózat
2001. szeptember 13 LOGI-TECH Déri András 1 az e-kereskedelem után Déri András.
Értékesítési csatornák
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Negyedik előadás Március 11
A vállalkozások környezete
Vállalati folyamatok, alrendszerek, tömegszerűség, külső környezet, belső adottságok, hierarchia, kultúra.
A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után
A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai
Kulturális tőke (Capital cultural). A kulturális tőke halmozódása, a kultúra (magas kultúra) kialakulása már az ókorban elsősorban városi jellegű, erősen.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási ismeretek 11. osztály
III. A logisztika jövője
Piacelemzés - CRM beruházások alakulása
4000 körüli vállalkozás, - ennek 80%-a mikro-vállalkozás (10 főnél kevesebb foglalkoztatott), - 15%-a kisvállalkozás (10-49 fő foglalkoztatott) 100 ezer.
A postai képzés lehetséges irányai a felnőttképzésben és a szakképzésben április 5. Előadó: Szűts Ildikó Humánerőforrás vezérigazgató helyettes.
Hiányzók: Varga László, Horváth Balázs Szervezeti környezet.
Értékesítéspolitika Tevékenység Szervezet Kereskedelem:
A marketing piac tartalma
Mikro és kisvállalkozások szerepe a rövid ellátási láncban Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály.
Agrárgazdaság és a mai vidék viszonya és mai konfliktusai Dr. Buday-Sántha Attila egyetemi tanár.
Cím Petz Raymund, kutatásvezető december 6. Az üzleti és lakossági felmérésekből származó „sentiment” indikátorok.
A MARKETING KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE
Bauer András - Berács József:
Fogyasztói magatartás 2006
8. Az eladásösztönzés.
Nyereség, fedezetei pont fedezeti hozzájárulás
Jankuné Kürthy Gyöngyi AKI, Élelmiszerlánc Elemzési Osztály
EZERMESTER a magyar barkácsbolt hálózat
A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
A kereskedelmi vagyonvédelem aktuális kihívásai OKSZ-OKÉ OKSZ-OKÉ
Mire jók az üzletben díjak? László Géza. Díjak a világban Mi alapján?  Tényalapú díjak  Értékelés alapján kiosztott díjak  Garancia díjak Ki adja?
Készletgazdálkodás és logisztika
Az értékkategóriák.
Hol a pénz?. A Biyovis jövedelmező vállalkozás?!
BEPTRA „ Legjobb gyakorlatok” kis- és középvállalkozások számára Záró konferencia HURO0901/138/2.1.2.
1 Kockázati tőke a megújuló energia finanszírozásában Zsembery Levente HVCA Oktatási Bizottság.
Dr. Veres István BME-MVT Az értékesítés funkciói, szereplői, az értékesítési rendszer tervezése.
GfK HungáriaFogyasztói kötődés, kereskedelmi hűségprogramok2011. május 26 Fogyasztói kötődés, kiskereskedői hűségprogramok GfK Hungária Kovács Krisztina.
 Üzleti szervezetek, vállalkozások, vállalatok fogalma  Üzleti szervezetek: azok a fogyasztói igényt kielégítő szervezetek, amelyek gazdasági erőforrásaikkal.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Pogány András stratégiai igazgató
Szalókyné Tóth Judit ügyvezető igazgató február 13.
A kápia paprika lehetőségei az export piacokon
9. tétel.
Operatív menedzsment és versenyképesség
8. tétel.
Marketing I. X. előadás Beszerzési magatartás és ipari marketing
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Marketing I. X. előadás Beszerzési magatartás és ipari marketing
A piac és a piacgazdaság
Értékesítés, kereskedelem
A kereskedelem fogalma, szerepe a gazdaságban
Fizetési mérleg jelentés április
Napjaink legfontosabb ipari ágazata, az elektronika
A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra
Előadás másolata:

A kereskedelem alakulása

1. A hazai belkereskedelem a rendszerváltozás után gyenge vásárlóerő, erős konkurenciaharc, előprivatizáció: „kisboltok” megjelentek a multik, a kereskedelem szerepe nőtt,

1. A hazai belkereskedelem a rendszerváltozás után javul a választék, koncentráció elindult, 170 ezer üzlet, az ország egyes területei lemaradoznak, aztán javultak az életkörülmények, változnak a fogyasztói szokások,

2. Változások 2000 után - összefoglaló szétaprózódott bolthálózat tovább koncentrálódik, külföldi vállalkozások részesedése 50%, multik területi terjeszkedése, „plázaláz” – építés-hullám, kisboltok súlya csökkenő, hipermarketek egyre erősebbek,

3. Trendek és strukturális változások a kereskedelemben 3.1. Erősödő verseny és koncentráció: új nagykerek nőttek ki: hipermarketeket szolgálnak ki, a kicsik önálló beszerzési társulásokat hoztak létre, amelyek felkészültek, jó szállítási lehetőségekkel rendelkeznek, jó logisztika.

3. Trendek és strukturális változások a kereskedelemben 3.2. A fogyasztás változása: a vásárlók igényesebbek lettek, nőtt a kereslet, a fogyasztók nincsenek helyhez kötve, változó árukészlet, akciók keresése, de 2008!

3. Trendek és strukturális változások a kereskedelemben 3.3. Új technológiák előretörése: elektronikus fizetési mód, QR-kód és lehetőségei

4. A kereskedelmi formák változásai 4.1. A fogyasztói szokások változásának hatásai: igényesebb felső és középréteg, megváltozott vásárlási szokások, a ritkábban nagyobb tételben való vásárlás, nő az élményvásárlás iránti igény, a személygépkocsi-használat családi szinten megközelíti a lehetséges felső határt,

4. A kereskedelmi formák változásai 4.1. A fogyasztói szokások változásának hatásai: folyamatosan nő az élelmiszerválaszték , környezetkímélő termékek minimálisak, az emberek élelmiszer-választási szokásait egyre inkább az érzelmek befolyásolják, a fogyasztás ugyanakkor egyre inkább az önkifejezés eszközévé válik – presztízsélelmiszerek

4. A kereskedelmi formák változásai 4.1. A fogyasztói szokások változásának hatásai: a társadalmi osztályba tartozás, vagy jövedelem nem egyenes meghatározója a vásárlási szokásoknak, minden csoportban jelen van a spórolós, illetve a nagyvonalúan vásárló,

4. A kereskedelmi formák változásai 4.2. A gazdaságban és társadalomban bekövetkező változások hatása: A gazdaság minden területén nagyfokú tőkekoncentráció megy végbe. Szükség van a nagy alapterületű, rendkívül nagy választék bemutatására képes hálózati egységekre. A nagyvárosi belső területek zsúfoltsága együtt jár a zöldövezetbe, városkörnyéki településekre való kiköltözéssel.

4. A kereskedelmi formák változásai 4.3. Technológiai változások hatása: szükség van a nagy alapterületű egységekre, fejlődik a szállítás, a szállítói csomagolás, a számítógépek alkalmazása a gazdaság számos területén, pontosabb és rövidebb határidővel lehet tervezni a beszállításokat,

4. A kereskedelmi formák változásai 4.3. Technológiai változások hatása: a vonalkód alkalmazása nemcsak a nyilvántartás szempontjából előnyös, hanem a fizetés is felgyorsul, az elektronikus áruvédelem az eladótérbe kihelyezett áruk nagyfokú biztonságát garantálja,

A kereskedelmi koncentráció

A kereskedelmi koncentráció fogalma A kereskedelemben számos jelenségnél találkozhatunk a koncentrációval. Ezek közül a hét legjelentősebb terület: – a forgalom (illetve az árbevétel), – az eladófelület (alapterület), – a piac, – a tőke (vagyon), – a létszám (foglalkoztatás), – a jövedelem és – a rendelkezési hatalom.

A kereskedelmi koncentráció fogalma A kereskedelmi koncentráció a kereskedelmi forgalom (árbevétel) kevés nagyméretű gazdasági egységre (vállalatra, boltra stb.) való összpontosulását jelenti, azaz a kereskedelmi forgalom nagy hányadát kevés nagyméretű gazdasági egység bonyolítja le.

A kereskedelmi koncentrációt az jellemzi, hogy egyre nagyobb kereskedelmi forgalom egyre kevesebb kereskedelmi vállalatnál és üzletnél összpontosul.

A koncentráció iránya a következő lehet: horizontális (például nagykereskedelem), vertikális (egymást követő termelési, illetve kereskedelmi szintek, például nagy és kiskereskedelem), konglomerátum (vállalatok egyesülései).

A koncentráció többféle okcsoportra vezethető vissza gazdasági, jogi, szociológiai, technológiai.

A koncentráció konkrét okai például: növekvő népességkoncentráció, növekvő fogyasztói mobilitás, törekvés arra, hogy „mindent egy helyen vásároljanak meg”, a munkahely nem vonzó volta, új nemzedéki probléma, alacsony sajáttőke-jövedelmezőségi szint.

A kereskedelmi koncentráció osztályozása, tipizálása A beszerzési koncentráció azt jelenti, hogy kevés, nagyméretű beszerzési kereskedelmi gazdasági egységnél viszonylag nagy beszerzés összpontosul. Beszerzési gazdasági egység lehet például a vállalat, a bolt, a bolti és vállalati beszerzési társulás

A kereskedelmi koncentráció osztályozása, tipizálása Az értékesítési koncentráció az értékesítési forgalom kevés, nagyméretű kereskedelmi gazdasági egységre való összpontosulását jelenti.

A kereskedelmi koncentráció osztályozása, tipizálása Az országon belül a fontosabb értékesítési koncentrációtípusok a következők: vállalati koncentráció, bolthálózati koncentráció, tulajdonosi koncentráció, területi koncentráció.

A kereskedelmi koncentráció osztályozása, tipizálása A vállalati koncentráció azt jelenti, hogy a forgalom nagy hányada kevés, nagyméretű vállalatnál összpontosul. A bolthálózati koncentráció a forgalom kevés, nagyméretű hálózati egységnél való összpontosulása. Itt a kevés, nagyméretű egység nagyobb számú boltot jelent, mint a vállalati koncentrációnál, mivel a bolthálózat sok egységből áll.

A kereskedelmi koncentráció osztályozása, tipizálása A tulajdonosi koncentráció azt jelenti, hogy a kereskedelmi forgalom viszonylag kevés tulajdonosnál (tulajdonosi csoportnál) összpontosul. A kereskedelem területi koncentrációja fontos társadalmi, gazdasági jelenségekhez kötődik (például az urbanizáció, a kistelepülések szerepe, jövője).

https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_4

Kereskedelmi láncok Magyarországon az FMCG szektorban 1. A kiskereskedelmi forgalom nagysága: az élelmiszerek forgalma növekedett, elsősorban a hipermarketek növelték az eladásaikat, fokozatosan növekszik a gyógyászattal kapcsolatos termékek forgalma, az iparcikkek forgalma visszafogottabb

Kereskedelmi láncok Magyarországon az FMCG szektorban A forgalom koncentrációja: a külföldi láncok piaci részesedése nőtt, egyre nagyobb alapterületű üzletek száma nőtt, folytatódott a koncentráció, új üzletek nyílnak,

Kereskedelmi láncok Magyarországon az FMCG szektorban A vásárlási szempontok alakulása: legfontosabb szempontok: ár, minőség, választék, lakóhelyhez, munkahelyhez való közelség, nőtt a heti bevásárlók aránya, szakboltok, piacok szerepe csökkent.

Kereskedelmi láncok Magyarországon az FMCG szektorban Az élelmiszermarketing szerepe a hazai élelmiszerfo- gyasztásban: elsősorban a multik voltak előtérben, a nemzeti jelleg hátrébb szorult, a globalizáció meghatározó volt: ki akarták „nevelni” a saját vásárlóikat, a reklámok fogyasztási kultúrát, életérzést mutattak be,