Minőségi és mennyiségi jellegek öröklődése

A veteményborsó virágszíne, vagy az ember vércsoportok egy gén néhány változatának (alléljának) jelenlétében öröklődnek. Ezt monogénes öröklődésnek nevezzük.

A kifejezetten monogénes jellegek ritkák. A borsó Mendel által vizsgált sajátságai és embernél pl. a vércsoportok (AB0) nevezhetők tipikus monogénes jellegeknek.

Azokat a jellegeket, melyeket több gén együttes hatása alakít ki poligénes/mennyiségi jellegeknek nevezzük. Ha az adott jelleg környezeti hatás alatt is áll (legtöbbször ez a helyzet), akkor multifaktoriális jellegről, ill. betegségről beszélünk.

Mennyiségi jelleg például a testtömeg, a testmagasság, IQ. A mennyiségi jellegek kialakításában rendszerint több gén hatása érvényesül, és a génhatások összegződnek.

A mennyiségi jellegekre általánosan jellemző, hogy az utódnemzedékekben az egyedek nem sorolhatók egymástól egyértelműen elhatárolható csoportokba, hanem fenotípusuk többé-kevésbé folyamatos sorozatot alkot.

Számos olyan jelleg van, amelynek öröklődése valamilyen módon kötődik az egyed neméhez. A genetikai kísérletek kedvelt alanya az ecetmuslica, mivel könnyen tenyészthető és nagyszámú, mutációval kialakított változata van. 

A nőstények XX, a hímek XY ivari kromoszómájúak. A szemszínt meghatározó gének egyike az X ivari kromoszómán található

vörös szemszínt kialakító allél (XA) domináns,  A normális (ún. „vad") vörös szemszínt kialakító allél (XA) domináns, a fehér szemszínt meghatározó alléllal (Xa) szemben. 

Ha vörös szemű, homozigóta nőstényeket (XAXA) és fehér szemű hímeket (XaY) kereszteznek egymással, akkor az F1 nemzedék valamennyi egyede vörös szemszínű (50% XAXa nőstény, 50% XAY hím) lesz

Az F1 egyedek egymás közti keresztezése az F2 nemzedékben 3 : 1 arányban piros (25% XAXA, 25% XAXa, 25% XAY) és fehér szemű (25% XaY) utódokat eredményez, de a fehér szemszín csak a hímekben jelenik meg.

Az előző kísérlettől eltérő eredményre vezet az a keresztezés, amelyben a nőstények a fehér (XaXa) és a hímek a vörös (XAY) szeműek. Ekkor az F1 nemzedék egyedei ugyanis nem egyformák, a hímek fehér (XaY), a nőstények vörös (XAXa) szeműek.

Az F1 nemzedék egyedeinek egymás közti keresztezéséből származó F2 nemzedékben az utódok fele fehér (XaXa, XaY), fele pedig vörös (XAXa, XAY) szemű, a kétféle fenotípus a hímekben és a nőstényekben is megjelenik.

A muslicák nemhez kötött öröklődését H. Morgan fedezte fel és írta le. Ilyen jelenség embereknél is megfigyelhető. Pl. X kromoszómához kötötten öröklődik a vörös-zöld színtévesztés és a vérzékenység egy fajtája.

Vörös – zöld színtévesztés öröklődése

Vérzékenység öröklődése

Y kromoszómához kötött a „szőrös fül” és a sünbőrűség.