Vízkezelés-szennyvízkezelés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc A BSc megnevezéséből ha nem közös a tárgy az aktuálisat kell meghagyni. Valamennyi beszúrt objektum (képlet, hang, video stb, a ppt-vel azonos könyvtarban legyen. Eloadasok anyagat kulon konyvtarban kerjuk elhelyezeni. Konyvtarnev: Fokonyvtar: targynev; alkonyvtar:Kornyg_Termv _eloadas_szama ; Fajl neve :TARGYNEV_Kornyg_Termv_BSC_Eloadas_gyakorlat_szama_ppt

AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Az ivóvízzel szemben támasztott követelmények A vízellátó rendszerek létesítményei Vízbeszerzés - felhasználható vizek Vízművek vízgyűjtő területének védelme – védőterületek kijelölése Vízszállítás- és elosztás Víztározás Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban. HEFOP 3.3.1.

Vízkezelés-szennyvízkezelés A víz- és szennyvíztisztítás mindazokat a műszaki beavatkozásokat jelenti, melyek segítségével részben a felhasználni kívánt, részben az emberi tevékenység következtében hulladékként megjelenő vizekben csökkenteni kívánjuk kijelölt komponensek koncentrációját. Az első csoportba tartoznak az ivóvizek, illetve kényesebb ipari technológiákhoz használatos ipari vizek, míg a második csoportba a kommunális, az ipari és mezőgazdasági szennyvizek. HEFOP 3.3.1.

Az ivóvíz fogalma Az ivóvíz az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyag. Az emberi eredetű szennyezések következtében a természetben található vizek jelentős része azonban közvetlen emberi fogyasztásra alkalmatlan. Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek, ivóvíznek tekinthető. HEFOP 3.3.1.

Az ivóvízzel szembeni elvárások színtelen szagtalan kellemes ízű hőmérséklete: 8 – 12 °C ne tartalmazzon kórokozó mikroorganizmusokat mérgező anyagokat lebegőanyagot, vagy egyéb zavarosságot okozó anyagot kellemetlen szagot vagy ízt okozó anyagot ne legyen nagy a sótartalma ne legyen nagy a szerves anyag tartalma HEFOP 3.3.1.

Szabályozások Kiterjedés szerint három csoportba sorolhatjuk a szabályozásokat: globális (világméretű); pl.: WHO Guidelines (Az Egézségügyi világszervezet ajánlásai) regionális; pl.: EU Direktívák (Szabvány) országos szabványok Az ivóvíz minőségére vonatkozó szabványok az egyes komponensek maximálisan megengedhető koncentrációit (MAC érték) határozzák meg. HEFOP 3.3.1.

Az ivóvíz minőségére vonatkozó előírások Az ivóvíz minőségére vonatkozó előírásokat jelenleg a 201/2001. sz. Kormányrendelet szabályozza, amely 2001. októberében lépett életbe. Az EU Direktívák átvétele jelentős változást okozott a hazai ivóvízszabvány teljesíthetőségében, mivel számos komponens tekintetében a 201/2001-es Kormányrendelet jóval szigorúbb határértéket ír elő, mint az azt megelőző MSZ 445. Számos települést érint, és különös problémát jelent ez az arzén, az ammónium ion, a vas- és a mangán tekintetében. HEFOP 3.3.1.

A vízellátó rendszerek létesítményei, létesítménycsoportjai Vízbeszerzés Vízkezelés Vízemelés Vízszállítás és elosztás Víztárolás Irányítástechnika és energiaellátás HEFOP 3.3.1.

Vízbeszerzés - felhasználható vizek A felhasználhatóság szempontjai: Gazdaságosan tisztítható a kívánt mértékig Kellő mennyiségben áll rendelkezésre Felhasználható vizek elhelyezkedésük szerint: Felszín alatti vizek (stabil, lassan változó vízminőség; stabil hőmérséklet; több éves igénybevétel esetén változhat a minősége) Felszíni vizek (gyakori, egyes komponensek tekintetében periodikus vízminőség-változás; rendkívüli szennyezések előfordulhatnak, ezek gyors lefolyásúak; folyamatosan változó vízhőmérséklet) HEFOP 3.3.1.

Az első vízzáró réteg fölött található. Felszín alatti vizek Talajvíz Az első vízzáró réteg fölött található. Legjelentősebb szennyezőforrásai: Kommunális hulladékok rendezetlen lerakása Veszélyes hulladékok nem megfelelő elhelyezése Szakszerűtlenül kialakított szennyvízszikkasztók Szennyvizek gondatlan elhelyezése HEFOP 3.3.1.

Felszín alatti vizek Mélységi vizek A víztartó réteg felett egy vagy több vízzáró réteg helyezkedik el. Amennyiben ezek nagy kiterjedésűek és sérüléseket nem tartalmaznak, a víztartóba felszíni (emberi) eredetű szennyezőanyagok nem juthatnak el. HEFOP 3.3.1.

Lehetséges szennyezőforrásai: Felszín alatti vizek Karsztvíz Lehetséges szennyezőforrásai: Felszíni vízgyűjtő-területről történő szennyezőanyag-bemosódás Felszínalatti vízgyűjtő területen elhelyezett hulladéktárolók, a területen csatornázottság hiányában megvalósított szennyvízbekötések HEFOP 3.3.1.

Folyó felé áramló felszín közeli víz Felszín alatti vizek Parti szűrésű víz Egyes vízfolyások adott szakaszain kialakuló kavicsteraszokon összegyűlt, rövid idő alatt megújuló felszín alatti víz, melynek forrása: Folyó Folyó felé áramló felszín közeli víz HEFOP 3.3.1.

Felszíni vizek Folyók Tározók Tavak Szennyezőanyag-források: elsősorban ipari eredetű szennyezések. Óvintézkedések: Szennyvíz-bevezetés megtiltása Tisztítatlan szennyvíz bevezetésének megtiltása Szennyvíz sodorvonalba vezetésének előírása a jó elkeveredés és a gyorsabb öntisztulás érdekében Mezőgazdasági tevékenység korlátozása a vízgyűjtőn (tározótavaknál) HEFOP 3.3.1.

Vízművek vízgyűjtő területének védelme – védőterületek kijelölése Belső védőterület (kutak közvetlen környéke): mindenféle szennyezés és idegenek belépése is tilos (min. 10 m sugarú kör) Külső védőterület: a szennyezések rövid tartózkodási idő után kerülhetnek ivóvízbe - korlátozott mezőgazdasági művelés (R=100-150 m) Hidrogeológiai védőterület: csak a kifejezetten veszélyes tevékenységek korlátozása (1-2 km, áramlási irány figyelembevétele) HEFOP 3.3.1.

Vízszerzései módok és berendezések Felszíni vizek Folyó, mélyebb tározó: Szívóaknával és vezetékkel, vagy a vízfolyásba épített vízkivételi művel Sekély tó: ún. szűrőgátas vízkivétel HEFOP 3.3.1.

Felszíni vízkivételi művek kialakításának fontosabb szempontjai Legyen üzembiztonságos szélsőséges vízállások esetén is Szívóvezetékek, szivattyúk védelme a durva szennyeződésektől Stabil, vagy mosott partszakaszon helyezendők el (feliszapolódás és a termelt víz lebegőanyag-tartalma kisebb) 5-6 m-nél mélyebb tározótóból több szinten legyen vízkivételi lehetőség, tó rétegzettségének megfelelően Jég és kásajég elleni védekezést lehetővé kell tenni HEFOP 3.3.1.

Felszín alatti vizek kitermelési lehetőségei Ásott kút (0,5…5 m3/d) Aknakút (300…500 m3/d) Csőkút (200…500 m3/d) Mélyfúrású kút (200…400 m3/d) Csáposkút (5000…8000 m3/d) Galéria (…. sok) HEFOP 3.3.1.

Víztisztítási igények és berendezések, vízkezelés Kitermelt nyersvíz minősége + Felhasználás célja => Tisztítási technológia Víztisztítás fontosabb műtárgyai: Uszadékfogó Homokfogó Ülepítő Derítő Szűrő További lehetséges tisztítási fokozatok Fertőtlenítés Vas- és mangántalanítás Savtalanítás Gáztalanítás Mellékíz- és szageltávolítás Lágyítás Hűtés HEFOP 3.3.1.

Vízszállítás- és elosztás A vízellátó hálózatokkal szemben támasztott követelmények Állandóan legyen vízmozgás a hálózatban, a vízpangás és az azzal együtt járó vízminőség-romlás elkerülése végett Ne legyenek lerakódást, levegőkiváltást elősegítő helyek a hálózatban Lehetőség biztosítása a csővezetékek időszakos tisztítására Csőtörés esetén csak kisebb területen szüneteljen a vízszolgáltatás Meghibásodás esetén a csővezeték ne veszélyeztesse a környezetét Normális üzem, illetve üzemzavar esetén se legyen lehetőség a víz szennyeződésére (cső és bevonatának anyaga, csőkötések kialakítása, távolság a szennyvíztől) HEFOP 3.3.1.

Hálózat rendszere szerinti osztályozás Elágazó rendszerű hálózat Körvezetékes hálózat Hátrányai Csekély üzembiztonság Vízpangás Vízszolgáltatás biztonsága a legnagyobb HEFOP 3.3.1.

Csővezetékek (pl. AC, KPE, KMPVC) Csőkötések Idomok Szerelvények: Csőhálózat részei Csővezetékek (pl. AC, KPE, KMPVC) Csőkötések Idomok Szerelvények: Elzáró szerelvények: tolózár, csap, szelep, csappantyú Megcsapoló szerkezetek: Tűzcsap, közkifolyó, Ürítő (Iszapkimosó, légtelenítő) Hálózatok használatbavétele Nyomáspróba Vezetékek fertőtlenítése HEFOP 3.3.1.

Víztárolás Térszínre vagy alá épített tározók: ún. medencék A víztermelő létesítmények élettartamának, a termelt tisztított víz minőségének kedvező, ha ezek a létesítmények viszonylag egyenletes üzemmel működnek. Ezzel szemben a fogyasztás szinte teljesen véletlenszerűen jelentkezik. Ennek a kiegyenlítésére a tározás szolgál. Térszínre vagy alá épített tározók: ún. medencék Felszín fölé kimelt tározók: ún. víztornyok Tározás további feladatai, lehetőségei: Tüzivíz-tározás megoldása Szivattyúk energiaköltség-csökkentése HEFOP 3.3.1.

AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Az a víz tekinthető ivóvíznek, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek. Az ivóvízre vonatkozó minőségi szabályozások az elmúlt években jelentősen megváltoztak. Ivóvizet felszíni és felszín alatti vízbázisokból egyaránt beszerezhetünk. A felszín alatti vizek sérülékenysége alapvetően a földtani közegek felépítésétől függ. HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse az ivóvíz fogalmát! Ismertesse az ivóvizekre vonatkozó szabályozásokat! Mutassa be a felszín alatti vízbázisokat! Mutassa be a felszíni vízbázisokat! Ismertesse a vízellátó hálózatokkal szemben támasztott követelményeket! HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS felhasznált forrásai Szakirodalom: Öllős G. (1998) Víztisztítás – üzemeltetés. Egri Nyomda Kft. További ismeretszerzést szolgáló források: Öllős G. (1987) Vízellátás (K+F eredmények). Franklin Nyomda, Budapest Mészáros G. (1998) Felszín alatti víz tisztítása. Eötvös József Főiskola, Műszaki Fakultás,Baja A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe HEFOP 3.3.1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET A KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Gáz-folyadék fázisszétválasztás. Vas- és mangántalanítás. Arzéneltávolítás. Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség. Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: vízkémia Előadás anyagát készítették: Bíró Tibor HEFOP 3.3.1.