II. András - az aranybulla

Imre és András küzdelme III. Béla † 1196  Imre király  András herceg trónviszály (1196-1204) birtokadományok támogatás fejében A főurak ereje, politikai hatalma tovább nő Imre az ország megosztására kényszerül Dukátus rendszere helyreáll Imre † után András lesz a király Imre király elfogja lázadó testvérét, Endrét

András hadjáratai András halicsi és keresztes hadjáratait  További birtokadományokkal finanszírozta Havasalföld és Moldva megszerzése  Német Lovagrend betelepítése 1211; kiűzésük 1225  Térítés - domonkosok Milkói püspökség létrejötte Erdélyi szászok kiváltsága - Andreanum 1224 A vármegyerendszer felbomlása a várkatonaság   pótlására a király igénybe vette a feudális urak magánhadseregeit A bárók ereje tovább növekedett A királyi birtok csökkenése, a hadjáratok kiürítették a kincstárat Ezen folyamat egy sor társadalmi, gazdasági, katonai s nem utolsó sorban politikai problémát vetett fel.

Az új berendezkedés András leglátványosabb „eredménye”  A királyi birtok drámai csökkenése „új intézkedések”  mértéktelenség A királyi jövedelmek   regáléjövedelmekre próbált támaszkodni Adó, vámemelés Évenkénti pénzváltás (kamara haszna)  pénzrontás  nem fedezi a kiadásokat Pénzverő kamarák  (vám, pénzváltás, só ker.) azonnali bérbeadás (zsidók, izmaeliták) Új főméltóság létrehozása: tárnokmester A regálék szedése nagy terhet jelentett  mert az árutermelés és a pénzgazdálkodás nem volt fejlett Az új berendezkedés

Gazdasági probléma:  A királyi birtokokra alapozott gazdálkodás  (dominiális, vagy természetbeni)  regáléjövedelmekre próbált támaszkodni. pénzverő kamarák  azonnali bérbeadás A regálék szedése nagy terhet jelentett,  az árutermelés és a pénzgazdálkodás nem volt olyan fejlett  Az adók pótlása végett gyakran élt a pénzrontás eszközével Katonai probléma:  a várkatonaságra alapozott hadszervezet az adományozások miatt  pótlására a király igénybe veszi a feudális urak magánhadseregeit

Társadalmi probléma:  A király hatalom hanyatlása  veszély szerviensek számára  főurak (bárók) a szerviesek függőségbe kényszerítik  A közbeékelt birtokokat is igyekeztek megszerezni  tulajdonosaikat pedig, a közép- és kisbirtokosokat pedig hatalmuk alá vonni. (csak a királynak vannak alárendelve)  Hasonló sors várt a várjobbágyokra is Mindkét réteget fenyegette a katonáskodás (a nagybirtokosoknak), a személyi szabadság elvesztése, és a hűbéri függésbe kényszerülés De más társadalmi rétegek is zúgolódtak, pl., várnépek, akik a királyi várakban szolgáltak, a magánföldesúri függés miatti súlyosabb terheik, a szolgáló elemek a tized pénzbeli követelését tartották sérelmesnek. Politikai probléma: A birtokadományok és az immunitás jog megszerzése miatt a báróknak egyre nagyobb a szerepük az állam irányításában (bárók vetélkedése a méltóságokért)

Az aranybulla keletkezésének körülményei Eltérő okok miatt ugyan, de szinte az egész magyar társadalom szembekerült a királyi hatalommal.  Az uralkodó osztály felsőbb rétegei  nem részesülnek a birtokadományokból  mert félnek, hogy kiszorulnak a hatalomból  elégedetlenek a külpolitikával  merániak gyűlölete A világi nagybirtok nyomása ellen a szerviensek is szervezkedni kezdtek. Az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult, s a várnépek valamint a parasztok támogatásával 1222-ben, a fehérvári törvénylátó napon kényszerítették a királyt, hogy jogaikat törvényben, az Aranybullában (31 cikkely) erősítse meg. (Az aranybulla általában díszes külsejű, arany függőpecséttel megerősített királyi oklevél.)

Az Aranybulla 1351-es átirata Az Aranybulla több pontja a bárók érdekét tükrözi, éspedig:  a vármegyék eladományozását  méltóságokat nem adományozhatnak egész életre,  birtokok idegeneknek adományozása  tisztségek idegeneknek adományozása az ország tanácsának jóváhagyása nélkül,  a pénzverő kamarák zsidóknak és izmaelitáknak történő bérbeadását  méltóságok halmozását tiltja.  A felhatalmazza, hogy ha ő és utódai nem tartják be a törvényeket, hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak  Az Aranybulla 1351-es átirata ellenállási záradék ( ius resistendi et contra dicendi)

Tényleges súlyánál jóval kisebb mértékben szerepel az egyház,  Sőt van néhány kimondottan az egyházat súlytó intézkedés  a tized pénzen való szedésének (gazdasági megfontolás),  és a só kereskedelmének tiltása (részbe egyházi érdekeltség volt) sértette érdekeiket.  Azonban szabályozza  a papság rendi jogállását,  adómentességet ad számukra,  „privilegium fori” (világi bíróságok nem jogosultak egyháziak ügyében).

Az Aranybulla legtöbb pontja a szerviensek érdekét tükrözi: Ezen pontok a következők:  adómentesség,  törvényes bírói ítélet nélkül nem foghatók el, engedély nélkül birtokain még a király sem szállhat meg, („my house, is my castle”),  végrendelkezés szabadsága,  csak a király, vagy a nádor ítélkezhet felettük,  az ország védelmére kötelesek hadba vonulni, de a királyságon kívül csak a király költségén. A többi, szerviensekkel foglalkozó cikkely inkább csak a korra jellemző, később elvesztette jelentőségét. Viszonylag kevés helyet kaptak a várjobbágyok, akiknek a hospesekkel együtt megerősítette helyzetét az oklevél.

II. András aranypecsétje 1231 Aranybulla megújítása (2. Aranybulla, 35 cikkely):  egyházellenes intézkedések törlése  zsidók és izmaeliták nem viselhetnek kincstári és egyéb közhivatalt,  tized szedhető pénzben,  egyházi birtokok felett csak egyházi bíróságok ítélhetnek (hiteles helyek)  ellenállási záradék módosul, az ellenállás joga csak az esztergomi érseké (kiközösítés) 1233 beregi egyezmény  Magyarország pápai hűbér - II. András nem tartja be  1234 - kiközösítik II. András aranypecsétje

Az Aranybulla