A fejlődés útja és szakaszai

Előadásvázlat I. - A fejlődés fogalmának értelmezése nem teozófiai szempontból II. - A fejlődés értelmezése a teozófiai világkép alapján 1. - A fejlődés rövid, általános teozófiai értelmezése 2. - A fejlődés színterei 3. - A fejlődés folyamata a Világegyetem egyes szintjein 4. - A fejlődés résztvevőinek kapcsolata 5. - A teozófiai fejlődésfogalom elemei

I. - A fejlődés fogalmának értelmezése nem teozófiai szempontból

Biológia Történelem Filozófia XIX. század - Az embernek mint az univerzum legmagasabb rendű lényének tudományos eszközökkel történő bizonyítása. Olyan - anyagi rendszerekre jellemző- , változást eredményező mozgás, amely bizonyos stagnálások, visszaesések ellenére magasabb minőségi szervezettségű rendszereket eredményez. A marxista filozófiában a fejlődés fogalma a legszorosabb kapcsolatban áll a mozgás, az ellentmondás, a minőség, a mennyiség fogalmával. Biológia Lassú fejlődési folyamat, amely során az élettelen anyagból kialakulnak a mai törzsek. Történelem Hegel szerint az emberiség fejlődése a modern állam fejlődése, amely Isten menetelése a földön. Marx szerint a társadalmi fejlődés a termelőerők és a termelési viszonyok ellentétéből és az ellentétek gyors, forradalmak által történő feloldásából áll.

Pszichológia Az fejlődés fogalma az ember fejlődését írja le, amely egész életen keresztül folytatódik. A fejlődési folyamat részei: - testi fejlődés, - perceptuális fejlődés, - hallás, látás változásai, - kognitív fejlődés (gondolkodás, nyelvi képességek, emlékezet).

II. A fejlődés értelmezése a teozófia világképe alapján

- A fejlődés általános teozófiai értelmezése Kiindulópont és végpont: Isten Cél: Isten önmegismerése Eszközök: Isten részei, a teremtett világ szellemi és anyagi létezői Megvalósítás folyamata: folytonos és szakadatlan teremtés, amely a teremtett létbe helyezi Isten végtelen lehetőségeit Mozgató erő: élet, energia, amely Isten teremtő erejeként fogható fel Növekvő tudatosság

2. - A fejlődés színterei

Fejlődési színterek Világegyetem és részterületei – galaxisok, naprendszerek, bolygók, fizikai formák /ásványi-, növényi-, állati-, emberi testek, stb./

Világegyetem/Isten/

Tejútrendszer/Logosz/

Naprendszer /Logosz/

Bolygólánc/Logosz/

Föld

A földi fejlődés színterei Elemi birodalom Ásványi birodalom/1. birodalom/ Növényi birodalom/2. birodalom/ Állati birodalom/3. birodalom/ Emberi birodalom/4. birodalom/ Emberen túli birodalom/5. birodalom/

3. - A fejlődés folyamata a Világegyetem egyes szintjein

A – A Világegyetem egészét átfogó fejlődés

Az élet értelme és célja/áttekintés/ Az élet értelme a tudatosság kifejlődése az anyagban. A monádok megnyilvánulása a káoszból a kozmoszba lépés pillanata /négy folyamaton mennek keresztül-2-49. szint anyagfajtái között/. ↓ A monádok az anyagfajtákra reagálva fejlesztik tudatosságukat. Az involváció /Magába foglalás, maga után vonás ( mint következményt), magától értetődővé tevés./ és evolváció /kitép, kibonyolódik/ során csak tudatcsírával rendelkeznek. Az involúció/összetekeredés/ során a monádok a 43. és 49. világ között egyre alacsonyabb anyagi formákba öltöznek, miközben tudatuk aktivizálódik.

Az ötödik természeti birodalomban (az emberfölötti birodalom) Az evolúció a 49. világban kezdődik. A monád több lépésben megszabadul a sűrűbb anyagtól, aktív tudatosságuk fejlődik. A monád sorban keresztülhalad az ásványi, a növényi és az állati birodalmakon. A monád az emberi birodalomban (a negyedik természeti birodalom), öntudatos lesz. A tudat a fizikai (49.), az emocionális (48.) és a kauzális-mentális (47.) világban fokozatosan aktiválódik. Az ötödik természeti birodalomban (az emberfölötti birodalom) a monád expanzívvá válik /46. világ/ és folyamatosan növeli tudatosságát, összekapcsolódva más monádokkal/buddhikus világ-szeretet-bölcsesség világa/. Ezáltal bolygószintű tudatosság jön létre, amelyben az összes tapasztalat rendelkezésre áll. A tudatközösség az ötödik birodalom felső világában, a 45. világban /Nirvanikus világ/, és az isteni birodalmakban /44. világtól felfelé/ folyamatosan nő/az expanzió folytatódik/.

Ekkor a monád eléri a kozmikus mindentudást és mindenhatóságot. Az 1–7. világban, a monád, az önazonosságát megőrizve, a kozmosszal eggyé válik. Ekkor a monád eléri a kozmikus mindentudást és mindenhatóságot. Megnyilvánulásának célja ez. A kozmosz feladata lehetőséget adni a monádok számára tudatosságuk kifejlesztésére

A megnyilvánulás A megnyilvánulást jellemzői Tudatjellemző A monád a tudatnélküliségtől a kozmikus mindentudásig fejlődik. Anyagjellemző Az anyag átalakul és finomodik, ezáltal képessé válik egyre alkalmasabb szervek megépítésére a fejlődő tudatosság számára. Mozgásjellemző Az energiák harmonikus újrairányítása élet fejlődése számára. A monád útja az elkülönüléstől az egységig tart. A megnyilvánulás egységes folyamat, az összes folyamat teljessége a kozmoszban, amelynek során minden monád keresztülmegy négy alapvető folyamaton. A négy folyamat egymás mellett létezik.

A megnyilvánulás négy folyamata a következő:   (1) az involváció és evolváció (2) az involúció (3) az evolúció (4) az expanzió.

Involváció és evolváció   Involváció a monádok (1-atomfajta) összerendeződése egyre durvább anyagokat formálva a 2. atomfajtától a 49. atomfajtáig. A hét legalacsonyabb atomfajta/43–49. közöttiek/ mindegyike, tovább involválódva megformál hat molekulafajtát, összesen 42-t, amelyek a naprendszerek építőanyagai. A 49. atomot folyamatosan áthatják a 48. és az egyre magasabb atomfajták. Evolváció feloszlás jelent, a 49. típusú atomok feloszlása 48. típusú atomokká, a 48. típusú atomok feloszlása 47. típusú atomokká stb., míg a folyamat eljut a szabad monádokig (1-atomok). Az evolváció folyamán az anyag folyamatosan feloszlik, az involváció folyamán formálódó anyaggal helyettesítődve.

Az ősatomok vagy monádok állandóan lefelé , illetve állandóan felfelé áramlanak egy körforgást alkotva addig, amíg az alacsonyabb világok létezése szükséges a monádok megnyilvánulásához. Ez a keringés tartja meg az atomokat, molekulákat, anyagi formájukban.   Az involvációs és evolvációs anyag csak tudatcsírával rendelkezik, nem tud létrehozni más formákat. A létrehozott anyagi formák feltételei a következő folyamatnak: az involúciónak.

Involúció A folyamat a 43–48. világ között zajlik.   A folyamat a 43–48. világ között zajlik. A mozgásaspektus szerint az involvációs és evolvációs anyag atomja forog saját tengelye körül, az atom kering egy központi fókuszpont körül ciklikusan ismétlődő spirálokban. Az anyagaspektus szerint az összetett mozgás alapján jönnek létre a formák, amelyek szükségesek a monádok tudatának aktiválásához /pl. az ember mentális és érzelmi burka/. A tudataspektus szerint a monád tudatossága nő a formák építése során. A tudat az involúció alatt passzív, azaz a tudatosság csak külső hatásra aktiválódik. Az involúció a 43. világtól a 48. világig zajlik. A monádok atomokat, molekulákat és aggregátumokat formálnak. Ezek a kollektív anyagi lények az elementálok. Tudatosságuk aktivizálódásának kilenc szakasza a kilenc elementál birodalom.

Az involúció elementál birodalmainak megfelelői az evolúcióban a természeti birodalmak. A legkevésbé involválódott és tapasztalt elementálok az első elementális birodalomhoz tartoznak a 43. világban, a leginvolválódottabbak és legtapasztaltabbak a kilencedik birodalomhoz tartoznak a 48. világban. Az elementáloknak mindent meg kell tanulniuk saját birodalmunkban, hogy a 49. világba/sűrű anyagi/ léphessenek.

Evolúció és expanzió Az involúcióban a monádtudat aktualizálódik.   Az involváció és evolvációban a monádtudat kezdetleges. Az involúcióban a monádtudat aktualizálódik. A teljes involúció során /43–48. világ között/ a tudat passzív. Az involúciós életformák, az elementálok passzívak, csak a monádok aktiválják őket. A tudatosság az evolúció során a 49./fizikai/világban, annak legdurvább molekulafajtájában, a 49:7-ben jelenik meg. Csak ez az anyag rendelkezik akkora mozdulatlansággal és durvasággal ,hogy a monád érzi anyagi környezete és saját tudata, belső közötti ellentétet. A tudat aktiválása az akarat felébredését jelenti. Az involúciós lények közös tudattal rendelkező monádok közösségei, atomok, molekulák és aggregátumok/pl. elementálok/. Az önálló lényű monádok belépnek az evolúcióba. A monádok anyagi burokba öltözve aktiválják azokat/pl. kristály/.

Az evolúció és expanzió együtt tizenkét fő szakaszból áll. Az evolúció során a monádok aktiválják az egyre magasabb tudatosság-fajtákat az egyre magasabb világok egyre magasabb anyagfajtáiban. A 49. világban kezdődő evolúciót az esszenciális, 46. világban felváltja az expanzió.   Az evolúció és expanzió együtt tizenkét fő szakaszból áll. A monádok hat szakaszt a naprendszer világaiban/49–43 /, és hatot a kozmikus világokban /42–1/ járnak végig. A tizenkét szakasz a 12 természeti birodalom.

Az én nem „semmisül meg a világlélekben”. Az evolúció és expanzió „felfelé” halad. A monád ahhoz, hogy képes legyen aktiválni egy magasabb tudatfajtát, előbb aktiválnia kell az összes alacsonyabb fajtát.   Az ásványi és növényi birodalomban a monádnak már van aktív tudatossága, amellyel formát épít. A monád aktivitása kezdeményező erőben és formaépítő képességben jelenik meg. A monád törekedni kezd az objektív tudatosságra, ez a törekvés eredményezi a fizikai szervezet érzékszerveinek kifejlődését, amely az állati birodalomban éri el tetőpontját. A teljesen kifejlődött objektív tudatosság elősegíti az öntudat kialakulását. A monádnak meg kell tapasztalnia a teljes elkülönülést, majd ezt legyőzve az emberfölötti világban kezdődő expanzióval el kell jutnia a monádok közösségébe. Az expanzióba való belépéssel az egyén – az önazonosságát és öntudatát megőrizve – egyre több monáddal egyesül egy közös tudatban. Az én nem „semmisül meg a világlélekben”.

A tudat ébredésének a következő fokozatai emelkedtek ki: Az emberi birodalomig a monád az összes alacsonyabb fokú tudatosságot kifejlesztette, a jelenlegi emberi, 47–49. világokhoz tartozó tudatosságáig.   A tudat ébredésének a következő fokozatai emelkedtek ki: -passzív tudat, -objektív tudat, -öntudat, -csoporttudatba. Az involúció elementális birodalmaiban a monádnak passzív, szubjektív tudata van a 43–48. világ között.

Természeti Birodalmak A naprendszeren belüli hat természeti birodalom (1) ásványi birodalom 47–49. világban (2) növényi birodalom 47–49. világban (3) állati birodalom 47–49. világban (4) emberi birodalom 47–49. világban (5) esszenciális birodalom 46. és 45. világban (6) manifesztális birodalom vagy első isteni birodalom 44. és 43. világban   8. A naprendszeren túli hat természeti birodalom: (7) második isteni birodalom 42–36.világban (8) harmadik isteni birodalom 35–29. világban (9) negyedik isteni birodalom 28–22. világban (10) ötödik isteni birodalom 21–15. világban (11) hatodik isteni birodalom 14–8. világban (12) hetedik isteni birodalom 7–1. világban

-az ásványi és növényi birodalomban aktív szubjektív tudatosságuk van A monádoknak: -az ásványi és növényi birodalomban aktív szubjektív tudatosságuk van /49. világ/, -az állati birodalomban aktív objektív tudatosságuk van /49. világ/, aktív szubjektív tudatosságuk van a 48. világban, -az emberi birodalomban aktív, objektív, elkülönült öntudatuk van /49. világ/, aktív szubjektív elkülönült öntudatuk van a 48. és 47. világban, -az esszenciális birodalomban aktív, objektív és szubjektív öntudatosságuk van a 45–49-világokban, egyidejű csoporttudatossággal.

B – A Naprendszer egészét átfogó fejlődés

A Naplogosz fizikai teste

A 10 bolygólogosz /1-10. sorszámmal/ A 10 bolygólogosz

A Naprendszer bolygóláncai A Naprendszerben 10 fejlődési rendszer van. Vulkán rendszer Vénusz rendszer Föld rendszer Jupiter rendszer Szaturnusz rendszer Uránusz rendszer Neptunusz rendszer A 8-9-10. rendszernek jelenleg nincs neve, mivel nem tartalmaznak fizikai bolygót. A 8. rendszert néha „Aszteroidák”-nak nevezik. A rendszerekben egymás után egyenként 7-7 bolygót tartalmazó 7 lánc alakul ki. Egy rendszeren belül egy időben, nincs jelen az ábrán látható összes lánc összes bolygója.

A Földlánc hét bolygója

7 bolygói periódus hoz létre egy kört, és 49 bolygói periódus alkot 7 kört, vagy egy lánc-periódust. A Földlánc 7 köre

A bolygókörök Egy lánc mind a 7 bolygója egyidejűleg létezik. Egy adott időpontban azonban nem mindegyiken egyformán aktív az élet. Csak egy bolygó aktív és teljesen működő, míg a többi 6 alvó állapotban van. Az egyes bolygók sorban egymás után válnak teljesen aktívvá, vagyis a lények különböző osztályai által teljesen benépesítetté. Először az A bolygó válik tevékennyé, majd az élet eltűnik/ Amikor ez megtörténik, az élet a bolygón nem szűnik meg egészen, egy csekély mennyiségű élet, egyfajta magként mindig megmarad, és több fontos célt szolgál./ Az A bolygó alvó állapotba kerül, míg a B bolygó elkezd ébredezni. Hosszú idő után a B bolygóról is eltűnik az élet, amely C bolygóra kerül. A folyamat folytatódik, és valamennyi bolygó felébred egy-egy korszakra színteret adva az életáramlatnak. A bolygó teljesen aktív, fő életáramlatot fenntartó időszaka a bolygói periódus. Az életáramlat 7 bolygón történő végighaladásának időszaka egy kör, amely 7 bolygói periódust tartalmaz. Egy kör befejeztével, az egész folyamat kezdődik elölről, az élet az A bolygón ismét felébred, majd átlép a B bolygóra, utána egymás után a C, D, E, F, és G bolygókon jelenik meg és tűnik el, amíg csak a második kör be nem fejeződik. Ezután az egész folyamat újra megismétlődik egészen addig, amíg a 7 kör le nem zárul, amely így egy láncperiódust alkot.

7 bolygói periódus = 1 kör 49 bolygói periódus = 7 kör = 1 lánc periódus 343 bolygói periódus = 49 kör = 7 lánc periódus = 1 fejlődési rendszer 10 fejlődési rendszer = Naprendszer

A Naprendszer bolygóinak és láncainak összefoglaló képe A 8. 9. és 10. rendszerek láncait csak vonalak jelölik, mivel jelenlegi fejlődési fokozatuk nem ismert. A Naprendszernek 70 bolygója van, amelyek mindegyike a korábban leírtak szerint egy meghatározott helyet foglal el a térben, Napunk körül kering, vagy más módon függ attól. A Naprendszer bolygóinak és láncainak összefoglaló képe

A bolygószintű fejlődés jellemzői: egyéni létezők felett álló, egyéni nézőpontból „automatikusan” megy végbe, az egyéni fejlődés alapvető feltétele, az élet különböző létsíkú bolygókra vándorol, 1 láncperiódus után a bolygók felbomlanak, anyagukból új bolygók alakulnak ki/az egyéni létező újjászületéséhez hasonlóan/, a bolygószintű fejlődés számunkra összehasonlíthatatlanul bonyolultabb mint az egyéni fejlődés, egy adott bolygó hét bolygóperiódus után lép más létsíkra /pl. asztrális bolygóból fizikai bolygóvá válik/, nem ismert ,hogy e folyamat során lehet-e valamilyen hiba vagy késlekedés.

C – A bolygószintű fejlődés folyamata

Fejlődési vonalak Angyali fejlődési vonal Emberi fejlődési vonal Egyéb fejlődési vonalak

Az emberi fejlődési folyamat

A fejlődés menete A fejlődés résztvevői megszabadulnak az anyag egyéni tudatra gyakorolt torzító hatásaitól. A fejlődés következő szintjére lépés feltétele bizonyos nemkívánatos tulajdonságoktól való megszabadulás. A fenti folyamat első lépése a tulajdonságok kiirtása. A második lépés a nem kívánt tulajdonság hiányában való való rögzülés. A rögzülés állapota előkészíti a fejlődés következő szintjére való lépést. Az egyéni, emberi fejlődés folyamatának fontos pontja az egyéniesedés állomása valamint a tökéletes emberré válás pontja.

Napszellemek /Szoláris fejlődési vonal/ Emberi fejlődési vonal II. Beavatások fokozatai ? Beavatottak megnevezése 10. Hallgatag figyelő 9. Világ ura Emberi fejlődési vonal II. 8. Pl. Buddha Ember feletti szint Manu 7. Chohan 6. Asheka 5.

Tanítvány Emberi fejlődési vonal I. Beavatások Emberi szint 4. 3. 2. Fokozat Beavatottak megnevezése Emberi szint 4. Arhat/szent/ Tanítvány 3. Anagami/vissza nem térő/ 2. Sakadagami/egyszer visszatérő/ 1. Sotopanna/folyamba lépő/ fejlett emberek átlagemberek fejletlen emberek Állati szint állatok Növényi szint növények Ásványi szint ásványok Elemi szint elemi anyag

A fejlődés hatása a gondolatformákra Mohó, állatias vonzalom Sugárzó vonzalom

Gyilkos dühroham, tartós harag Törekvés mindenki átölelésére

Alacsony fejlettségű személy asztrális teste

Alacsony fejlettségű személy mentális teste

Átlagember asztrális teste

Átlagember mentális teste

Átlagember kauzális teste

Fejlett ember asztrális teste

Fejlett ember mentális teste

Fejlett ember kauzális teste

4. szintet elérő adeptus /Arhat/ kauzális teste

ARANY LÉPCSŐ Tiszta élet, nyílt elme, megtisztult szív, élénk értelem, világos szellemi meglátás, testvéries érzés tanulótársunk iránt, készség tanítást és tanácsot adni és kapni, személyes igazságtalanságok bátor elviselése, elveinkért való bátor helytállás, félelem nélküli védelme azoknak, akiket igazságtalanul bántanak és folytonos éber szemmel tartása az emberi haladás és tökéletesedés eszményének, amit a titkos tudomány elénk tár – ez az az Arany Lépcső, amelynek fokain a tanuló felhághat az Isteni Bölcsesség Templomához.

Az emberré válás szabályai    1. Kapsz egy testet Akár tetszik, akár nem, földi léted egész tartalmára ez a tiéd. 2. Tanulsz Teljes óraszámban látogatod az Élet nevű szabadegyetemet, ahol mindennap módod nyílik arra, hogy valami újat tanulj. Talán szereted az így szerzett ismereteket, talán lényegtelennek vagy ostobaságnak tartod őket. 3. Nincs balsiker, csak tanulság. A fejlődés próba szerencse folyamat, azaz kísérletezés. A "sikertelen" kísérletek éppúgy a folyamat részét képezik, mint az "eredményesek". 4. A lecke addig ismétlődik, míg nem tanulsz belőle. Ugyanaz a lecke a legkülönbözőbb formákban kerül eléd, amíg meg nem érted a tanulságot. Miután felfogtad, továbbléphetsz a következőhöz.

5. A tanulásnak soha nincs vége. Minden életszakasznak megvannak a maga leckéi, amelyek várnak rád, ha megéred azt a kort. 6. Semmivel sem jobb "ott", mint "itt". Mire eljutsz "oda", az "amott" még vonzóbbnak tetszik. 7. Mások pusztán éned tükörképei. Semmit sem szerethetsz vagy gyűlölhetsz valaki másban, ami ne azt tükrözné vissza, amit magadban szeretsz vagy gyűlölsz. 8. Rajtad áll, hogy mihez kezdesz az életeddel. Rendelkezésedre áll minden eszköz és erőforrás. Tőled függ, hogy használod őket. Tiéd a választás joga. 9. A válaszokat magadban találod. Az élet kérdéseire magadban lelhetsz feleletet. Nincs más dolgod, mint nézni, hallgatni és bízni. 10. Mindezt úgyis elfelejted.(?!)

Három ösvény Karma Marga - cselekvés ösvénye Dzsnána Marga – bölcsesség ösvénye Bhakti Marga - odaadás ösvénye Mindhárom út célja ugyanaz, de eszközei eltérőek.

Az egyéni fejlődés jellemzői: a fejlődés egyszerre szakaszos/rövid távon/ és folyamatos /az egész fejlődési szakaszt tekintve/ az egyéni fejlődés fontos eleme a csoportlélekből való kiemelkedés, az egyéniesülés létrejöttével, a fejlődésben lehetséges késlekedés és előrehaladás a fejlődés normális ütemétől eltérően, a normális fejlődéstől eltérő sebességgel haladó egyének a bolygóperiódusok során sajátos időben és térben jelennek meg, az egyéni fejlődés szintjét a bolygószintű fejlődés meghatározott időszakaihoz köthető ítéletnapokon is lemérik, a különböző fejlődési vonal között lehetséges az átjárás meghatározott fejlődési szint elérése után, lehetséges az átlépés az emberi fejlődés vonal egyes útjai között/egyik sugárról a másikra/ az emberi fejlődési vonalról lehetséges az átlépés más fejlődési vonalra.

5. - A fejlődés résztvevőinek kapcsolata A fejlődés tagjai egymás számára fejlődési színteret nyújtanak /Pl. a Föld bolygó a növények és állatok számára, növények és állatok az emberek számára/. Az értelemmel bíró résztvevők tudatosan támogatják egymás fejlődését /Pl. tanítvány az átlagembereket, a mester a fejletlen embereket segíti, minden résztvevő támogatja az alatt és felette lévő fejlődését/. A fejlett emberi és annál magasabb szinten álló fejlettségű lények felelősséggel tartoznak önmagukért, és a náluk alacsonyabb szinten állókért.

6. A teozófiai fejlődésfogalom elemei: a fejlődés Isten által elindított és oda visszatérő folyamat, az evolúció része az állandó változás/pantha rei minden változik/, a fejlődés alanyai a monádok, amelyek Isten részei, a fejlődés fő célja Isten önmegismerése az általa megteremtett világban, amelynek fontos része az anyagi valóság, a fejlődés során a tudatosság az anyagi világban felébred és kiterjed, a fejlődés fordulópontja a sűrű anyagi világban található, a fejlődés egyaránt magában foglalja az involúciót és az evolúciót, a fejlődés az önhtudatlan egységből az elkülönülésbe, majd az elkülönülésből a tudatosan vállalt egység tart, a fejlődés/egyéni/ egyszerre szakaszos/rövid távon/ és folyamatos/az egész fejlődési szakaszt tekintve/ az egyéni fejlődés fontos eleme a csoportlélekből való kiemelkedés, az egyéniesülés létrejöttével, a fejlődés látszólag lehet egyéni és csoportos, de végső soron csak csoportos fejlődés létezik, a fejlődés elősegíti a létezők egymás iránti szeretetének növekedését.