Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Olasz Nap Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Március 20. “Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE): Promóciós tevékenység és szolgáltatások.
Advertisements

Közművelődési szakmai továbbképzések, helyük a felnőttképzés rendszerében; az akkreditáció folyamata A közösségi művelődés felnőttképzési feladata Nemzeti.
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Ruska Mónika – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat - Fiatalok Lendületben Programiroda.
A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
Az új közbeszerzési törvény megalkotásának körülményei, várható jövőbeli változások május 26. Dr. Kovács László Miniszterelnökség Közbeszerzési Szabályozási.
A képzett szakemberekért SZMBK KERETRENDSZER 2.1. előadás.
A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokat érintő változások A család és gyermekjóléti szolgáltatás.
Az Európai Unió gazdasági joga II. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
NKE. Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések.
A kamara szerepvállalása a felnőttképzésben évi LXXVII. tv. főbb rendelkezései Tv. hatálya elsődlegesen az állam által elismert vizsgával záruló,
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
Európai Foglalkoztatási Stratégia június
1 Az önértékelés mint projekt 6. előadás 1 2 Az előadás tartalmi elemei  A projekt fogalma  A projektek elemei  A projekt szervezete  Projektfázisok.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
Az Európai Unió fogyatékosügyi stratégiája Szombathely, június 22.
BEST-INVEST Független Biztosításközvetítő Kft.. Összes biztosítási díjbevétel 2004 (600 Mrd Ft)
Gazdasági jog IV. Előadás Egyes társasági formák Közkeresleti társaság, betéti társaság.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Az Európai Unió szociálpolitikája
A szerkezetátalakítási programban bekövetkezett változások
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
A nemek közötti egyenlőség Magyarországon
Adottságok tényszerű megfogalmazása 4.6. előadás
TÁJÉKOZTATÓ ÉS INDÍTÓ BESZÉLGETÉS A LABORVEZETŐKNEK ÉS MINŐSÉGÜGYI MEGBÍZOTTJAIKNAK SZÓLÓ TANFOLYAM TÉMÁIRÓL, SZERVEZÉSÉRŐL EŐZMÉNYEK Korábbi laborvezetői.
A rehabilitációt segítő támogatások, jogszabályi változások
Összeállította: Horváth Józsefné
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A VSZT
A gazdaság- és foglalkoztatáspolitika összehangolása
„Csellengő fiatalok” Az ifjúságpolitika komplexitása
A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA
Foglalkoztatási Paktumok az EU-ban
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Az Európai Unió közlekedési politikája és a transzeurópai hálózatok
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD Menedzsment alapok
A kollektív szerződés Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd
Európai Uniós ismeretek
Tájékoztató a évi OSAP teljesüléséről
Munkavégzésre irányuló jogviszonyok
A szociális gazdaság jogi háttere Szlovákiában
A PDCA elv alkalmazása az információvédelmi irányítási rendszerekben 1
Az ÁFSZ feladatai az „Út a munkához” program végrehajtásában
„Út a munkához” program
Jegyzői Értekezlet A településkép védelméről szóló évi LXXIV. Törvény végrehajtásának aktuális Önkormányzati feladatai Lukáts István.
Bemutatkozik az iskolapszichológus
Az EQAVET szerepe a szakképzés fejlesztésében
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM
Tájékoztató az Önkormányzati ASP Projektről
Compliance és Corporate Governance
Új pályainformációs eszközök - filmek
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
Az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
37. AZ EURÓPAI UNIÓ.
A gyermeki jogok érvényesítése
36. AZ EURÓPAI UNIÓ.
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
Kerékpáros Tárcaközi Bizottság munkája számokban a Kerékpáros Magyarország Program tükrében Sztaniszláv Tamás titkár
Kérdőív a Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzésére Készítette: Dancsné Veres Mária 2/24/2019.
Családi vállalkozások
A kohéziós politika jövője
Iskolai szociális segítő
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 7
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
Szabálytalanságkezelés
Az európai gazdaság: együtt erősebb
REGIONÁLIS KÉPZÉS REGIONÁLIS KÉPZÉS.
Előadás másolata:

Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) EU-közösségi politikák

I. A közös kül- és biztonságpolitika jellemzői Kormányközi együttműködés A közös kül- és biztonságpolitika intézményesítése: Maastrichti Szerződés. Külső és belső tényezők együttes hatása Együttműködés kiterjed a védelempolitika területére is. Lisszaboni Szerződés: alapvető módosítások + különleges szabályozás e politikaterületre vonatkozólag

II. Kísérletek a politikai integráció megteremtésére I. Páneurópai mozgalom: közös védelmi szövetség terve. II. világháború után: nemzetközi együttműködés igénye merült fel. Közös intézményrendszeren alapuló Európa vagy kormányközi alapokon folyó együttműködés? Churchill terve: Európai Egyesült Államok. De Franciaország elutasította ezt az elképzelést. 1948. Brüsszeli öthatalmi szerződés megkötése.

II. Kísérletek a politikai integráció megteremtésére II. 1949: Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) létrejötte. Államközi alapokon szerveződő, kollektív biztonságot garantáló katonai-politikai szervezet. 1952. Montánunióról létrejötte (ESZAK). Pleven-terv: Európai Védelmi Közösség terve, nemzetek feletti haderővel. 1954. Nyugat-Európai Unió (NYEU) megalapítása: európai védelem megteremtése közös haderő nélkül.

II. Kísérletek a politikai integráció megteremtésére III. Kormányközi szinten való együttműködés, katonai hátteret a NATO biztosította. Fouchet-terv: népek európai uniójának létrehozása, közös külpolitikai, védelmi és kulturális együttműködés. 1970. Davignon jelentés: információcsere, konzultáció és álláspontok közelítése + kialakítása. Egységes Európai Okmány: Európai Politikai Együttműködés rendszerének felállítása.

II. Kísérletek a politikai integráció megteremtésére IV. EEO intézményesítette az Európai Tanácsot. Cél: EK-tagállamok nemzeti külpolitikáinak összehangolása. EPE: konszenzusos döntéshozatal, nem kötelező jellegű határozatok. Európai Tanács, külügyminiszteri és minisztériumi főigazgatói találkozók (Politikai Bizottság) + „európai levelezők” munkacsoportjai. Elért eredményekről EP-t is informálták + Bizottság segítségének igénybe vétele.

II. Kísérletek a politikai integráció megteremtésére V. Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ): Helsinki Záróokmány aláírása (33 európai ország + USA és Kanada kötelezettségvállalásai) EBEÉ: enyhülési politika + összeurópai együttműködés Három terület: - európai biztonsággal kapcsolatos kérdések, - együttműködés a gazdaság, a tudomány és technika területén, - együttműködés humanitárius és egyéb területen (emberi jogok védelme).

III. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése I. 1989-1990: világpolitikai helyzet megváltozása Két Németország egyesülése 1990: Német-francia közös javaslat a politikai unióra vonatkozólag. Maastrichti Szerződés: Közös kül- és biztonságpolitika létrehozása, szigorú kormányközi alapokon. DE: a Maastrichti Szerződés nem hozta létre az EU egységes külpolitikáját.

III. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése II. Politikai együttműködés alapelve: a szolidaritás és a lojalitás. KKBP átvette, új elemekkel egészítette ki az EPE keretében végzett tevékenységet. Egyhangú döntéshozatal, Tanács és Európai Tanács meghatározó szerepe. Európai Tanács: KKBP általános irányelvének meghatározása. Általános Ügyek Tanácsa: döntéshozó testület.

III. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése III. Politikai Bizottság: Tanács munkájának előkészítése, politika tartalmának vizsgálata, megvalósítás ellenőrzése. Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER): KKBP terén döntések előkészítése + utólagos feldolgozása. Európai levelezők: közvetlen kapcsolattartás. EU-tagállamok harmadik országokba és nemzetközi szervezetekbe akkreditált nagyköveteinek rendszeres találkozója.

III. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése IV. A KKBP belső irányítása + külső megjelenítése a félévenként változó elnökségre hárul. A Bizottság szerepe a KKBP-ben korlátozott. A Bizottság bekapcsolódik a döntések előkészítésbe + kezdeményezési jogkörrel rendelkezik Európai Parlament szerepe: tanácsadói. Kérdések, ajánlások intézése a Tanácshoz.

III. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése V. KKBP jogi eszközei a Maastrichti Szerződés szerint: - A KKBP elveinek meghatározása és az arra vonatkozó iránymutatások elfogadása. - Közös álláspontok kialakítása; - Közös akciók kidolgozása és végrehajtás; - Politikai párbeszéd államokkal, regionális szervezetekkel; - Végrehajtó határozatok elfogadása; - A nemzetközi megállapodások megkötése.

IV. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése I. Közös kül- és biztonságpolitika magába foglalja a közös védelempolitikát is. NYEU: védelempolitikai döntések és akciók kidolgozása + végrehajtása NYEU: EU biztonságpolitikai identitásának meghatározása. Maastrichti Szerződés: a NYEU az EU fejlődésének szerves részét képezi. Bipoláris világrend felbomlása: megváltozott a biztonságpolitika tartalma

IV. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése II. 1992. Petersbergi Nyilatkozat elfogadása: humanitárius és mentési feladatok, békefenntartás, harcoló alakulatok bevetése válságkezelés céljából (békefenntartás) NATO által hagyományos védelmi funkciók biztosítása NYEU: saját hatáskörben is eljárhat, de igénybe veheti a NATO infrastruktúráját. DE: közös kül- és biztonságpolitikai korlátai: szolidaritás és koordináció hiánya a tagállamok között, nehézkessé vált a konszenzus kialakítása.

IV. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése III. Amszterdami Szerződés: strukturális, intézményi és döntéshozatali változások. Bevezetett újítások: - eszközrendszer kibővítése; - minősített többségi szavazás bevezetése; - konstruktív tartózkodás jogintézményének alkalmazása; - kül- és biztonságpolitikai főképviselői poszt létrehozása; - trojka megválasztása; - Politikai Tervező és Korai Előrejelző Egység létrehozása; - KKBP kiadásaira források biztosítása az EU költségvetéséből; - NYEU-val való együttműködés továbbfejlesztése

IV. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése IV. Közös stratégia kialakítása: tagállamok közös érdekű területein. Minősített többségű szavazás: korlátozott mértékben került alkalmazásra. Konstruktív tartózkodás intézménye: Kül- és biztonságpolitikai főképviselői poszt felállítása: Trojka: tagok: főképviselő, aktuális soros elnökség és a Bizottság külügyekért felelős tagja.

IV. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése V. Politikai Tervező és Korai Előrejelző Egység: tagállamok döntéseinek előkészítésében való segítségnyújtás. A KKBP igazgatási kiadásai mellett a működési kiadásokra is forrásokat kell biztosítani az EU költségvetéséből. Az EU és NYEU kapcsolata: felmerült a szervezet Unióba való beolvasztása. DE: Egyesült Királyság, Dánia és semleges országok véleménye miatt az Amszterdami Szerződés annyiban lépett előre, hogy ezt az Európai Tanács szintjén meghozandó határozattól tette függővé.

V. Az európai biztonság- és védelmi politika új alapokra helyezése I. Célok: egy erősebb katonai-védelmi potenciál megteremtése, egységes és határozottabb fellépés + válságkezelési képességek javítása. Brit javaslat: Unió negyedik pillérének felállítása az önálló védelmi politikai kialakítására, nincs szükség állandó európai haderőre, NATO struktúrájának és tevékenységének megkettőzését kell elkerülni. 1998: Saint-Malo: francia-brit közös nyilatkozat: EU-nak létre kell hoznia az önálló katonai erőn alapuló műveleti kapacitását.

V. Az európai biztonság- és védelmi politika új alapokra helyezése II. 1999. Kölni csúcsértekezlet: együttműködés kereteinek kialakítása. 1999. Helsinki csúcsértekezlet: konkrét feladatok és védelmi- katonai kapacitások meghatározása. Az EU elismerte a NATO elsődleges hatáskörét a válságkezelés területén. Testületek: Politikai és Biztonsági Bizottság, Európai Katonai Bizottság, Európai Katonai Törzs

V. Az európai biztonság- és védelmi politika új alapokra helyezése III. 2000. június: feirai csúcs. Tovább javította ez EBVP működési feltételeit. 2000. november: brüsszeli ún. Képességfelajánlási Konferencia. 2000. november: Miniszteri Tanács ülése Marseille-ben. NYEU felszámolása, NYEU funkcióinak EU keretekben való megvalósítása. De a szervezet névlegesen nem szűnt meg. 2001. Nizzai csúcs: KKBP elemének intézményesítése + új szabályok.

V. Az európai biztonság- és védelmi politika új alapokra helyezése IV. NYEU megszűnése miatt kikerültek a Szerződésből a szervezetre vonatkozó rendelkezések. Politikai Bizottság helyett Politikai és Biztonsági Bizottság létrejötte. Megerősített együttműködés indítása KKBP és KBVP terén. 2003. „Berlini Plusz” NATO-EU biztonsági megállapodás. EU részéről NATO infrastruktúrájához való hozzáférés.

V. Az európai biztonság- és védelmi politika új alapokra helyezése V. 2003 után: az EU a stratégiák kialakítása mellett a küldetések végrehajtására koncentrált. 2003. Európai Biztonsági Stratégia: hatékony multilateralizmus erősítése, biztonság fenntartása, gyors és hatékony beavatkozás a rendelkezésre álló valamennyi eszköz révén. Fellépés a tömegpusztító fegyverek terjedése ellen + terrorizmus elleni stratégia és katonai polgári, humanitárius, valamint mentési műveletek végrehajtása. Kudarcok: 2003-ban iraki háború kérdésében való megosztottság és Alkotmányszerződés elutasítása.

VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései I. Lisszaboni Szerződés célja: változás az intézményi struktúrában, döntéshozatal rugalmasabbá tétele. Unió jogi személyiséggel való felruházása, nemzetközi szerepvállalás megerősítése. DE: továbbra is kormányközi együttműködésre épül. Ez az egyetlen olyan szakpolitika, melyet az EUSz. szabályoz. Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések összekapcsolása a külpolitikai normákkal.

VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései II. Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések: Alapelvek és célok rögzítése (világméretű biztonság, kölcsönös megértés, nemzetközi szolidaritás, emberi jogok és demokrácia) Az Unió kül- és biztonságpolitikája: általános elveken alapul és az általános rendelkezésekben meghatározott célkitűzések megvalósítására irányul. Jogi eszközök körének leegyszerűsítése.

VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései III. Változások az Unió intézményi struktúrájában + intézmények hatásköreiben. Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának szétválasztása. Külügyek Tanácsa: külső fellépéssel kapcsolatos döntések + Unió külső tevékenységének összehangolása. EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője: Unió külső tevékenységének összehangolása. Európai Külügyi Szolgálat: főképviselő munkáját segíti.

VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései IV. Európai Tanács: Tanács (Külügyek Tanácsa): Bizottság és Parlament: korlátozott jogkörrel rendelkezik. Bizottság: kezdeményezési jogkör elvesztése. Parlament: konzultációs jogkör. Bíróság: nem rendelkezik hatáskörrel a KKBP területén.

VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései V. Tagállamok: álláspont egyeztetés + cselekvések összehangolása. De továbbra is konszenzusos a döntéshozatal. Fennmarad a konstruktív tartózkodás intézménye. Megmaradt a korlátozott minősített többség alkalmazása is. Különleges „átvezető záradék”: Európai Tanács egyhangú határozatával is dönthet a minősített többség általános bevezetéséről (kiv.: katonai és védelmi vonatkozású intézkedések)

VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései VI. Három fontos újítás: 1. strukturált együttműködés bevezetése; 2. kölcsönös védelem jogi alapjainak megteremtése; 3. „szolidaritási klauzula” bevezetése. Közös kül- és biztonságpolitika magába foglalja a közös uniós védelempolitika fokozatos kialakítását. KBVP biztosítja az Unió műveleti képességét (polgári és katonai eszközök).

VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései VII. Közös biztonság- és védelempolitikai missziók folytatása: Szolidaritási klauzula: tagállamot érintő terrortámadás, természeti vagy ember okozta katasztrófa esetén az Unió tagállamai a szolidaritás szellemében együttesen lépnek fel. Tagállamok kötelezettsége: katonai képességek fejlesztése. Európai Védelmi Ügynökség: fegyverzeti, kutatási és katonai képességfejlesztési tevékenység. KKBV-akciókban való részvétel:

VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései VII. Állandó strukturált együttműködés: katonailag legfelkészültebb és az uniós fellépések mellett leginkább elkötelezett tagállamok között jön létre. DE: tagállamoknak meghatározott követelményeket kell teljesíteniük. Unió közös védelempolitikája: nem érintheti az egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának egyedi jellegét. Kollektív védelmi klauzula: kötelezettségeknek és együttműködésnek összhangban kell lenniük a NATO keretein belül tett kötelezettségvállalásokkal.

Irodalom - Káldy Zoltánné (szerk.): Integrálódó Európa II. Perfekt Kiadó, Budapest, 2010. - Horváth Zoltán – Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja. Az Unió Lisszabon után, hvgorac, Budapest 2010.