Öntisztázás Készítette: dr. Kugler Tibor 1

Öntisztázás I. – uniós szabályozás Főbb irányok az uniós szabályozás alapján Irányelvi keretek és tagállami előzmények 2342/2002/EK rendelet Osztrák és német gyakorlat és jogalkotás Lehetőség a kizáró ok hatálya alatti gazdasági szereplő számára 3 irányú feltételrendszer teljesítése (reparáció, együttműködés és tényállás tisztázása, prevenció) Példák a preambulumban [kapcsolatok megszakítása a jogsértésben részt vevőkkel, kontrollrendszer bevezetése, kártérítési szabályok elfogadása, stb.] Mérlegelési kérdés (súlyosság, sajátos körülmények) Jogerős határozattal kizárt szereplő nem jogosult rá Tagállami autonómia, hogy az ajánlatkérő vagy egy hatóság dönt a kérdésben

Öntisztázás II. – hazai szabályozás Főbb irányok a hazai szabályozás alapján Hazai szabályozási irány A döntés a Közbeszerzési Hatósághoz került Hatósági eljárás [Ket. háttérszabályai] A döntés általános, a mentesítés nem egy konkrét eljárásra vonatkozik Magát a kizáró okot a megbízhatóság megállapítása nem szünteti meg, csak annak közbeszerzési jogkövetkezményei alól mentesít Jogorvoslat csak a kérelem elutasítása ellen vehető igénybe Ebben az esetben bíróság dönt Az elutasítást követően hozott intézkedések alapján a kérelem újra beadható A törvény alapján csak a megbízhatóságot megállapító határozatok kerülnek közzétételre

Öntisztázás III. – eljárásjogi vizsgálat A kérelem előzetes vizsgálata eljárásjogi szempontból Fennáll-e a kizáró ok az érintettel szemben Az alapul szolgáló hatósági határozat jogerőre emelkedése Bírósági felülvizsgálat esetén az ítélet jogerőre emelkedése Kihirdetés vs kézbesítés Részjogerő kérdése Nincs-e kizárva jogszabály erejénél fogva az öntisztázás lehetősége 1 éven túli köztartozás Jogi személlyel szembeni jogerős büntetőjogi intézkedés hatálya alatti gazdasági szereplő [A közbeszerzési eljárásban való részvételből jogerős határozattal kizárt gazdasági szereplőt a Kbt. nem fosztja meg az öntisztázás lehetőségétől]

Öntisztázás IV. – érdemi vizsgálat Az érdemi vizsgálat általános szempontjai A feltételrendszer konjunktív, ugyanakkor az egyes kritériumok értelmezése az adott kizáró okhoz igazodik Mérlegelési szempontok [jogsértés súlya, a jogsértéshez való viszonyulás – szándékosság, gondatlanság –, ismétlődő jelleg, konkrét károkozás vs. veszélyeztető magatartás, más eljárás kapcsolódása az adott jogsértéshez, az eltelt idő szerepe] A legnehezebben tisztázható helyzetek Végelszámolás, csődeljárás, felszámolás, tevékenység felfüggesztése Az adott eljárásra korlátozódó kizáró okok [hamis adatszolgáltatás, jogtalan befolyásolás és kartell ezen esetei, összeférhetetlenség] Nem megismerhető tényleges tulajdonosú, szabályozott tőzsdén nem jegyzett cég Döntőbizottság általi eltiltás a közbeszerzéstől [hamis adatszolgáltatás, jogtalan befolyásolás, ha a DB állapítja meg]

Öntisztázás V. – feltételek, esetek Az igazolandó feltételrendszer és gyakori esetek Minden esetben igazolandó Az okozott kár megtérítése / határidővel történő kötelezettségvállalás Aktív együttműködés a hatóságokkal, a tényállás átfogó tisztázása Preventív technikai, szervezeti és személyi intézkedések Eddigi tipikus esetek Kartellezés [62. § (1) n)] Munkajogi, környezetvédelmi szabályok megsértése [63. § (1) a)] Szakmai kötelezettség súlyos megszegése [63. § (1) b)] Korábbi közbeszerzési szerződés súlyos megszegése [63. § (1) c)]

Öntisztázás VI. – az okozott kár megtérítése 1. Károkozás és kompenzáció Történt-e károkozás Kár funkcionális értelmezése Bekövetkezett joghátrány vs veszélyeztetés Alapeljárás, hatósági határozat, jegyzőkönyvek megállapításai A károsult azonosítása megtörtént károkozásnál Azonosítható károsult [korábbi szerződéses partner, sérült munkavállaló, meghatározott fogyasztók, adott piaci szereplő] Kompenzáció megtörtént-e [kártérítés, kötbér, egyéb] Jogosult által elfogadott mértékű kompenzáció vállalása határidővel és ennek igazolása Nem azonosítható károsult Érkezett-e a jogsértés után bármilyen (kár)igény és annak kezelése miként történt A későbbiekben érkező kárigények kezelése és a kár kompenzációja miként fog történni

Öntisztázás VI. – az okozott kár megtérítése 2. Versenyjogi jogsértéssel okozott kár 2014/104/EU irányelv és a Tpvt.-t módosító 2016. évi CLXI. tv A rendelkezéseket a 2017. január 15. utáni versenyjogi jogsértéssel okozott károkra kell alkalmazni A versenyjogi jogsértés miatti kártérítési igény a törvényszék előtt közvetlenül (GVH eljárás nélkül is) érvényesíthető Ha a per során a GVH versenyfelügyeleti eljárást indít, a bíróság a tárgyalást felfüggeszti Ha korábban nem volt versenyfelügyeleti eljárás, a jogsértést az arra hivatkozónak kell bizonyítania Ha volt korábban versenyfelügyeleti eljárás, a versenyjogi jogsértés jogerős megállapításához a bíróság kötve van Deliktuális felelősség szabályai és teljes kártérítés elve Vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés Elmaradt vagyoni előny Kár kiküszöböléséhez szükséges költségek A kártérítés méltányossági alapon nem csökkenthető

Öntisztázás VI. – az okozott kár megtérítése 3. Versenyjogi jogsértéssel okozott kár Kartell megvalósulása esetén (ha a GVH ezt megállapította vagy a felperes bizonyította), vélelmezni kell, hogy az kárt okozott Alternatív vitarendezés támogatása (ha a károsult és a károkozó megállapodott a kártérítésről, az ezt meghaladó kárigény főszabályként csak a megállapodásban nem részes károkozótól követelhető) Áreltérítés (az áruért ténylegesen fizetett ár és a jogsértés hiányában érvényesülő piaci ár különbözete) A jogsértő bizonyíthatja, hogy a károsult az áreltérítést továbbhárította a közvetett vevőre Kartell esetén 10%-os áreltérítést kell vélelmezni Többek közös károkozása esetén a felelősségük egyetemleges Kártérítési igény elévülési idejének kezdete Amikor a jogsértő magatartás megszűnt és A károsult tudomást szerez a versenyjogi jogsértésről, az okozott kárról és a jogsértő személyéről

Öntisztázás VII. – aktív együttműködés, a tényállás tisztázása Az együttműködő magatartás vizsgálatának szempontjai Az „illetékes hatóság” funkcionális értelmezése Kizáró okot megalapozó hatósági határozatnál [pl. GVH, NÉBIH, munkaügyi felügyelőség] Korábbi eljárás ajánlatkérője, korábbi szerződéses partner Az együttműködésnek a tényállás tisztázására kell irányulnia Vitarendezés, jogorvoslat (jogi minősítés vitatása) nem zárja ki Az aktív együttműködés mértéke Biztosan nem felel meg az eljárást akadályozó magatartás [pl. eljárási bírság a korábbi hatósági eljárásban] Nem elegendő a törvényi kötelezettségek puszta teljesítése [pl. felszólításra adatszolgáltatás] Megfelelő lehet a törvényi kötelezettség teljesítésén túli együttműködés, aktivitás, önkéntes adatszolgáltatás, stb. Kartell [az engedékenység kérdése és a kizáró ok fennállása] Nehezen igazolható esetek [hamis adat, jogtalan befolyásolás] Korábbi szerződésszegés: együttműködés a felek között

Öntisztázás VIII. – preventív intézkedések Megfelelő személyi, szervezeti és technikai intézkedések Mindig az adott kizáró okra kell reflektálniuk Kizáró ok beállta előtti intézkedések hatása [a jogsértés megelőzésének folyamatos biztosítása, pl. oktatás, ellenőrzés] Személyi intézkedések Felelős eltávolítása, figyelmeztetés, munkakör átalakítása Tulajdonosi jogok korlátozása Szervezeti intézkedések Struktúra átalakítása [több szintű döntéshozatal, ellenőrző pontok, osztott hatáskörök, belső ellenőr] Compliance szervezeti egység és annak garanciális követelményei Külső szakértők, auditok Bejelentő-védelmi rendszer Képzések [tematika és megcélzott személyi kör] Belső szabályozók [pl. versenyjogi szabályzat, etikai kódex]

Öntisztázás IX. – preventív intézkedések Megfelelő személyi, szervezeti és technikai intézkedések Technikai intézkedések Minőségbiztosítási rendszerek Ellenőrzött, naprakész adatbázisok Munkavédelmi eszközök Szerződő partnerek kiválasztásának rendszere és követelmények meghatározása

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!