ARADI VÉRTANÚK.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Felsőtárkányi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Advertisements

Október 6. Kati néni előadása.
Mindenszentek A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus.
Az es szabadságharc.
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
Október 6. „Amennyi könny van a szemekben, Hulljon ki lassan, permetegben, S elsírva mind, kezdd újra még; Siratni őket nincs elég! „
A német egység és a polgári állam
Dr. Fábiánné Páger Anna szekszárdi előadásának részlete
HAZÁNK A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Magyarország a reformkorban
„Hazáért és szabadságért”
II. Rákóczi Ferenc I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona
Magyarország az első világháborúban
MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS.
Az es forradalom és szabadságharc
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Gábor Áron élete és kora
6. Tárló Időszak: július 1. – július 30.
Március 13.- ai budapesti kirándulás
1956 az irodalomban 1/C.
Márciusi jeles napok.
Március jeles napjai.
Klauzál Gábor Élete és munkássága!
Klauzál Gábor Pest, november 18. – Kalocsa, augusztus 3
KLAUZÁL GÁBOR ÉS KORA ARADI RENÁTA és PALÓCZ SÁNDOR SZEGVÁR-MÁRTÉLY ÁMK MÁRTÉLYI ÁLTALÁNOS ISKOLA.
Erkel Ferenc Kortársai
I. Dicsőséges Tavaszi hadjárat
Egy kis ország nagy reményekkel 1956
Füvesi Dóra: Batthyány Lajos élete
Kacziba Zita: Az isaszegi csata
Pető Tamás: Görgey Artúr
Berczeli Alex: A jakobinusok összeesküvése
Korom Tamara: A szatmári béke
Pálinkó Máté: A tavaszi hadjárat
GEMINI EMLÉKÉRE.
Készítette: 10.A osztály Kiszli Robertina Csegezy Márk Ignácz Gábor
II. Rákóczi Ferenc.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek bemutatása
Megemlékezés az aradi vértanúkról
Készítették: Csik Barbi Kiss Pálma Kókai Tamás (7.a)
OROSZ FORRADALMAK 1917.
Mártély az I. világháborúb an. Főként a galíciai és az olasz fronton harcoltak és haltak hősi halált a mártélyiak, akik között voltak gazdák, bérlők,
Az es forradalom és szabadságharc
Mi???. Castiellel egész órán papírgalacsinokat dobáltunk egymásnak…
1848. Március 15. Krizsán Pál.
A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849)
Az es szabadságharc. Magyarország 1848 nyarán.
A független Magyarország bukása Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend, kerecsend.sulinet.hu/okt_anyagok.htm.
A szabadságharc, a kiegyezés és a dualizmus kora Bibliográfia: Romsics Ignác (szerk.): Magyarország története. Akadémiai Kiadó. Budapest,
A vereség.  ’49 tavasza  érlelődik a megegyezés  nemzetiségek és a kormány között  Okai  Magyar részről  Véres események, magyar győzelmek, Teleki.
A Szent Szövetség Európája
Készítette: Banyó Enikő
Irinyi és Kossuth barátsága
A SZATMÁRI BÉKE.
Osztrák - Magyar kiegyezés 1867
ARADI VÉRTANÚK.
Megemlékezés Október 6. NYÁRÁDY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA rAMOCSAHÁZA
Összeállította: Mátyás Merse és Veres Mátyás 5. b osztályos tanulók
Merénylete Ferenc József ellen…
A szabadság hősei Magyarország története a forradalom idején
Megemlékezés Október 6. NYÁRÁDY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA rAMOCSAHÁZA
GEMINI EMLÉKÉRE.
A török kiűzése Lotharingiai Károly Savoyai Jenő XI. Ince pápa
13 aradi vértanú.
Március Név: Czúth Dávid Iskola év: 2018/19 Osztály: I.CM Szak: GDM Stredná odborná škola technická - Műszaki Szakközépiskola.
Napóleon Bonaparte.
Pesti Nikolett és Nyiri Anna Sára
Nagykároly-i kastély, és Nagyvárad.
Előadás másolata:

ARADI VÉRTANÚK

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcMagyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig[4]Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.[5] Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.

A magyar fősereg visszafoglalja a budai Várat a császáriaktól A magyar fősereg visszafoglalja a budai Várat a császáriaktól. Than Mór festménye.

Az aradi vértanúk azok a honvédtisztek, akiket a szabadságharc bukása után az1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy tábornoki rangot viselt.[1] Lázár Vilmos ezredest azért kezelték tábornokként, mert a szabadságharc végén a tábornokokhoz hasonlóan önálló seregtestet irányított. Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt,  Batthyány Lajost Pesten.

A magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott. Így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták számukra.

Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor): 1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes), 2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok, 3. Kiss Ernő, tábornok, 4. Schweidel József, tábornok, 12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.

Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után): 5. Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok, 6. Török Ignác, tábornok, 7. Lahner György, tábornok, 8. Knezić Károly, tábornok, 9. Nagysándor József, tábornok, 10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok, 11. Aulich Lajos, tábornok, 12. Damjanich János, tábornok, 13. Gróf Vécsey Károly, tábornok, Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, mert őt akasztották fel utolsónak. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért a legenda szerint Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét, bár ezt korabeli források nem támasztják alá, erre bizonyíték nincs.

A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttetemét közszemlére tették ki. Október 6-án este az agyonlőtt tábornokokat a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottak testét levetkőztetve a bitófa tövébe helyezték, majd melléjük döntötték a bitófák oszlopait.

NAGYSÁNDOR JÓZSEF KNEZIC KÁROLY

DAMJANICH JÁNOS AULICH LAJOS

LAHNER GYÖRGY POLTENBERG ERTNŐ

TÖRÖK IGNÁC LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY

KISS ERNŐ VÉCSEY KÁROLY

SCHWEIDEL JÓZSEF DESSEWFFY ARISZTID

LÁZÁR VILMOS EMLÉKMŰ ARADON