A településhierarchia és a településhálózat Dr. Kozma Gábor

A., A települések funkciói I. Alapfunkciók: mindazon tevékenységek, amelyek célcsoportja az adott település lakossága II. Központi funkciók: mindazon tevékenységek, amelyeket az adott településen kívüli célcsoportok is igénybe vesznek 1. gazdasági funkciók a., munkahely b., kereskedelem c., gazdasági szolgáltatások 2. társadalmi szolgáltatások a., egészségügy b., szociális szféra c., oktatás d., kultúra 3. közigazgatás

Magyarország megyéi és járásai

B., A vonzáskörzet I. Definíció: egy település központi funkciójú intézményei által rendszeresen ellátott, kiszolgált terület II. A vonzáskörzet-meghatározás módszerei 1. matematikai-statisztikai módszer – gravitációs-modellek a., alapelv: Newton-i gravitáció b., konkrét képlet: Reilly (1929)

2. empirikus vizsgálat (Beluszky Pál) a., egy település vonzáskörzetének felmérése b., több település együttes felmérése ↓ a települések körüli komplex vonzáskörzet meghatározása - agglomerációs övezet - hegemón vonzási öv - domináns vonzásöv - átmeneti vonzásöv 3. a vonzáskörzet nagyságát befolyásoló tényezők a., a központ nagysága b., a közlekedésföldrajzi viszonyok c., a térség településhálózata

Beluszky 1966/67

Tiszafüred vonzáskörzete (Vadász, 1985) 1 – egyeduralkodó vonzás, 2 – domináns vonzás, 3 – jelentős, de másodlagos vonzás, 4 – kisebb jelentőségű vonzás

Záhony komplex vonzáskörzete Forrás: Széplaki (2011)

C., A települések térbeli eloszlása I. A létező típusok 1. egy központ körül koncentrálódó eloszlás (a) 2. véletlenszerű eloszlás (b) 3. egyenletes eloszlás (c)

II. Az egyes típusok elkülönítése 1. a legközelebbi szomszéd indexe 2. a mutató lehetséges értékei a., 0 b., 2,149 c., 0,9-1,3 3. a mutató alkalmazása a., az egyes országok településhálózata fejlődésének nyomon követése b., különböző területi egységek összehasonlítása

legközelebbi szomszéd indexe A legközelebbi szomszéd index alakulása Magyarország jelenlegi területének városai vonatkozásában időpont városok száma legközelebbi szomszéd indexe 1900 42 1,23 1920 44 1,17 1945 51 1,22 1960 66 1980 96 1,29 1990 166 1,41 1995 200 1,35 Forrás: Nemes-Nagy (1998)

D., A települések nagysága – a rang-nagyság szabály I. Az elmélet kidolgozása Félix Auerbach (1856-1933) (fizikus !!!)

II. A követők I. – George Zipf III. A követők II II. A követők I. – George Zipf III. A követők II. – az összefüggés grafikus ábrázolása 1. normális skálabeosztás

2. logaritmikus skálabeosztás + különböző országok vizsgálata – eltérő eredmények a., követik a rang-nagyság szabályt b., főváros-központúság

3. Magyarország vizsgálata: főváros-központúság

E., A településhierarchia rendszerszerű vizsgálata I. Christaller-modell: Walter Christaller: Dél-Németország központi helyei (1933) 1. vizsgálat alapjai a., a vizsgált terület b., az alkalmazott mutatószám 2. eredmények a., a települések rangsorolása b., piaci elv: K=3 c., közlekedési elv: K=4 d., közigazgatási elv: K=7 3. értékelés a., kritikák b., pozitívumok

Christaller eredeti térképe

A települések lehetséges elhelyezkedése a hatszögű rendszerben A különböző hierarchiaszintű központok és vonzáskörzeteik egymásra épülése

Magyarország városhálózata a Christalleri modell alapján (Major, 1964)

II. Lösch-modell August Lösch: A gazdasági térbeli rendje (1940) 1. alap: a piacterületek kiformálódásának három szakasza

Az egyes termékek esetében kialakuló különböző nagyságú piacterületek 2. a piacterületek további alakítása Az egyes termékek esetében kialakuló különböző nagyságú piacterületek

A Lösch véleménye alapján kialakuló hat szektor

III. A Vance-modell 1. alapelv 2. alapgondolatok 3. a modell