Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
Advertisements

Mezopotámia Folytatás.
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE.
A görög poliszok: Spárta és Athén.
A Nyugatrómai Birodalom bukása
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Róma.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A PATRÍCIUSOK ÉS A PLEBEJUSOK KÜZDELME
A hódító Róma.
A Római birodalom kora Rácz Lajos
Ki volt? Jézus • Mária • József • Heródes • Péter • Pilatus • Kőszikla
Készítette: Balogh Vanda. Rómában született 17 évesen házasodott, 1 gyereke születtet Az uralkodó elrendelte, hogy váljon el Ezt megtagadta és önkéntes.
Római Köztársaság.
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
A római császárkor Előadó: Máthé Gergely. A római császárkor Előadó: Máthé Gergely.
GAIUS JULIUS CAESAR Farkas Gyula.
Kerettantervi követelmények
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
A köztársasági Róma.
a principatus rendszere
Az egyeduralom létrejötte
A hódító Róma.
Készítette: Pető Tamás
A római köztársaság válsága
Az ókori Róma.
A polgárháborúk kora.
A Római Köztársaság.
Róma háborúi.
A poliszok harcai.
ALEXENDROSZ Makedón Nagy Sándor.
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
Európa városi történelme
RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA.
A poliszrendszer kialakulása és a gyarmatosítás
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AUGUSTUS.
Csaták, hadvezérek, katonák
A KORAI RÓMA.
/Falfelirat Pompejiből/
A királyság és a köztársaság kora
A Pun-Római háborúk.
Az egyeduralom létrejötte
Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság
Caius Julius Caesar Kr. e. 100Kr. e július 13. – Kr. e. 44. március 15. július 13Kr. e. 44 március 15 Kr. e. 100július 13Kr. e. 44 március 15.
Városállamok- Birodalmak
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
A Római Birodalom Összeállította: Csapó Konrád 9.C.
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
A köztársasági Róma.
A római köztársaság válsága
A pun háborúk Itália meghódítása után a punok érzik fenyegetve magukat
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Róma a világ ura i. e. 27-ben Octavianus Augustust Róma első polgárává választották. Megalakult a császárság, élén a császárral, aki teljhatalmú.
A római köztársaság válsága
Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Julius Caesar.
A pun háborúk és Földközi-tenger medencéjének meghódít
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
A római hadsereg Órai vázlat.
Az egyeduralom létrejötte
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
Itália meghódítása ( Kr. e. IV-III. sz.)
Izrael a hellénizmus korában
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
A római államtörténet korszakai
Előadás másolata:

Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)

A római társadalom A népesség 2 consul A hatalom Patriciusok Cliensek Kr.u. I.sz.-tól: CSÁSZÁR Cliensek Szenátus Plebejusok 2 consul Proletárok 10 tribunus és 2 censor Népgyűlés Rabszolgák

Társadalmi harc a hatalomért A patríciusok és a plebejusok között politikai vita zajlott a hatalom megosztásáért. A plebejusok harcának állomásai: Kr.e. 494: Kivonultak az Aventinusra: • néptribunus intézmény Kr.e. 451: XII táblás törvény: • plebejusok jogokat kapnak Kr.e. 445: Ius Canuneia • vegyes házasságok Kr.e. 367: egyik consul plebejus Kr.e. 326: adósrabszolgaság eltörlése Kr.e. 300: plebejus papság

Itália meghódítása Kr.e. IV. sz. : szamnisz területek Kr.e. III. sz. : görög területek Kr.e. III. sz. : etruszk területek Kr.e. III. sz. : pun területek

A pun háborúk

Terjeszkedés a köztársaság korában Britannia Gallia Kis-Ázsia Itália Makedónia Hispania Palesztina Karthágó (púnok) Afrika Egyiptom

Reformmozgalmak Tiberius és Gaius Gracchus Marius

Spartacus vezette rabszolgalázadás, Kr.e. 73-71 Crassus

Iulius Caesar Kr.e. 100 és 44 között élt patrícius volt, de a plebejus néppárt tagja Gallia és Egyiptom elfoglalásával népszerű lett Kr.e. 63-ban Crassusszal és Pompeiusszal létrehozta az I. triumvirátust Crassus halála után, Kr.e. 48-ban Pharsalosnál legyőzte Pompeiust, Róma egyedüli ura lett, de nem volt sem király, sem császár. megreformálta a birodalmat: új törvénykönyv, új tartományi rendszer, új pénzrendszer, új naptár (Juliánusz-naptár), stb. a szenátori párt (optimaták) Kr.e. 44 március 15-én meggyilkoltatta. a történelem és a római történelem egyik legjelentősebb személyisége volt.

A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG (KR.E. 510 – 27) Kr.e. 510-ben a rómaiak köztársaságot vezettek be, amelyet a szenátus (gyűlés) és a consulok (vezetők) vezettek. A társadalom több rétegből állt: patríciusok (nemesek), cliensek (alárendelt nemesek), plebejusok (szabad munkások), plebejusok (városi szegények) és rabszolgák. Hosszú politikai vita után a patríciusok megosztották a hatalmat a plebejusokkal, pl. a néptribunus felügyelt arra, hogy a szenátus ne fogadjon el plebejus-ellenes törvényt. A kiegyezés lehetővé tette, hogy Róma hódításokba kezdjen: Kr.e. V – I. században elfoglalta a Mediterrán partvidéket (Földközi-tenger medencéje). A legjelentősebb háború 264 és 202 Karthágó (pun birodalom) elfoglalásával zárult. A hódítások miatt megnőtt a plebejusok és rabszolgák száma. Kr.e. 73-71 között zajlott le a legnagyobb rabszolgalázadás, amelyet Spartacus vezetett, de Crassus legyőzte őket. Kr.e. 63-ban Crassus, Pompeius és Iulius Caesar létrehozta az I. triumvirátust (három személy szövetsége a hatalomért). Kr.e. 48-ban Caesar legyőzte Pompeiust a Pharsaloszi csatában, Róma egyedüli vezetője lett, de nem volt császár. Megreformálta (megújította a birodalmat): új törvénykönyv, tartományi rendszer, pénz, naptár fűződik a nevéhez. Kr.e. 44. március 15-én meggyilkolták, de fogadott fia, Octavianus Augustus folytatta művét, és megbuktatta a köztársaságot.