Az érzelmi intelligencia

Csoportos gyakorlat Mit gondol, milyen összetevői vannak az érzelmi intelligenciának?

Az érzelem dezinformál Hallgattasd el érzéseidet, képzeleted, szenvedélyeid és megfogod hallani a belső igazság tiszta hangját (James) Az érzelem elhomályosítja az elménket Az érzelem cerebrális kontrollvesztést okoz (Young) Az érzelmesség nem okos dolog

Az értelem az érzelem ügynöke Az értelem figyelembe veszi a valóságot a szenvedélyek diktálta célok eléréséhez Mi fontos, mi nem, az érzelem dönti el, nem az ész Az érzelem energizálja az adaptív viselkedéseket Az érzelem egy jelző és kommunikációs rendszer Az érzelem információval látja el az embert ami formálja döntéseit, prioritásait, viselkedését

„Az ész és az érzelem frigyéből szenvedélyes világosság születik „Az ész és az érzelem frigyéből szenvedélyes világosság születik. Az értelem érzelem nélkül tehetetlen lenne, az érzelem értelem nélkül pedig vak” (Tomkins 1962)

Nem-akadémikus intelligenciák Thorndike: szociális intelligencia Gardner: többféle intelligencia Sternberg: gyakorlati intelligencia Mayer, Salovey, Caruso: érzelmi intelligencia

Gardner (1983) Frames of Mind többféle intelligencia Nem egyfajta monolitikus intelligencia hoz sikert az életben, hanem az intelligenciák széles skálája. 7 fő változat jelzi az intelligencia sokféleségét Verbális, matematikai-logikai, téri, kinesztétikus, zenei, interperszonális, intraperszonális

Sternberg gyakorlati intelligenciája Az akadémikus (iskolai) problémákra az jellemző, mások fogalmazták meg, jól meghatározottak, teljesek az általuk biztosított információt tekintve, csak egy helyes megoldásuk van, csak egy módon lehet a helyes megoldást megtalálni, különválnak a mindennapi tapasztalattól kevés vagy semmi belső érdeket nem tükröznek

A gyakorlati intelligencia A gyakorlati, mindennapi problémákra az jellemző, hogy nincsenek megfogalmazva, vagy át kell őket fogalmazni, személyes érdek fűződik hozzájuk, hiányos a megoldásukhoz szükséges információ, a mindennapi tapasztalathoz kapcsolódnak, szegényesen definiáltak, több „helyes” megoldásuk is létezik, melyek mindegyikének vannak előnyei és hátrányai a problémamegoldás kiválasztásának többféle módja is létezik.

Gyakorlat Fogalmazzanak meg egy témában egy akadémikus és egy gyakorlati intelligenciát igénylő kérdést!

Az érzelmi intelligenciával kapcsolatos tévhitek cáfolata Az érzelmi intelligencia nem egyenlő azzal, hogy kedvesek vagyunk Nem jelenti azt, hogy egyeduralmat biztosítunk az érzéseknek Sem a nők sem a férfiak nem jobbak az érzelmi intelligencia terén

Az érzelmi intelligencia-modellek Személyiségjellemző – önbevalláson alapuló kérdőívek Képesség – képességtesztek (feladatok) Vegyes

Goleman érzelmi intelligencia modellje Személyes kompetenciák Éntudatosság Önszabályozás Motiváció Szociális kompetenciák Empátia Társas készségek

Az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy képesek vagyunk a magunk és mások érzéseit felismerni, önmagunkat motiválni, az érzelmeinkkel magunkban és emberi viszonylatainkban megfelelően bánni.

Éntudatosság Saját belső állapotaink, preferenciáink, erőforrásaink és intuícióink ismerete. Érzelmi tudatosság: érzelmeink és azok hatásainak felismerése Pontos önértékelés: erősségeink és korlátaink ismerete Önbizalom: értékeink és képességeink biztos tudata.

Önszabályozás Képesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső állapotainkat, impulzusainkat és erőforrásainkat. Önkontroll: a hátráltató érzelmek és impulzusok kordában tartása Megbízhatóság: őszinteség és igazmondás. Alkalmazkodás: a változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság. Innováció: találékonyság, nyitottság az új ötletekkel, megközelítési módokkal és az új információval szemben. Lelkiismeretesség: a saját teljesítményünkkel kapcsolatos felelősségvállalás.

Motiváció Olyan érzelmi jellegű törekvések, amelyek serkentik és irányítják a kitűzött célok elérését. Teljesítménymotiváció: a kiválóság fejlesztésére vagy egy adott szintjének elérésére irányuló késztetés. Elköteleződés: igazodás a team vagy a szervezet céljaihoz. Kezdeményezőkészség: készenlét a felmerülő lehetőségek megragadására. Optimizmus: a kitűzött célok elérésére irányuló kitartás az akadályok és kudarcok ellenére.

Empátia Mások érzéseinek, szükségleteinek és meggyőződéseinek ismerete Mások megértése: ez a képesség teszi lehetővé, hogy megértsük mások érzelmeit és nézőpontját, és aktív érdeklődést tanúsítsunk mások meggyőződése iránt. Mások fejlesztése: ez a képesség elősegíti mások fejlődési szükségleteinek megértését és mások képességeinek fejlesztését. Kliensközpontúság: képessé tesz arra, hogy elvárjuk, felismerjük és teljesítsük az ügyfelek szükségleteit. A sokszínűség értékelése: a kibontakozás lehetőségének biztosítása tőlünk különböző emberek számára. Politikai tudatosság: egy team érzelmi feszültségeinek és erőviszonyainak észlelése.

Társas készségek Olyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki. Befolyásolás: hatékony módszerek bevetése mások meggyőzésének érdekében. Kommunikáció: pártatlan érdeklődés mások véleménye iránt, és képesség, amely lehetővé teszi, hogy meggyőzőek legyünk. Konfliktuskezelés: tárgyalási képesség, amely lehetővé teszi az ellentétek feloldását Vezetés: egyének és teamek inspirálása és irányítása. A változás katalizálása: változás kezdeményezése vagy kezelése Kapcsolatépítés: hasznos ismeretségek ápolása. Együttműködés: képessé tesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk közös céljaink érdekében. Csapatszellem: a munkacsoport összhangjának megteremtése a közös célok elérése érdekében.

Az érzelmi intelligencia Mayer és Salovey (1997) modellje alapján Az érzelmek megkülönböztetésének képessége Az érzelmek megértésének képessége Az érzelmek szabályozásának képessége Az érzelmek integrálásának képessége

Gyakorlat Hozzanak egy példát érzelmi intelligenciát igénylő helyzetre, és ezen mutassák be, hogyan értendő a Mayer-Salovey modell 4 eleme.

Reuven Bar-On (1997) érzelmi intelligencia modellje Az érzelmi intelligencia azon érzelmi, személyes és társas kompetenciák valamint készségek együttese amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén eredményesen küzdjön meg környezete követelményeivel

5 kulcsfontosságú nonkognitív képesség különíthető el amely öt faktorba rendezhető  Intraperszonális képességek: önismereti képesség, érzelmeink felismerésének képessége, az érzelmeink kifejezésének képessége Interperszonális képességek: szoros érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége, mások érzelmeinek megértése, az emberek iránti érdeklődés fenntartása Alkalmazkodókészség: rugalmasság, realitásérzék, problémamegoldó képesség Stresszkezelés: stressztűrés, impulzivitás kontroll, érzelmi kontroll Hangulatszabályozás: Optimizmus, öröm kifejezésének képessége, a másokkal való kapcsolat élvezetének képessége

Cooper és Sawaf (1997) érzelmi intelligencia modellje Emocionális „Fitness”: rugalmasság és érzelmi kitartás (szociálisan ragaszkodás) Emocionális mélység: intenzitás és differenciáltság az érzelem világban Emocionális műveltség (a saját érzelmekről és azok működéséről való tudás) Emocionális „alkímia”: az érzelmek kreativitásban való felhasználásának képessége

Szociális érzelmi intelligencia teszt (Maureen O’Sullivan és J. P Szociális érzelmi intelligencia teszt (Maureen O’Sullivan és J. P. Guilford)

SEMIQ-teszt Oláh A. (1999) ”A” otthagyta a többieket, mert… hirtelen haragú. fél attól, hogy a mulatozásnak rossz vége lesz. nem tudott kijönni a többiekkel. a többiek öröme őt inkább elszomorította. úgy gondolta ő nem érdemli meg, hogy felszabadultan vigadozzon.

Davies, Stankov és Roberts vizsgálata (1998) vizsgálat (30 változó) faktorai: E,N,P, kristályos és fluid intelligencia,érzelmi világosság, érzelmi tudatosság, érzelemészlelés vizsgálat faktorai: N, E, Barátságosság, technikai tudás, perceptuális gyorsaság, kvantitatív és verbális képesség vizsgálat: N-I, gondolkodás-érzés, kristályos intelligencia., fluid intelligencia, szociális intelligencia. Ez utóbbin van súlya az érzelmi arckifejezések felismerésének és az interperszonális intelligenciának – ellentétes előjellel.