SZÁMVITEL

Hol tartunk… Eredménykimutatás Eredménykategóriák az adott időszaki teljesítményéről, sikerességéről, „jövedelemtermelő” képességéről szolgáltat információkat. Az éves hozamok (kibocsátás, bevételek) és ráfordítások (a hozamok érdekében történő erőforrás-felhasználások) különbségeként. Forgalmi szemléletet tükröz. Egységes szerkezetben, a különböző folyamatok bemutatása mellett tartalmazza a mérleg szerinti eredményének levezetését. Eredménykategóriák Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Összköltség eljárás Költségnemek Aktivált saját teljesítmények Forgalmi költség eljárás értékesítés éves összes költsége Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Céltartalékok Elszámolások M/D Céltartalék képzés garanciális javításokra: 500 eFt értékben Év végéig (a garanciális idő lejártáig) 350 eFt értékű garanciális javítás történt meg ebből anyag jellegű ráfordítás volt 180 eFt személyi jellegű ráfordítás 150 eFt és a közvetlenül kapcsolódó értékcsökkenési leírás 20 eFt-ot tett ki Egyéb bevételek Céltartalék feloldás Egyéb ráfordítások Céltartalék képzés Céltartalékok T K T K T K 2 1 350 350 500 500 2 150 150 Készletek Anyagok Anyag jell. ráfordítások Anyagöltség Tárgyi E. T K T K T K 180 180 20 2/iii 2/i Röv. lej. köt. Jövedelem elszám. Személyi jell. ráford. Értékcsökk. leírás T K T K T K 150 150 20 2/ii Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai 71 Ezek elkülönített kimutatása az eredmény-kimutatásban egyértelművé teszi a pénzügyi tranzakciók hatását. Bevételei kapott osztalék részesedések árfolyamnyeresége bef. püi. eszk. kamatai, árfolyamnyeresége egyéb kapott kamatok, kamatjellegű bevételek egyéb Ráfordításai befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége fizetett kamatok és kamatjellegű ráf-ok részesedés, értékpapír, bankbetét értékvesztése egyéb Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Adózás előtti-, adózott-, (mérleg szerinti) eredmény 72-73 Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (hozamai) - Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai, költségei A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei - Pénzügyi műveletek ráfordításai . B/ Pénzügyi műveletek eredménye C/ Adózás előtti eredmény ( A  B) Társasági adó . D/ Adózott eredmény Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Értékelés 74-75 Cél a vagyontárgyaink értékének meghatározása, azaz annak meghatározása, hogy milyen egységáron szerepeltessük őket beszámolónkban. Ez egyszerűnek tűnik… Beszerzési ár (amennyiért megvehetjük) Eladási ár (piaci ár) Előállítási ár (amennyibe az előállítás kerül) Jövedelemtermelés szempontjából releváns érték A vagyontárgyak értéke az időben változik. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

A Számviteli tv. szerint… 76 1995-ig a vagyontárgyakat értékvesztéssel korrigált történelmi értéken kell szerepeltetni „leértékelni kötelező, felértékelni tilos!” értékvesztés „A” eszk. „B” eszk. „C” eszk. „D” eszk. „E” eszk. értékvesztés értékvesztés piaci ár Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

A Számviteli tv. szerint… 76-78 1996-tól leértékelni kötelező, felértékelni bizonyos vagyonkör esetén lehet. Ez a befektetett eszközök bizonyos köre vonatkozik. „A” eszk. „B” eszk. „C” eszk. „D” eszk. „E” eszk. értékvesztés értékvesztés értékvesztés piaci ár értékhelyesbítés értékhelyesbítés felértékelés = értékhelyesbítés Mi a helyzet a forgó eszközökkel? Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

A Számviteli tv. szerint… 78-79 2001 óta beszélhetünk visszaírásról Beszerzés 1000 eFt-os áron 400 eFt-os értékvesztés elszámolása (piaci érték: 600) Piaci érték 700 eFt-ra emelkedik Piaci érték további 500 eFt-tal emelkedik Piaci ár III. 4. értékhelyesbítés (200) Beszerzési érték 1. értékvesztés (400) terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírás (300) Piaci ár II. 3. visszaírás (100) Piaci ár I. 2. Beszerzés Értékvesztés Visszaírás Visszaírás + értékhelyesbítés Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

A Számviteli tv. szerint… 79 2004 óta beszélhetünk a pénzügyi instrumentumok körében a valós értéken történő értékelés lehetőségéről. A valós érték a piaci érték, a tőzsdén jegyzett érték, tőzsdén kívül kialakult érték stb. A pénzügyi instrumentumokat fel kell osztani ez esetben Fedezeti ügylet részét nem képező pénzügyi eszközök Kereskedési célú pénzügyi eszközök (csak) Értékesíthető pénzügyi eszközök (vegyes) Lejáratig tartott pénzügyi eszközök (nem) Gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelések (nem) Fedezeti ügylet részét nem képező pénzügyi kötelezettségek Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek (csak) Egyéb pénzügyi kötelezettségek (nem) Határidős és opciós ügyletek, swap ügyletek (csak) Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Bekerülési v.s. könyv szerinti érték 80-81 Bekerülési érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat bekerülésekor a nyilvántartásokba bevezetik. Ez a beszerzési költségen, vagy az előállítási költségen számított érték. Beszerzési költség (besz. ár) Minden ráfordítást tartalmaznia kell ami az eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembehelyezéséhez az aktiválásig felmerül és az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető. Előállítási költség Azokat a ráfordításokat tartalmazza amelyek az eszköz (termék) előállítása, üzembehelyezése során közvetlenül merültek fel, tehát nem más mint a termék közvetlen önköltsége. Könyv szerinti érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat nyilvántartásokban szerepeltetik. A könyv szerinti értéket úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értéket az értékvesztéssel csökkentjük. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése 82 Az immateriális javakat és tárgyi eszközöket a vállalkozásba történő bekerülésükkor beszerzési áron (beszerzési költségen) vagy az előállítás közvetlen önköltségén kell értékelni. Elhasználódási idejük egy évnél hosszabb és értékük fokozatosan - a használattól, kitettségtől, a műszaki fejlődés ütemétől függően - megy át az általuk előállított termék, közreműködésükkel végzett szolgáltatás értékébe. Ezen eszközök bekerülési értékét azok között az évek között kell megosztani (költségként elszámolni) amely években várhatóan azokat használni fogják, amely években az árbevétel alakulására hatást gyakorolnak. Mindkét eszköztípus esetében a vállalkozónak kell döntenie abban, hogy a bekerülési értéket hány év alatt, és milyen módszerrel számolja el a vállalkozás költségként. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése 83-84 A fordulónapi mérlegértéket (nettó értékét) úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értékből levonjuk a fordulónapig elszámolt értékcsökkenést. Ezt az értékelést egyedileg kell elvégezni. Bruttó érték (bekerülési költség) - Halmozott értékcsökkenési leírás = Mérlegérték (nettó érték) Értékcsökkenési leírás módszerei Lineáris Degresszív Progresszív Teljesítményarányos Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Terven felüli értékcsökkenési leírás 85 Ha a futamidő során valamilyen előre nem látható okból az adott eszköz értéke lecsökken, azt terven felüli értékcsökkenési leírásként kell elszámolni az egyéb ráfordítások között. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Visszaírás 85 Ha a vállalkozás befektetett eszközeire terven felüli értékcsökkenési leírást (vagy készleteire értékvesztést) számolt el, de időközben az eszköz piaci értéke meghaladta annak könyvszerinti értékét akkor a különbözetet az egyéb bevételek javára a befektetett eszközök között visszaírásként jóvá kell írni. Ha a különbözetre a terven felüli értékcsökkenési leírás vagy értékvesztés nem nyújt fedezetet, akkor az e fölötti részt a vállalkozás a megfelelő mérlegtételeknél, mint értékhelyesbítést számolhatja el. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Kiegészítő melléklet 87 A mérleg és eredménykimutatás mellett ezek is teljes körű, szerves része a vállalkozás beszámolójának. Míg az előzőek tagolása kötött és csak számszerű adatokat tartalmaznak, addig az utóbbiak formája kötetlenebb és szöveges magyarázatokat is bemutatnak. Tartalmukat a vállalkozás számviteli politikájában részletezni kell. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Kiegészítő melléklet 87-89 Az egyes eszköz- és forrásadatok tartalmi megítéléséhez nyújt főképp segítséget. Rávilágít az üzleti megítélésen alapuló döntések okaira, következményeire, összefüggéseire. Három részből áll: Általános rész (a vállalkozást és a beszámoló egészét magyarázza) Specifikus rész Mérleghez kapcsolódó kiegészítések több tételre sorolható, megváltozó besorolás, bef. eszközök változás, écs. változás értékhelyesbítések, zálogjogok, mérlegen kívüli tételek stb. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések K+F költségei, önköltség számítás, költségnemek stb. Tájékoztató rész Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Cash-flow 90 A vállalkozás éves pénzeszközállományának változását és annak körülményeit mutatja be. Pénzforgalmi szemléletmódban készül. A Cash-flow kimutatás felépítése: I. Szokásos vállalkozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési Cash-flow) II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Befektetési Cash-flow) III. Pénzügyi tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Finanszírozási Cash-flow) Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Cash-flow kimutatás fajtái 90 Direkt cash-flow Az alapbizonylatokból, analitikából, szintetikából indulunk ki. Megkeressük azokat a gazdasági eseményeket, amelyek pénzmozgással jártak és ezek hatását összesítjük. Indirekt cash-flow Az adózás előtti eredményt használjuk kiinduló adatként. Ezt korrigáljuk az olyan bevételekkel, illetve és ráfordításokkal, amelyeket az adózás előtti eredményben elszámoltunk, de nem jártak pénzmozgással. Majd korrigáljuk az olyan pénzbevételekkel, amelyek befolytak, és az olyan kiadásokkal, amelyeket kifizettünk, de az adózás előtti eredményt nem érintették. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Számviteli cash-flow I. Működési cash-flow 91 1. Adózás előtti eredmény ± 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés (+) és visszaírás (-) ± 4. Céltartalék képzés (+) és felhasználás (-) különbözete ± 5. Befektetett eszközök érétkesítésének eredménye (+:-, -:+) ± 6. Szállítói kötelezettség változása (↑:+, ↓:-) ± 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása (↑:+, ↓:-) ± 8. Passzív időbeli elhatárolások változása (↑:+, ↓:-) ± 9. Vevőkövetelés változása (↑:-, ↓:+) ± Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása (↑:-, ↓:+) ± 11. Aktív időbeli elhatárolások változása (↑:-, ↓:+) ± 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) - 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés - Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Számviteli cash-flow II. Befektetési cash-flow 91 14. Befektetett eszközök beszerzése - 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék, részesedés + Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Számviteli cash-flow III. Finanszírozási cash-flow 91 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kib. bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétel + 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + Véglegesen kapott pénzeszközök + Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) - Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése - Hitel és kölcsön törlesztése - Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek - Véglegesen átadott pénzeszközök - Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása ± Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.

Hátralévő percek és következő foglalkozások Összesen 1080 percet töltünk együtt a félév során, ebből még nagyjából 185 perc van hátra, ez már nem túl sok idő… Példatár Szintézis Gazdasági események hatása a beszámoló egyes mellékleteire Vizsga: Tételsor Mutassa be a gazdasági események hatását a tárgyévi (2016. december 31-i) mérleg, eredménykimutatás és cash-flow kimutatás egyes soraira. Nem kell a teljes kimutatásokat bemutatni csak az érintett sorokat, de beleértve a részösszegeket is (pl. mérlegnél a főcsoport, csoport összegeinek változását is). Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016.