Következtetések a fővárosi elektronikus adatvagyon felmérés alapján

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Háttértárak ismertetése
Advertisements

dr. Fehér Csaba (BFL) FLE, Badacsony, 2012
EGov Tanácsadó Kft Budapest, Belgrád rkp Budapesti Ügyvédi Kamara e-Ügykezelő rendszer
Magyar törvények és PKI. Büntetőjogi rendelkezések • Bűncselekmények, melyek eszköze az informatika • Bűncselekmények, melyek tárgya az informatika Aki.
A számítógép-használat a levéltári munkában
Képeslapok gyűjteménye Digitalizáláshoz kapcsolódó állományvédelmi munkák tervezése Kirics Márta Baranya Megyei Levéltár.
Az Elektronikus levéltár projekt kiterjesztése
Új szabályok, új fogalmak az elektronikus ügyintézésben dr
Előző órán megbeszéltük hogyan lehet a képet bináris jelekké alakítani
Elektronikus dokumentumok
Az elektronikus aláírás állami elismerése
Háttértárak Informatika tananyag.
Napjaink háttértárolói Készítette: Asztalos Péter Felkészítő tanár: Ing. Mezei Adrianna Iskola: Stredná priemyselná škola - Ipari Szakközépiskola Komárno.
1 eEgészség – Digitális Aláírás Előadás a projekt lezárásához „Megbízható harmadik fél szolgáltatás, a digitális aláírás bevezetése az egészségügyi ágazatban”
Sajtótigitalizálás a könyvtárban – Szakmai nap az Országos Széchényi Könyvtárban Intézményünk [Intézmény neve] –[Intézmény webcíme] [Az intézményt.
Könyvtár egy kicsit másképp - a Magyar Elektronikus Könyvtárról és legújabb fejlesztéseiről Szombathely, Góczán Andrea OSZK, MEK osztály.
A referencia – intézmények működésének eljárásrendje Harkány, 2009.november 13.
Az Interneten az állományok mozgatására leggyakrabban az FTP program használatos. Az FTP felhasználók általában az alábbi funkciókkal rendelkeznek: kapcsolódás.
Elektronikus aláírás, azonosítás, hitelesítés
dr. Fehér Csaba Budapest Főváros Levéltára
Levéltárak kapcsolódása az elektronikus levéltárhoz A levéltári technológiai központok, a központi e-levéltári és e-irattári szolgáltatások Dr. Kenyeres.
ELevéltár architektúra. Előzmények Informatikai koncepció (Terv) Szakmai követelmények OAIS megfelelőség Költséghatékonyság Jogszabályi megfelelőség Nemzetközi.
Web-alapú humán lekérdező rendszer
Mai számítógép perifériák
Marketing- és Reklámügyintéző – Számítástechnikai alapismeretek, fájlkezelés 1 CD, DVD írás.
Digitalizált információk rendszerezése. A publikus hozzáférés biztosítása az Internet segítségével. Dokumentumkezelés, információ digitalizálás OMA konferencia.
2015.május 14.. A kérdőív elkészítésének a célja A szoftvert használók mindennapos problémáinak bemutatása A jelenlegi helyzet javítása a felmérés alapján.
Stipkovits István ISZ auditor SGS Hungária Kft.
Videó-szerkesztő programok és videó-formátumok
Háttértárak Be és kimeneti eszközök
ACCESS ALAPOK Alapfogalmak
Minta IRATOK Az írásbeli kommunikáció eszközei az iratok.
Digitalizálás a könyvtárban …mit, mivel, hogyan, mikor, miért, mennyire…
Jogi informatika1 INFORMATIKA III. alkalom szeptember ELŐADÓ.
A nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas ki- és bemeneti perifériákat Háttértárolónak nevezzük. Több féle típusa is létezik.
SZÁMADÓ Elektronikus számlák befogadása, e-dokumentumok a cégek gyakorlatában Csiba András Kornis György Számadó Kft 1.Elektronikus számla.
E-számlázás gyakorlata és ellenőrzése Czöndör Szabolcs Ellenőrzést Támogató Főosztály főosztályvezető.
Módosult a közfeladatot ellátó szervek iratkezeléséről szóló kormányrendelet (335/2005.) Dr. Hollósi Gábor Ph.D. Magyar Országos Levéltár Kormányzati Gyűjtőterületi.
A megyei levéltárak csatlakozása az Elektronikus levéltárhoz Décsey Sándor Főlevéltáros MNL SZKK.
Rövid áttekintés a MOK/HEFOP kártyák használhatóságáról Készítette: Nádor Szabolcs,
Egy termék tanúsítása — tapasztalatok és következtetések Vágujhelyi Ferenc.
Vacha Ferenc fejlesztési koordinátor Az elektronikus ügyintézés törvényi háttere és gyakorlata.
Füzessy Tamás üzletág igazgató A FreeSoft a megújult elektronikus ügyintézésért.
BEVEZETŐ „Évente 243 milliárd euró elpazarlását és 15 millió fa kivágását lehetne megelőzni azzal, ha az unióban általánossá válna az.
Az elektronikus számlázás jogszabályi háttere és ellenőrzése dr. Boros Richárd ellenőrzési főosztályvezető-helyettes APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága.
Dr. Kiss Ferenc K+F igazgató Madarász Gábor projektvezető.
E-IRATKEZELÉS A LEVÉLTÁRI TÖRVÉNY MÓDOSULÁSÁNAK TÜKRÉBEN.
 Alapítva: 1999  Létszám: 15  Forgalom 2007: 150 MFt  Profil:  Elektronikus számlarendszerek  Egészségpénztári.
Lemezkezelés és adattárolás. Lemezműveletek - Formázás: az a művelet, ami a háttértárakat előkészíti a használatra. Az eredeti tartalom elvész a lemezről.
Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetsége 1 Az elektronikus számlázás problémái külső könyvelőt alkalmazó vállalkozásoknál, figyelemmel.
Változott a jogszabály (46/2007. PM rendelet) - EDI alapú számlázás még könnyebben!,,Így készül az elektronikus számla” konferencia: Április 08.
1. „Úton az elektronikus levéltár felé” konferencia Informatikai iratkezelő rendszerek minősítése, tanúsítása, az iratkezelő szoftverek jogszabályi.
Elektronikus iratkezelés és megőrzés: az ügyvédi kar tapasztalatai Hagyományos iratkezelés az elektronikus dokumentumok világában szeptember 30.
Háttértárak.
Kísérleti magyar webarchiválási program A könyvtárak szerepe
Munkáltatói intézkedések közlésének Hszt. szerinti szabályozása
Elektronikus dokumentumkezelés
Úton az elektronikus levéltár felé
Háttértárak.
Elektronikus aláírás és iratkezelés
ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS E-JOG.
Elektronikus számlázás - technológiai tapasztalatok
Dokumentumkezelő rendszer bevezetésének tapasztalatai
Az FTP felhasználók általában az alábbi funkciókkal rendelkeznek:
Irat azonosítás május 9..
Őszintén az archiválásról
Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program RSZTOP-3 Tájékoztatás a Kísérő Intézkedések részprogram Adatszolgáltatási folyamatairól Hajléktalanokért.
Az önkormányzati ASP és az önkormányzatok elektronikus ügyintézési feladatai Pécs, november 23.
A LEVÉLTÁRI HÁLÓZAT TARTALOM- ÉS TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLTATÁSA
Web alapú humán lekérdező rendszer
Előadás másolata:

Következtetések a fővárosi elektronikus adatvagyon felmérés alapján Fehér Csaba Következtetések a fővárosi elektronikus adatvagyon felmérés alapján 2009.09.30.

A főbb kérdések Elektronikus iktatás helyzete Elektronikus iratkezelő rendszerek alkalmazása E-mail archiválás Bármely típusú elektronikus aláírással ellátott e-iratok alkalmazásának helyzete Elektronikus adatbázisok helyzete Hang- és képrögzítés Elektronikus irat (adat) tárolás Konvertálás, migrálás Intézményi honlap

Kérdőív az elektronikus iratforrások levéltári szempontú felméréséhez 1. Szerv megnevezése: 2. Elektronikus iratkezelés helyzete: 2.1. Elektronikus iktatás helyzete 2.1.1. Használnak-e elektronikus iktatást? (szoftver gyártója, megnevezése, verziója) 2.1.2. Akkreditált szoftverrel iktatnak? (szoftver gyártója, megnevezése, verziója) 2.1.3. Mekkora a keletkező adatmennyiség évente? (kb. hány megabájt-MB) 2.1.4. Mekkora az éves ügyforgalom? 2.1.5. Milyen formátumokban mentenek? 2.1.6. Mekkora a formátumonkénti terjedelem (GB, TB)? 2.1.7. Milyen formátumban lehetséges migrálásuk, importálásuk, konvertálásuk?

2.2. Elektronikus iratkezelő rendszerek alkalmazása 2.2.1. Milyen elektronikus iratkezelő rendszert használnak? (szoftver gyártója, megnevezése, verziója) 2.2.2. Akkreditált szoftvert használnak? Milyen típusú az akkreditációja? 2.2.3. Mekkora archiválandó adatmennyiség keletkezik évente (MB) ? 2.2.4. Digitalizálnak-e papír alapú iratokat, ill. rendelkeznek-e ilyen korábbi állományokkal? 2.2.5. Milyen formátumokban mentenek? 2.2.6. Mekkora a formátumonkénti terjedelem (GB, TB)?? 2.2.7. Milyen formátumban lehetséges migrálásuk, importálásuk, konvertálásuk?

2.3. E-mail archiválás 2.3.1. Archiválják-e a keletkezett ill. beérkező e-maileket? Ha igen, milyen szoftverrel ill. milyen formátum(ok)ban? 2.3.2. Ha igen, teljes körűen vagy részlegesen? 2.3.3. Mekkora az évente archivált e-mail adatok mennyisége formátumonként (MB)? 2.3.4. Milyen formátumban lehetséges migrálásuk, importálásuk, konvertálásuk?

2.4. Bármely típusú elektronikus aláírással ellátott e-iratok alkalmazásának helyzete 2.4.1. Fogadnak ill. küldenek, vagy belső forgalomban használnak-e fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott iratot? 2.4.2. Ha igen, mekkora az évente, formátumonként keletkező adatmennyiség (MB)? 2.4.3. Ha nem, tervezik-e a hiteles elektronikus iratforgalom bevezetését, mikor és jelenleg milyen fázisban tartanak az előkészületek? 2.4.4. Fogadnak ill. küldenek, vagy belső forgalomban használnak-e „egyszerű” elektronikus aláírással ellátott iratot (az e-mailek kivételével, erre vonatkozóan ld. 2.3. pont) ? 2.4.5. Ha igen, mekkora az évente, formátumonként keletkező adatmennyiség (az e-mailek nem számítandók ide) (MB)?

2.5. Elektronikus adatbázisok helyzete 2.5.1. Rendelkeznek-e bármely célra vezetett, rendszeresített elektronikus adatbázissal? 2.5.2. Ha igen, nevezzék meg az adatbázist, valamint méretét és évi gyarapodásának mértékét (MB): 2.5.3. Milyen formátumokban mentenek? 2.5.4. Mekkora a formátumonkénti terjedelem (GB, TB)? 2.5.5. Milyen formátumban lehetséges migrálásuk, importálásuk, konvertálásuk?

2.6. Hang- és képrögzítés 2.6.1. Használnak-e hang- és képrögzítésre alkalmas eszközöket? 2.6.2. Ha igen, milyen jellegű információkat rögzítenek és milyen formátumokban mentenek (külső adattároló eszköz)? 2.6.3. Mekkora a formátumonkénti terjedelem (GB, TB)? 2.6.4. Milyen formátumban lehetséges migrálásuk, importálásuk, konvertálásuk?

2.7. Elektronikus irat (adat) tárolás 2.7.1. Összesen mekkora mennyiségű (formátum fajtánként elkülönítve), iratkezeléssel kapcsolatos elektronikus adat tárolását kell jelenleg biztosítani (e-mail, bármely típusú e-aláírás, adatbázis stb.)? (MB) 2.7.2. Évente mennyivel gyarapodik az összes tárolandó elektronikus adat (irat) mennyiség (formátum fajtánként elkülönítve)? 2.7.3. Az adatállományok mentése milyen gyakoriságú és milyen külső adattároló eszközre történik (formátum fajtánként elkülönítve)? 2.7.4. Vannak-e már nem használt elektronikus adatállományaik, ha igen ezek megnevezése és a tárolt adatok mennyisége (MB, formátum fajtánként elkülönítve)?

2.8. Konvertálás, migrálás 2.8.1. Van-e olyan elektronikus adatállományuk, melyben történt már konvertálás/migrálás? 2.8.2. Ha igen, mikor és mi volt a forrás és mi a célformátum? 2.8.3. Milyen tapasztalatokat szereztek az eljárás során? 2.8.4. Ha nem történt konvertálás/migrálás, van-e olyan elektronikus adat állomány, aminek a konvertálása/migrálása szükséges lenne? 2.8.5. Miért nem történt meg a konvertálás/migrálás és hogyan tudják használni ezeket az adatokat?

2.9. Intézményi honlap 2.9.1. Van-e az intézménynek honlapja? 2.9.2. Ha igen, archiválják-e az intézményi honlap tartalmát? 2.9.3. Ha igen, milyen formában és milyen időközönként?

BFL felmért illetékesség iktatás iratkezelés e-mail önkormányzat 3 24 640 720 240 jogszolgáltatás 2 44 1430,5 512 65,2 kórház 12 1,2 x 6 BRFK 1 175 területi 56 oktatás 252 5 Összesen 9 389 2246,7 1407 491,2 maradandó (%) 100 50 20 maradandó érték (GB) 703,5 98,24

BFL adatbázis mindösszesen hang/kép becsült maradandó Önkorm. 144 1744 132 1876   Jogszolg. x 2007,7 kórház 73,5 80,7 6000 6080,7 BRFK 175 700 300 100 területi oktatás 20 25 Összes 412,5 4557,4 6432 10989,4 maradandó (%) 80 10 maradandó érték (GB) 330 643,2 4021,64

Köszönöm a figyelmet!