Székelykeresztúr Fekvése: A város Székelyudvarhelytől 26 km-re nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik. A Székelykeresztúri-medence központja, egykori járási székhely. Nevének eredete: Nevét onnan kapta, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. A megkülönböztető szerepű Székely-előtag a Székelyföldre utal. A román Cristuru Secuiesc magyar mintára alkotott átvétel-fordítás.
Története: 1333-ban S. Cruce néven említik először. A mai város a központi Székelykeresztúrból, Keresztúrfalvából és Timafalvából alakult ki. Ma Fiatfalva és Betfalva is hozzá tartozik. A Sóskút melletti Melegvölgyben 8. századi telep nyomaira bukkantak. Már a 11. – 12. században volt román stílusú temploma. 1395-ben Zsigmond király moldvai hadjáratakor több oklevelet keltezett itt. Híres szitakészítőiről, korábban Szitáskeresztúrnak is hívták. 1559-ben Izabella királyné kiváltságlevelet adományozott a városnak. Katolikus iskolája 1646-ban létesült. A Gyárfás udvarházban töltötte a segesvári csata előtti utolsó éjszakát 1849. július 30-án Petőfi Sándor, az emléktáblát 1928-ban avatták. A kertben álló körtefa alatt írta utolsó versét. 1910-ben a településnek 3886 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1956-óta ismét város. 2002-ben 9672 lakosából 9201 magyar, 239 cigány 220 román és 12 német volt.
Látnivalók, nevezetességek A katolikus templom Római katolikus temploma 15. századi gótikus stílusú, szentélyén 1458-as évszám áll, de ekkor valószínűleg csak a korábbi, 12. századi templomot építették át. Az 1904-es átépítéskor a 12. századi templomból származó freskótöredékeket találtak. Tornya 1779 és 1821 között épült. 1929-ben renoválták és bővítették. Unitárius temploma 1781 és 1792-ben épült, gimnáziuma 1793-ban nyílt meg. Református temploma 1822 és 1834 között épült, tornyát 1866-ban magasították. A Berde Mózes Unitárius Gimnáziumot 1793-ban alapították. Az Orbán Balázs Gimnázium 2011. szeptemberében nyílt meg. Ortodox temploma 1938-ban épült. A Molnár István Múzeum a térség tájmúzeuma, történeti és néprajzi gyűjteménnyel. A várostól délre fekvő Sóskút a város gyógyfürdőtelepe. A Gyárfás kúria, ahol Petőfi Sándor utolsó estéjét töltötte.
Petőfi szobor 1973 januárjában a város szobrot emelt Petőfi Sándornak. A Márkos András alkotta szobor azóta hirdeti Székelykeresztúr főterén a nagy költő és forradalmár emlékét.
Gyárfás kúria - Petőfi körtefája A helyi hagyományok szerint a XVII. században a Wesselényi család építtette, majd a Bethlen és a Kemény családoknak volt az udvarházuk, a hozzátartozó birtokkal együtt. Ezt vették meg Gyárfásék. Ide érkezett meg Bem tábornok kíséretében a fehéregyházi csatában hősi halált halt Zeyk Domokos társaságában Petőfi Sándor, aki 1849. Július 30-ról 31-re virradó éjszakán a ház akkori gazdájának, Varga Zsigmondnak a vendége volt.
A kúria udvarának hátulsó részén áll ama körtefa is, amelyről jelképesen azt tartják, hogy Petőfi Sándort ő látta verset írni utoljára. Erről szól Kányádi Sándor költő verse is, a fát körülölelő faragott, díszített kerítésre épített márványtáblán.
Készítette: Miklós Petra és Farkas Edina