A szakiskola jelene és jövője Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2009. 10. 14.
A szak(iskolai)képzés válság tünetei Magas arányú tanulói lemorzsolódás – rövid tanulói utak Nem elfogadható mértékű tanári fluktuáció Az iskolai agresszivitás, mint tanulást gátló tényező A szakiskola elvégzéséhez szükséges tanulói kompetenciák hiánya A pályakezdő(k)/szakmunkások)/ munkanélküliségének komplex problémája A (szak)képzés tartalmi kínálata és a munkaerő-piaci igények inkoherenciája Az szakmunkásképzés presztízsének csökkenése A fizikai munka leértékelődése
Mi következik a válságból? Az azonnali változtatás igénye Milyen elképzelések állnak szemben egymással? Eltérő elképzelések a képzés időtartamáról (3 vagy 4 év, vagy ennél rövidebb idő) Mi legyen a képzés tartalma (közismeret és szakképzés aránya) Az általános iskolai végzettség szükségessége vagy ennek a kemény korlátnak a feloldása
Lehet-e ebben a helyzetben jó döntés hozni? Az bizonyos, hogy nem lesznek sikeresek az „igen” – „nem” típusú „egydimenziós” válaszok Miért nem? Mert a problémák egy része Kezelhető pedagógiai eszközökkel más része pedig a pedagógián túlmutató eszközöket igényel.
Mi jelentheti a jó megoldást? A szektoriális (oktatás, szociális szféra, munkaügy, egészségügy)támogató együttműködések feltételrendszerének megteremtése Az egyénre szabott tanulási útvonalak kidolgozása és alkalmazása a tömegoktatásban A különféle tanulási formák (formális- non-formális, informális) között szerzett ismeretek „kreditelhetőségének” a megteremtése
Mi nehezíti a gondolkodást? Válság esetén felértékelődik a történelem elmúlt periódusa → Az „aranykor” mítoszok megszületése → És a kritikai „él” tompulása Végül ne felejtsük el: az a kor –”tőke-intenzív megoldások helyett munka-intenzív megoldások” kora volt!
De mit is kellene átgondolni? A társadalom –és mentalitástörténeti kontextust A társadalmi értékrendszerek és hierarchiák megváltozását A globalizációs folyamatok konzekvenciáinak az intézményi szintű azonosításának és értékelésének a gyakorlatát
A munkásosztály átalakulása /eróziója A rendszerváltás következményei: Az ipari forradalmak teremtette gazdasági környezet radikális átalakulása: csökken az írást-olvasást nem igénylő munkahelyek/munkakörök száma/aránya Az egypártrendszer által biztosított ideológiai támogatás elvesztése A társadalom értékrendszerében bekövetkezett változások – a fehér és rózsaszíngalléros szakmák felértékelődése : a specifikus készségek leértékelődnek, a kékgalléros munkakörökben megszerezhető jövedelmek kedvezőtlenül alakulnak az életpálya egészét illetően
Az átalakult szakiskolák világa
A következmények a középfokú oktatásban sem maradhatnak el!
A legnagyobb probléma: a nem tanulók
A második nagy probléma: a kimaradók
Szülők legmagasabb iskolai végzettsége (%)
Szülők jelenlegi (vagy utolsó) foglalkozása (%)
A szülők munkaerő-piaci helyzete
Iskolatípusok és tanulói problémák
Tanulási nehézségek (%)
Különórák gyakorisága (a válaszok százalékos részarányában)
Különórák gyakorisága (a válaszok százalékos részarányában)
Egyes szabadidő-eltöltési módok gyakorisága (a válaszok százalékos részarányában/ hét)
„Szeretne-e Ön gyermeke iskolájába járni?” (%) –szülő -
„Szeretsz ebbe az iskolába járni?” (%) - tanuló
„Szeretne- e Ön saját iskolájukba járni diákként?” (%) - pedagógus
Az Ön gyakorlatában előfordulnak-e az alábbi tanulásszervezési módok, módszerek?” (%)
Az előadás az alábbi kutatások eredményeire épült: A tanulók munkaterhei Magyarországon - 2005. Versenyképesség a közoktatásban – 2007. Frontvonalban (Adalékok az iskolai agresszióhoz) 2008. A szakiskolai tanulók iskolai eredményességének elősegítése – 2009. Köszönöm a figyelmüket! mayer.jozsef@ofi.hu