Bonaparte Napóleon a franciák császára
Napóleon 1769 Korzika (Ajaccio) – születése szegény nemesi családban 1793 tüzérparancsnok 1794 tábornok 1795 beleágyúztat a királypárti felkelőkbe 1796-97 itáliai hadjárat → nemzeti hős 1798-99 egyiptomi hadjárat (angolok ellen) 1799 államcsíny → Bonaparte első konzul 1804 a franciák örökös császára 1805-07 Napóleon külpolitikai sikerei (Európa felosztása az orosz cárral) 1809 2. felesége: Mária Lujza (Habsburg) 1812 az orosz hadjárat 1813 Lipcse – a „népek csatája” → száműzetés Elba szigetére 1815 Waterloo 1821 Szt. Ilona szigete - meghal
Napóleon jelleme társaitól félrehúzódó, magányos fiú volt kiválóan bánt az emberekkel kivételes név-arcmemóriája volt (emlékezőtehetsége) alacsony termetű, furcsa külsejű személy volt, de rendkívüli munkabírás, kivételes szívósság jellemezte (hajnali négykor kelt, katonáival együtt gyalogolt) ugyanakkor szenvedélyesen olvasott óriási kreativitással bírt
Az új rend kialakítása: Napóleon, a zseniális hadvezér 1795. szeptem-ber: Új alkotmány bevezetése: öt főből álló Direktórium veszi át a hatalmat, kétkamarás törvényhozás: vének tanácsa és az ötszázak tanácsa 1796/97: Bonaparte Napóleon itáliai hadjárata, gyors előretörés, nagy sikerek. 1797. október: Campo Formio-i béke: Ausztria elismeri vereségét: lemond a Rajna bal partjáról, Belgiumról, Milánóról, cserében megkapja Velencét. 1798/99: Napóleon Egyiptomon keresztül akarja térdre kényszeríteni az angolokat. Hadjárata sikertelenül végződött. Egyiptom 1802-ig francia uralom alatt állt, de a stratégiai célt nem érhette el. 1799-1802: Az angolok által létrehozott második koalíció harca a franciákkal. 1799. novem-ber 9.: Napóleon államcsínye (brumaire 18): első konzulként Franciaország vezetője lett, tíz évre választották meg.
A hatalom egy kézbe kerülése a Direktórium csak fegyveresen, erőszakosan tudta fenntartani a hatalmat → katonai vezetők szerepe folytatták a terjeszkedő politikát → hadsereg szerepe » 1799 Bonaparte féle államcsíny → katonai puccs » konzulátus rendszere → Napóleon az első konzul törvényesítette a forradalom tulajdonviszonyait a Francia Nemzeti Bank létrehozása (frank) konkordátum a pápával állami oktatás kialakítása (egyetemek-középiskolák) polgári törvénykönyv (Code Civil) - személyi szabadság, jogegyenlőség, magántulajdon, polgári házasság és válás biztosítása Közigazgatás: prefektusi rendszer
1800: Napóleon villámháborújában legyőzte az osztrákokat Marengonál. Napóleon megszerzi Louisianat, partra száll Haitin, Martinique-on. 1801: Luneville-i béke: Ausztria letette a fegyvert. Oroszország kilép a koalícióból, mert Anglia megszállta Máltát. I. Pál hozzájárul, hogy kozák expedíciós serege megtámadja Indiát. Az indulási parancs kiadása előtt egy nappal gyanús körülmények között meghal. 1802: Amiens-i béke Angliával. A franciák lemondanak Egyiptomról, az angolok pedig gyarmati hódításaikról. A Becsületrend megalapítása. 1804: Napóleon inváziós tervei Anglia ellen: "Ha hat órán át uraljuk a Csatornát, mi leszünk a világ urai!". Napóleon császárrá koronázása. 1805: Az angolok megszervezik a harmadik koalíciót: Anglia, Oroszország, Ausztria, Svédország, Nápoly Napóleon gyors győzelme Ulmnál. Trafalgarnál Nelson admirális szétverte a francia flottát. Austerlitznél Napóleon legyőzi a három császár csatájában a koalíciós seregeket. 1805. Pozsonyi béke: Ausztriától elveszik Dalmáciát, Velencét. 1806: Poroszország megkísérli legyőzni Napóleont a negyedik koalíciós háborúban, de katasztrofális vereséget szenved (Jéna, Auerstadt). Napóleon meghirdeti a kontinentális zárlatot. Megszűnik a Német-római Császárság. 1807: A háború lezárása érdekében megkötik a tilsiti békét, melyben az orosz I. Sándor csatlakozik a kontinentális zárlathoz. 1808: Spanyolországban felkelés indul a francia uralom ellen, ezt Napóleon már nem tudja leverni.
"Napóleon nem tudta pontosan, hogy mit akart, de azt tökéletesen megvalósította." "Ne tétlenkedj, ha egy idegen városba vetődsz - intette egyszer rokonát -, sétálj körbe a falakon, ismerkedj meg az erődítményekkel! Hátha egyszer el kell foglalnod azt a várost!"
Franciaország és Európa (Napóleon alatt)
Napóleon Anglia ellen 1806 - a kontinentális zárlat
Angol értékelés a kontinentális zárlattal kapcsolatban
Napóleon hatalma csúcsán 1809: Ötödik koalíciós háború: Ausztriát gyorsan leveri Napóleon (Wagram), s a Habsburg Birodalom Napóleontól függő helyzetbe került. 1810: Napóleon elveszi Ferenc osztrák császár lányát, Mária Lujzát 1812: A francia birodalom legnagyobb kiterjedése: 175 000 000 európai lakosból 50 000 000 francia polgár. Napóleon a kontinentális zárlat betartása érdekében megtámadja Oroszországot, a Grande Armée létszáma kb. 610 000 fő. Győz Borogyinónál, s elfogalja Moszkvát. Kutuzov halogató taktikát választva lassan felőrli Napóleon seregét. Napóleont a tél visszavonulásra kényszeríti. 1812 végére az expedíciós sereg felbomlott, 30 000 főre csökken a létszáma.
Napóleon bukása 1813: A lipcsei csatában Napóleont az egyesült európai hadak legyőzik, de Napóleon rendezetten vonul vissza. 1814: Napóleon lemond a hatalomról, hercegségként megtarthatja Elba szigetét. Franciaországba visszatérnek a Bourbonok, XVIII. Lajos lesz a király. 1815: Waterloonál a visszatérő Napóleont legyőzi Wellington tábornok. A bécsi kongresszus Európa újjáalakítása érdekében a legitimitás elvét hangsúlyozza. A rend megszilárdítása érdekében létrehozzák a Szent Szövetséget.
Napóleon és serege
A fanatikus sereg tömeghadsereg: mozgékonyság, erős tüzérség
Waterloo 1815: a Gárda vége „A vereség teljes volt. Csak a négyszögben felállított régi gárda vágott utat magának szigorú rendben, nyugodtan.” Az angolok kivételes kapitulációs feltételeket ajánlottak fel nekik. Akkor hangzott el Cambronne híres mondata: >>Merde! (A fenébe!) A régi gárda meghal, de nem adja meg magát! <<” „És ugyanabban az egyenletes, nem sietős lépésben vonultak át az ellenséges csapatok szétnyíló sorai között.”
Napóleon visszatérése: „Katonák megismertek-e Napóleon visszatérése: „Katonák megismertek-e? Ki akar lőni közületek a császárra? Tessék, itt vagyok!”
Napóleon bukásának okai a tartós békekötésre való képtelenség A meghódított területeken éledő nemzeti önérzet és ellenállás (pl. Spanyolország) a francia társadalom szembefordulása A hadsereg fokozatos kimerülése-kiábrándulás a hadászati újítások elterjedése Az európai hatalmak sohasem fogadták el európai összefogás („népek csatája” – Lipcse)
A bécsi kongresszus: az új európai rend kialakítása