Hogyan tovább gazdaságfejlesztés: kkv-k támogatása 2014-2020 között Towards an Effective Regional Resource Allocation – TERRA Zárókonferencia Nagyvárad, 2013. március 19. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő

Tartalom Kis- és középvállalkozások fejlesztése a Dél-alföldi régióban 2007 és 2013 között A 2014-2020-as fejlesztési időszak keretei Új fejlesztési időszak – új lehetőségek

Kis- és középvállalkozások fejlesztése a Dél-alföldi régióban 2007 és 2013 között Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) valamint a regionális operatív programok (pl. a DAOP) biztosítottak forrást a KKV-k fejlesztéséhez. Előbbi ágazati program, alapvetően háttérbe szorul a térségi szemlélet, bár egyes esetekben (pl. az LHH kistérségek esetében) kedvezőbb támogatási intenzitást lehet elérni. A DAOP esetében kizárólag a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén megvalósuló fejlesztésekkel lehetett pályázni. A térségi szemlélet határozottabban érvényesül, bár a megyék közötti különbségek csökkentésére, az elmaradott térségek felzárkóztatására korlátozott eszközrendszer állt rendelkezésre.

A DAOP esetében az alábbi intézkedések rögzítésére került sor: A regionális gazdasági hálózatok, klaszterek együttműködések fejlesztése, vállalkozások közös, hálózatos beruházásai (klaszter menedzsment szervezetek támogatása, klaszter tag KKV-k közös beruházásainak támogatása) Üzleti infrastruktúra, regionális és helyi fejlesztések ösztönzése (ipari parkok, ipari területek és inkubátorházak fejlesztése) Üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása, befektetés-ösztönzés, régiómarketing (KKV-k részére tanácsadási tevékenység) Kísérleti akciók (experimental action) innovatív kis- és középvállalkozások támogatása

Tapasztalatok: Túlzó adminisztrációs kötelmek, a széttagolt – több szereplőhöz kapcsolódó – engedélyezési eljárása gyakran akadálya a projektek zárásának A műszaki tartalom módosítások gyakoriak, ezeket minden esetben támogatási szerződés módosítással lehet csak rendezni/átvezetni. A megvalósítás akadozik, a kifizetési kérelmek elfogadását ez gyakran nagy mértékben akadályozza. Sok esetben gondot jelent a biztosíték nyújtási kötelezettség. Nem áll rendelkezésre a benyújtáskor, így annak megszerzésével nagyon sok idő telik el, nem készülnek rá a Kedvezményezettek a támogatói döntés előtt és után Egyes, periferikus térségekben a gazdaságfejlesztési pályázatok esetében elterjedtnek nevezhető 50%-os támogatási intenzitás is alacsonynak bizonyult Több pályázati alrendszert (OP-t) kellett egyszerre figyelnie a vállalkozásoknak (GOP, DAOP stb.) ha komplex beruházást kívántak megvalósítani Sok esetben nehezen átlátható döntéshozatali folyamat, rendszeres határidő túllépések A vidékfejlesztési források önálló OP keretében, teljesen külön rendszerben jutottak el a kedvezményezettekhez

Pályázati adatok megyei bontásban (Forrás: NFÜ honlap)

Pályázati adatok megyei bontásban (Forrás: NFÜ honlap)

Megítélt támogatás (település/kistérség Ft) (DAOP 1 Megítélt támogatás (település/kistérség Ft) (DAOP 1. prioritás (Forrás: NFÜ honlap)

A 2014-2020-as fejlesztési időszak keretei Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése

Ugyancsak megfogalmazásra került hét kiemelt kezdeményezés, mely mind a három prioritáson belül szolgálja a célok elérését: „Innovatív Unió” „Mozgásban az ifjúság” „Európai digitális menetrend” „Erőforrás-hatékony Európa” „Iparpolitika a globalizáció korában” „Új készségek és munkahelyek menetrendje”

Tizenegy tematikus célkitűzés, melyek közül az alábbiak érintik a KKV fejlesztést: A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása A KKV-k támogatása a mezőgazdasági és a halászati és az akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása A karbonszegény gazdaság felé való elmozdulás támogatása minden ágazatban A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása

Új fejlesztési időszak – új lehetőségek Az ERFA támogatás hatóköre (ERFA rendelettervezet 3. cikk): termelő beruházás, amely hozzájárul a fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez a kis- és középvállalatoknak (kkv-k) nyújtandó közvetlen befektetési támogatás révén; beruházás a polgároknak alapvető szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúrába az energia, a környezetvédelem, a közlekedés, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) terén; beruházások a szociális, egészségügyi és oktatási infrastruktúrába; saját potenciál kifejlesztése a regionális és helyi fejlesztés, valamint a kutatás és fejlesztés támogatása által; Ezen belül: a régiók, városok és az érintett társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szereplők hálózatba szerveződése, együttműködése és tapasztalatcseréje

Kiemelt hangsúly az együttműködésen, a vállalkozások hálózatba szerveződésén E mellett hangsúlyos: a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével; a kkv-k számára új vállalati modell kidolgozása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával;

Az ERFA az operatív programok keretén belül támogathatja a fenntartható városfejlesztést olyan stratégiák révén, amelyek integrált intézkedéseket határoznak meg a városok urbanizált övezeteit érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati és társadalmi kihívások kezelésére Kiemelt fejlesztési eszköz az integrált területi beruházás, ennek kapcsán elvárás a városok urbanizált övezeteit érintő gazdasági, környezeti, éghajlati és társadalmi kihívások kezelésére irányuló integrált intézkedéseket tartalmazó stratégia megléte.

Következtetések A KKV fejlesztési programok lokális, stratégiai szintű illeszkedése biztosítandó Ennek érdekében a vállalkozásokat már a programozás korai szakaszában szükséges bevonni a tervezésbe A korábbiaktól eltérő eszközrendszer használható – elsősorban a multi-fund finanszírozás miatt (egy közvetlenül a KKV-kat támogató pályázati felhívásban ERFA és ESZA elemek egyaránt megjelenhetnek, pl. képzés és beruházás) Lehetőség nyílik az üzleti környezet komplex fejlesztésére (pl. ipari park fejlesztés és befektetés ösztönzési program egy csomagban)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!