A. melléklet: Mikroökonómiai alapok Szintén bevezető jellegű rész Főként a pénzügyi és a befektetési tanulmányokhoz fontos közgazdasági alapfogalmak, elemzési megközelítések áttekintése. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

A1 Kereslet alapelemei Fogyasztónk a homo eoconomicus Végső fogyasztásra szánt jószág megszerzésével kapcsolatos döntéseket vizsgálunk. A hasznosságérzetekre alapozunk, ezekből indulunk ki. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

A1a Hasznosságfüggvény, csökkenő határhasznosság, előnykiegyenlítődés Teljes hasznosság – határhasznosság Csökkenő élvezetek elve, csökkenő határhasznosság elve, Gossen I. törvénye 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

TU(Q) MU(Q) Q 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Mindig határelemzés Értékparadoxon Határbevétel (határhaszon) Határköltség (határáldozat) Értékparadoxon Érték-hasznosság 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Előnykiegyenlítődés elve Egy fogyasztó – több termék „Svédasztal” Végül: a különböző jószágok újabb egységeinek fogyasztásából nyerhető hasznosságnövekmények megegyeznek egymással. Másként: a fogyasztói kosár egyes jószágainak határhasznosságai megegyeznek. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Csere Több fogyasztó, több termék Szubjektív hasznosság Csökkenő határhasznosság Önmagában a cserétől is nő jólét 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Pénz Praktikus csereeszköz Elvont hasznosságú Pénz határhasznossága, MUM, az egységnyi pénzen vehető termék hasznossága Az előnykiegyenlítődés elve pénzzel, Gossen II. törvénye: 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

A1b Kereslet törvénye, egyéni keresleti függvény A kereslet törvényének egyszerű megragadása Ha kombináljuk a két Gossen-törvényt, a kereslet törvényéhez jutunk. Ha növekszik az a jószág ára, akkor – az egyenlőség fenntartásához – növelni kell MUa-t. Ezt a fogyasztott mennyiség csökkentésével érhetjük el. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Mindennek van helyettesítője! Szükségleteinket végtelen módon elégíthetjük ki. Szükségünk van gázra! Keresletet mutatunk az egyes jószágok felé. Adott árak mellett adott mennyiségeket fogyasztunk valamiből. A termékekkel szemben nyilván azért mutatunk keresletet, mert valamilyen szükségletünket, vágyunkat elégítik ki. Kereslet törvénye Ha valaminek (ceteris paribus) felmegy az ára, felértékelődnek a helyettesítői, így egyre inkább azokat választjuk, és nem az adott terméket. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Egy másik szokásos megragadási mód Közömbösségi térkép Egy másik szokásos megragadási mód Közömbösségi térkép Másként Preferencia-térkép Közömbösségi görbesereg 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

A B Qb A „cserearányt”a ΔQb/ΔQa hányados jellemzi U U* Ez a helyettesítési ráta Az A-t és B-t összekötő egyenes meredeksége U U* Qa0 Qb0 A ΔQb Qb1 Qa1 B ΔQa Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

A Qb Helyettesítési határráta U A dQbxMUb hasznosságcsökkenés egyenlő a dQaxMUa hasznosságnövekedéssel. U Qa0 Qb0 A -dQb/dQa Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Nem általános közömbösségi térképek Néhány egyéb jellegzetes közömbösségi térkép jelleg 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Tekintsük adottnak a fogyasztó I jövedelmét! Költségvetési korlát Eddig csak a fogyasztó preferenciáival foglalkoztunk, választásával nem. Tekintsük adottnak a fogyasztó I jövedelmét! 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Elérhető kombinációk I teljes elköltése Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Most nézzük az optimális választást! Üzleti gazdaságtan

Qb Qa0 Qb0 Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Átrendezve Gossen II. tételét kapjuk: 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Költségvetési korlát helyzetének változásai A költségvetési egyenes helyzete a jövedelemtől és az árarányoktól függ. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

(Vagy az árak csökkennek) Qb I jövedelem nő (Vagy az árak csökkennek) Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Qb a termék ára nő Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Összetett változás esetén Qb Összetett változás esetén Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Jövedelemváltozás hatása a keresett mennyiségre Nézzük meg, hogy hogyan alakulnak az optimális fogyasztói kosarak a jövedelem növekedésével! 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Jövedelem-fogyasztás görbe Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

I Engel-görbe Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Az Engel-görbe (Qa-I) általában pozitív meredekségű Normál jószág Erőteljes emelkedésnél: luxus termék Ha negatív meredekségű Inferior (alsóbbrendű) jószág 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Egyéni keresleti függvény összetettebb levezetése Rögzítsük a fogyasztó jövedelmét! Rögzítsük továbbá az összevont jószág árát is. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Összevont jószág PCC Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Egyéni keresleti görbe Pa Egyéni keresleti görbe D Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Árváltozás hatásának elemzése Egy termék árváltozása életszínvonal- módosulást (reálbér-módosulást) is eredményez, azaz hat a jövedelemre is. Az árváltozás teljes hatását helyettesítési hatásra és jövedelmi hatásra bonthatjuk fel. Giffen-hatás Csökkenő ár - csökkenő fogyasztás, és viszont. Inferior jószágoknál, amikor a jövedelemi hatás túlszárnyalja a helyettesítésit. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

A1c Piaci keresleti függvény Eddig az egyénit vizsgáltuk, most nézzük a piaci keresleti függvényt! 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Egyének Piac QA P DA QB P DB QC P DC Q P D 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Ha nem, akkor fogyasztói extern hatásokról beszélünk. Feltételezzük ilyenkor, hogy az egyes keresletek egymástól függetlenek. Ha nem, akkor fogyasztói extern hatásokról beszélünk. Maga a piaci kereslet is befolyásolhatja az egyén keresletét, ilyenkor a helyzet már jóval bonyolultabb. nyájhatás, sznobhatás, Veblen-hatás 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Keresett mennyiség változása Kereslet változása P D1 D0 Q 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Mi határozza meg a piaci keresleti görbét? Fogyasztók átlagjövedelme Piac nagysága Helyettesítő termékek árának alakulása Vágyak, ízlés változása Egyéb (pl. időjárás alakulása) 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

A2 Kínálat alapelemei Csere – költség – alternatíva költség A „legjobb más” A költségek nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek. Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot. A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Határ-alternatívaköltségek A termelésben is vannak helyettesítők! Elsüllyedt költségek Nézzünk egy-két példát! Fűtés („feltekerés”, kiépítés, korszerűsítés) Félig kész vízlépcső Határ-alternatívaköltségek A termelésben is vannak helyettesítők! Általában véve legjobb technológia nincs! Pl.: autópálya építés Indiában 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Kínálati függvény Újabb egység előállítása miatt elvesztett más termékekről való lemondásáért kárpótlás. A kínáló azokat az áldozatokat (határ- alternatívaköltségeket) árazza be, amelyeket az újabb egységért, annak előállításáért kell hoznia. Egyéni (vállalati) kínálati görbék és piaci kínálati görbe. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Szög Gyakorlatilag tetszőleges mennyiség előállítható. Vasérc, energia, ember Az erőforrások elvonása azonban igen sok áldozattal jár, hiszen ezek az erőforrások más termékek előállítására is alkalmasak. Minél több szöget szeretnénk, annál fájdalmasabbak a lemondások, mert a szögek miatt egyre élvezetesebb más termékek tűnnek el. Nőnek a határ alternatíva költségek. Ezért van az, hogy az újabb és újabb termékegységek kínálatáért egyre magasabb árakat adunk meg, mert egyre nőnek a költségek, hiszen egyre jobb helyekről csoportosítunk oda erőforrásokat. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

QC QA P SA QB SB SC Egyének Piac Q P S 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

P S Q 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Kínálati görbe alakjának okai Az áldozatnál a csökkenő határhasznosság elve („visszafelé”) A termelésnél a csökkenő hozadék elve A kínálat kérdésénél visszakanyarodunk a kereslet kérdéséhez… 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Mi határozza meg a piaci kínálati görbét? Technológia változása Termelési tényezők árának alakulása Az adott termelési folyamattal előállítható más termékek ára Adók, járulékok, vámok Egyéb 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Kínált mennyiség változása Kínálat változása P S0 S1 Q 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

A3 Piaci ár Piaci egyensúly Marshall-kereszt Túlkínálat Túlkereslet Üzleti gazdaságtan

P S P* D Q* Q 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Piaci koordináció P Q S D túlkínálat P2 P1 túlkereslet 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

A4 A kereslet és a kínálat árrugalmassága Kereslet árrugalmassága Árrugalmas Árrugalmatlan Vigyázzunk, a rugalmasságot ne keverjük össze a keresleti görbe meredekségével! 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Árrugalmasságot befolyásoló tényezők A rendelkezésre álló reakcióidő A termék helyettesíthetősége A termék árának nagysága a fogyasztó összjövedelméhez képest 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Kínálat árrugalmassága A kínált mennyiségek arányának változását mutatja az ár arányának változása függvényében. Kínálat árrugalmasságát meghatározza Mennyire könnyen lehet-e növelni a termelést az adott iparágban Rendelkezésre álló idő 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

A5 Fogyasztói és termelői többlet Bár az emberek hasznosságérzete tükröződik egy- egy termék keresletében, mégsem beszélhetünk az egyes javak “általános hasznosságáról”, értékéről. Ld. értékparadoxon Fogyasztói többlet Jószág teljes hasznossága és teljes piaci értéke közötti különbség. Az összes termékegységért „csak” az utolsó hasznosságának megfelelő árat kell fizetni. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Rezervációs ár Termelői többlet Amit egy adott vevő saját preferenciarendszere alapján hajlandó lenne fizetni egy adott jószágért. A piaci árak mindenki számára egyformák, azok a fogyasztók, akik többet is hajlandóak lettek volna fizetni az adott termékért, pénzt takarítanak meg. Sok fogyasztónak – nem osztható termékeknél értelmezve – a rezervációs áránál alacsonyabb a piaci ár. A számukra így nyert többlet szintén fogyasztói többlet. Termelői többlet A kínálati függvény és az ár kijelölte egyenes közötti terület 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

A6 Termelési tényezők árazódása Termelési tényezők (erőforrások, tényezők, inputok) Más jószágok előállítására alkalmasak A termelési tényezők keresletes származékos kereslet Nem az újabb és újabb egység közvetlen élvezete, hasznossága a lényeg, hanem a fogyasztó gyártott termékkel kapcsolatos hasznosságérzete. Az inputtényezők kereslete az outputtermékek keresletéből fakad. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

A kibocsátás (output) több tényező kombinációjának eredménye Rendszerint nem is tudni, hogy önmagában egy erőforrásnak mekkora kibocsátási rész tudható be. Határtermék Egyik termelési tényező újabb egységének bekapcsolásával elérhető többletkibocsátás Termelési egységben (pl. db) kifejezve Határtermék-bevétel Ugyanaz mint a határtermék, csak pénzben kifejezve, azaz határtermék x határbevétel (ár) 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Csökkenő hozadék elve Gossen I „termelési párja” Egy erőforrás alkalmazásának növelésével a kibocsátás egyre kisebb mértékben növekszik. Egy termelési tényező határterméke mennyiségének növelésével csökken. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Költségminimalizálás alapszabálya Gossen II „termelési párja” Nyilván minimalizálni szeretnék az adott termékmennyiség előállítási költségeit (illetve maximalizálni az előállított mennyiséget). Ekkor a vállalati okoskodás az előnykiegyenlítődés elvéhez lesz hasonló. A termelési tényezők költségegységre (egységárra) eső határtermék-bevétele azonos kell legyen. Miért? Mert amennyiben nem így lenne, költségcsökkentés lenne elérhető a felhasznált erőforrások átstrukturálásával. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Helyettesítési szabály Ha az egyik tényező ára (ceteris paribus) emelkedik, akkor helyettesíteni kezdik más termelési tényezővel. Mindaddig, amíg a költségegységekre eső határtermék-bevételek ki nem egyenlítődnek. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Vállalati tényezőkeresleti függvény A vállalat árelfogadó a tényezők piacán, gazdálkodnia kell, profitot kell maximalizáljon. Ha egy tényező ára magasabb, magasabb határtermék-bevételt kell produkáljon ahhoz, hogy alkalmazzák. Ehhez viszont – a csökkenő hozadék elve miatt – kisebb tényezőmennyiség-felhasználás kapcsolódik. Magasabb tényezőár – kisebb tényező keresett mennyiség És fordítva. Analóg a kereslet törvényének a Gossen I-II. törvényekből való levezetésével, csak a „csökkenő élvezetek elve” helyett itt a „csökkenő hozadék elve”, az „előnykiegyenlítés elve” helyett pedig a „költségminimalizálás alapszabálya” érvényesül. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Egyenlőtermék-görbék Az egyszerűbb tárgyalás miatt a termékmennyiséget most pénzben (és nem termék darabszámban) fejezzük ki. Egy-egy ilyen görbe mentén azonos a bevétel, de különbözőek a termelési tényező kombinációk. E görbesereg nagyon hasonló a korábban már tárgyalt fogyasztói közömbösségi görbékhez. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Egyenlőtermék-görbék Tb Ta Egyenlőtermék-görbék 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Egyenlőköltség-görbék Adott költségszint különböző termelési tényező kombi- nációkkal. E görbék nagyon hasonlóak a korábban már tárgyalt fogyasztói költségvetési korlátokhoz. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Egyenlőköltség-egyenesek Tb Ta Egyenlőköltség-egyenesek 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Nézzük a cél és az adottságok összeillesztését! Üzleti gazdaságtan

A költségarányok éppen arányosak a határtermék- bevételekkel. Tb Ta A költségarányok éppen arányosak a határtermék- bevételekkel. Mindkét tényezőre utoljára fordított költség éppen azonos bevételt generál. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Amennyiben megváltozik az egyik termelési tényező ára, akkor… 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Tb Ta 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Ugyanazon termelési szinthez ilyenkor már más termelési tényező kombináció vezet, lényegében az egyikkel helyettesítik a másikat. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Tb Ta B A 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

Termelési tényezők piaci kereslete A vállalati tényezőkeresletek (horizontális) összegződése Mint a piaci keresleti függvény meghatározása esetén Termelési tényezők piaci kínálata Az egyes erőforrás-tulajdonosok (jellemzően magánszemélyek) kínálati függvényeinek összegződése. Igencsak eltérő jellegű – gazdasági és nem gazdasági jellegű – megfontolások állnak e kínálatok mögött. Termelési tényezők piaci ára 2015.ősz Üzleti gazdaságtan